Oldalak

2020. március 29., vasárnap

NL 2020.13.szám

"A halàl gondolata segít jobb életet élni." Sok gondolat van benne vagy nekem adott sokat?

Sokat gondolkodom az Eszenyi ügyön. Nem volt senki, aki figyelmeztesse, rosszak a módszerei.?! Vagy nem hallgatott senkire? Hogy bízott benne, hogy ismét megválasztják igazgatónak, micsoda kudarc, hogy nem, s ahogy nekitàmadtak.
Jó sokáig tartogatták, hogy kiöntsék egyszer ami a bögyükben volt.

2020. március 28., szombat

Korosztályom, emlékeztek rá?


Az erdőn ketten voltunk,

aztán hazafelé megérkezett az ismerős, idős pár.

Elmondhatatlan jó érzés volt ott lenni. Megálltam az úton, mély hasi , jóga légzéssel minden sejtem teleszívtam a tavaszi erdővel. A napfénnyel, madárhangokkal, zengett tőlük az erdő. A meleggel, a szabadsággal. Oly régen volt benne részem.









.A faluban mindenki szájkenďővel, gumikesztyűben közlekedik. A benzinkúton egy hölgyön volt, 4 autós fütyült rá. Érdekes megfigyelés.Mi fertőtlenítünk...
Aztán délután kerteltem, finoman, főleg gyomlálgattam. Vigýázok...

Megjártam a kertet, élvezve minden percét

S milyen bamba az ember, jó 5 perc után vettem észre, hogy itt bizony fagyott az éjjel. Tegnap a múltkori fagy miatt letakartakat kibontottam. Ennyit erről.

Tegnap, kihasználva csodaszép napsütést leszedtünk minden függönyt, s kimostam őket. Egy-két ablakot, ahol sokat tartózkodunk meg is pucoltam. Frissítsünk akkor a házon!

Elfáradtam, gyenge vagyok, megviselt. Ezért nem szabad a vírussal találkoznom. Legyen influenza, vagy mezei vírusocska. Nincsenek rám jó hatással. Most már, hogy az idő is melegebb lett, s nem fúj főleg hideg szél megkezdem ismét a kerti köreimet. (Tegnap az erdőre akartam kimenni. hetek óta nem voltunk. Valami visszatartott, lásd fent. Ez van.) Szerencse ilyenkor a jó hosszú kert.











2020. március 27., péntek

2020. március 26., csütörtök

Romantikus film (és más filmek)


már ha ez elmondható róla. Inkább dráma. Sophie Marceau főszereplésével. Szép film.


Ez most egy rendhagyó Sherlock Holmes film, az öregkorát mutatja be.


 S két nyomozása kedvenceim közül:


2020. március 25., szerda

Ha már nem erdőzhetek e filmekkel kárpótolom magam




S még sok van fent a jutubon. A sok zöld, a természet hangjai, szépsége megnyugtat, lenyugtat, elvarázsol. Hiányzik az erdő, a séták. Viszont e hidegben nem merek kimozdulni, legfeljebb kutyát reggelente megszeretgetni, érezze van gazdája. 2 napja gőzölök,  könnyebbé tesz. Amúgy is egyre jobban szakad fel."Jókor jött" ez a vírusügylet most. Bár soha nem jön jókor. Legyengített, mint várható volt. Azt hiszem a éli időszakban segítést befejeztem, unokailag. Ez nem önzés. Sosem felejtem volt szomszédasszonyom aki még kórházba is került annak idején az unokáktól felszedett betegség miatt. Alapból asztmás volt.  Ezek nehéz döntések, de néha meg kell hozni. Ő sem vállalta többet a beteg unokáit.

Kinézek az ablakon, szakad a hó. Macskáink itthon vannak, legalábbis az étkezések idején. Értsd harci kandúr. Itthon is alszik. Gondolom a havas időjárás lohasztja a verekedő kedvüket. Vagy ki tudja?

S ha már állatok:


Nálunk a faluban az egyik bolt felajánlotta netes, telefonos rendelés lehetőségét. Élni fogunk vele. Nagyszerű ötlet, embereknek, már a vásárlóknak, s a boltosok védelmében is.Vigyázzatok magatokra!Maradjatok otthon. (Már, ha boltba nem kell menni..)

2020. március 22., vasárnap

Tegnap este elköszöntem a világtól,

én olyan rosszul voltam.Szétköhögtem a légcsövemet. Kaptam új köptetőt, a gyerekem szerezte, mint kiderült az ACC-nek ugyanaz a hatóanyaga. Ez a fel nem szakadó köhögés széttépett, már mindenem fájt. Azt mondtam, ha az éjszakát túlélem, már mindent. Aztán reggelre megfordult, néztem a gyógyszer papírját, első napra visszaesést ígért. Betartotta.

Fúj a szél, hideg van, csak fordulni mentem ki, s pár növényt letakarni. (Éjjel már azt is mondtam, hogy vesszen minden.) Az állatokkal is mi lesz, ha velem bármi történik?

Az ember ilyenkor szembesül vele, hogy milyen esendő.

Az este őket néztem DVD-ről, jók, nagyon. Eszembe jutottak fiatal éveim. Egyik kolléga őket és magyar változatukat kedvelte. Anno abban a régi világban magnóról, a pult mellett, ha ideje engedte ott hallgatta a Galla féle népséget. (Amit látunk , aszerint 1971-ben!!! ellepték a magyarok Angliát, s az "szótárazásukat" állították éppen pellengérre. A többi, válogatott jelenet is jóóóóóóóóóó!!!!)


S akik más műfejt kedvelnek:

 https://videa.hu/tagok/zita-szikszai-2063348

S egy cikkválogatás, nekem sok újat mondott, sikerült megértenem kételyeket, ha nem is habos, babos amit tudni érdemes.

https://szemlelek.net/2020/03/21/korona_helyzet

2020. március 21., szombat

Otthoni maszk elkészítése

 Szabásminta, alapos leírással:Kézzel is megvarrható.


https://otthon-homesweethome.blog.hu/2020/03/19/moshato_ujrafelhasznalhato_maszk_otthoni_elkeszitese?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notification&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dropdown&utm_campaign=fejlec

Erről van szó!

 Biztos sokan ismeritek a Titkos kert elnevezésű kertet a kertlátogató programok sorában. Mások kertes magazinokban, magazinokban is olvashattak róla. Most leírja a létrehozója, hogy az ő kertje, füve sem volt olyan zöld, mint látszik. Honnan indult, hova jutott, s mindennek mi az értelme. Gyönyörű, őszinte, igaz írás. A jövőre gondolva is érdemes sorain elmélázni. A forrás jelzése fölötti szíveket nem tudtam eltávolítani...

"Már egy hete minden nap nekifutottam, hogy bejegyzést írjak, de ez a jelenleg kialakult új és senkinek sem a legegyszerűbb élethelyzet , amibe még mindig csak próbálok belerázódni én is, -egyenlőre kevesebb, mint több sikerrel-, komoly változtatásokra, változásra kényszeríti az embert. Gyerekes, egyedülálló szülőként visszasírom az iskolát, aminek ez a mostani online változata véget vetett a nyugodt, csendes tervezgetős-rajzolgatós munkaóráimnak. Úgyhogy vagy hajnalig fent vagyok és...dolgozom, vagy hajnalban kelek és...dolgozom. Választhatok, ha a családfenntartó szerepkörömből nem akarok kikerülni. Napközben meg tetszeleghetek a többi szokásos szerepemben úgy, mint házvezetőnő, kertész, szakács, anya, játszópajtás, programszervező, blogger féle...és a legújabb szerepkörömben, mint tanárnéni. Úgyhogy szerintem, mint sokan közületek, ez alatt a röpke egy hét alatt több idegrohamon és sírógörcsön vagyok túl, mint általában egy év alatt. De, mint ahogy eddig is mindig, a kert az a hely számomra, ahol megvigasztalódom, ahonnan erőt és ihletet meríthetek. Az a kert, amely majd nyolc éve, amikor egyedül maradtam egy másfél éves és mára már kiderült autista, spektrum zavaros gyermekkel, hitellel egy halom adóssággal és egy akkorra már megszűnt munkahellyel..., egy teljesen új fejezetet nyitott az életemben. Azt, hogy egyik napról a másikra eltörlődött az addig boldognak hitt életem, borzasztó rosszul éltem meg, majdnem belepusztultam. Segítségre nem számíthattam sem anyagi, sem érzelmi szinten senkitől. Senki nem hitt bennem, az álmaimban és senki nem támogatta az elképzeléseimet.Kaptam helyette, viszont:”
Van neked rendes szakmád( eredeti diplomám szerint optometrista vagyok/voltam), miért nem azt csinálod tovább?! A kertészkedés nyugdíjasoknak való elfoglaltság! Bele fogsz gebedni, be fog nyelni ez a nagy kert! Ebből nem lehet normálisan megélni! Add el, költözz el! Mit akarsz itt egyedül pénz nélkül egy kisgyerekkel?! Nem vagy normális, ennyi időt eltölteni a kertben és a “nincsből” ennyi növényt vásárolni?!....soroljam még az ilyen és ehhez hasonló roppant támogató kijelentéseket, nekem szegezett kérdéseket?!
De aztán ezeket lesöpörve magamról, az önmagamba vetett hittel, egy hatalmas belső késztetéstől és egy minden imánál többet érő tiszta, őszinte gondolattól, szándéktól vezérelve, szembeszegülve családnak, világnak...elkezdtem teleírni az álmaimmal életem könyvének új és hófehér lapjait. Beleadtam szívem-lelkem és csak csináltam, csináltam....időt, energiát nem sajnálva, míg végül a kert lett az életem, a munkám, az új hivatásom és ma már én segítek mások álmainak megvalósulásában, kertjük megtervezésében. És akármilyen nehéznek, fárasztónak is tűnnek sokszor a hétköznapok, soha nem fekszem le egy nap se úgy, hogy ne lennék hálás a kertnek, a sorsnak és mindazon rossznak hitt egykori történések sorozatának, amik végülis mind értem voltak, hogy fejlődhessek, hogy lehetőséget kapjak arra, hogy az lehessek aki most vagyok és azt csinálhassam amit szívből szeretek.
Most felfedtem Nektek életem egy kis szeletkéjét, amit eddig soha nem tettem, de csak azért, hogy lássátok, a rossz dolgok, mint amilyen ez a járvány is végződhet még akár jól is. Ez is egy lecke az élettől, ami most az egész emberiséget érinti, hogy segítse a kollektív felébredést és talán egy szebb, élhetőbb, őszintébb új világot hoz magával.
Már most több a szeretet, az összetartás, az egymás segítése ....,mint amit eddig ebben a rohanó, önző, életellenes, felszínes, Természetet kizsákmányoló...világban eddig megszokhattunk.
Úgyhogy én is csak azt tudom mondani, amit már oly sokan előttem elmondtak, hogy vigyázzatok magatokra és egymásra!
Használjátok ki ezt az időszakot arra, hogy egy kicsit lelassulva, más szemszögből, tisztább fejjel ránézzetek az életetekre!
És aki teheti kertészkedjen❣️Az egyik legjobb testet-lelket gyógyító, elmetisztító elfoglaltság❣️"

forrás: https://www.facebook.com/atitkoskert/posts/2574985306111630?__tn__=K-R

ÉS A Titkos kert:

https://www.facebook.com/atitkoskert/?__xts__[0]=68.ARD6qfQ4M8Rd_c_msv7A5PYhTUoXVXEbb6Z0sA1nix6QGO_aL5j243XshooiCtm_2QMs4j4akxfFFnWLxUsZqi9MIcS249I8fGI6ibLs6zcj0lbWpacO4zyQRpm2khMMm6LzE8Oy8uUU3lxMSEXmfyUeXodYlWDDinTzKSXseU9LT_cGmqAJLjsoxdCkx4UVhukrSVspcjatks60qQCuY4XnvCAU_K-SEut0gy_v-2hCXijrBP19ga6fW8vhEYoFUJh6XIK6w-2SEoUTueW-gFbpNZDTmV9MQHeBlfJ5CJYUmZzUz0OQOAQttyra5C-hyAc4MNmYEZfUVEfkEkQn8BdMMulCbd9X1VjNgqLztoLOwwuK0F-huykiNQ

8 nap fekvés után az élet

Tegnap korán keltem, ma 4-kor... Gondoltam 7 óra magasságában elindulok a boltba, ha bírom. Megnézem van-e teljes kiőrlésű liszt, vagy hasonló. Az uram nem kapott. Mákom volt, előttem voltak hárman, belefértem a beengedhető 5 főbe. Liszt, s rokonsága nem volt. Fehér igen, többfajta is. Megkérdeztem, mire számíthatunk, mert mi nem halmoztunk. Mondta az eladó hölgy, lesz minden, kérdés mikor, hogy tudnak jönni a kamionok. Ők már maszkban, gumikesztyűvel dolgoztak, CBA.Aztán mégis vettem ezt és azt. Igy jártunk, elmaradt a havai bevásárlás a betegségem miatt, darabonként és boltonként szedjük össze, ami addig egy félnapos program volt.

Betegségem miatti elzártságomnak köszönhető, hogy amikor megrendeltem egy gyógyszert, kérdezte a gyógyszerész : a többi nem kell? Nem kellett, aztán leesett a tantusz. Későn. Hátha mire elfogynak megszűnik ez a sortálló, hosszú sort álló mizéria. Vagy sem?

Tegnap folytattam a kerti edzést. Ez abból áll, hogy le-és feljárunk a kutyával a kertben. Van olyan hosszú, hogy az már távolság, ismételve felér egy falubeli sétával. Kimértem az időt és a körök számát. Szegény ember adott lehetőségekkel dolgozik. Menni kell, napozni kell, kuty igényli a sétát, most ezek a lehetőségek. Kertészkedésig még nem "süllyedtem", az azért nagyobb falat lesz majd.




 S néhány kerti fotó dokumentum jelleggel. A fű nő, még nincs erőm levágni. A gazok is, meg a virágok is nyílnak, telnek, tombol a tavasz. Hétvégéig. Mi lesz utána?

















S az uram vett egy 600 literes, használt esővízgyűjtő tartályt. A napokban beszerelte. A vödrös, csumpis kupinak ezzel vége lesz. Most már csak az esőnek kellene feltöltenie a tartályt. Majd fotózom, megmutatom.

2020. március 19., csütörtök

Eltiltva

a mozgástól, a kertészkedéstől. Nem mintha csinálnám, a harmatos harmatnál gyengébb vagyok. Pedig a kert itt-ott segítségért kiált. Ez van, ez lesz most. Tegnap már szakadt fel, kicsit. Nehéz ez a gyógyulás, jól elkapott, de mondta az asszisztens köhögés még 3 hétig eltarthat.

10 napja nem mozdultam ki a kertből, furcsa ez a csend az utcán, a csökkent forgalom azok is mintha csendben közlekednének.

 A Vörös sátor c. film részeinek linkjei, nézzétek meg. Bár nagyrészt mese, de mégis van benne eredeti történet is, s a mondanivalója. A  női összetartás benne példamutató (lenne):

https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=g5LfPf3IRes&feature=emb_logo

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-voros-sator-2resz-drama-0WyWKDzoA2Wi7K3h?start=14.449637

2020. március 17., kedd

Miután egy hete fekszem,

mivel úgy mondják az influenzát ki kell feküdni, tegnap 2x1 órát fent voltam. A lábaim remegtek alattam, szó szerint. Ma már tán jobb. Legfeljebb a reggel kinyitott ablak maradt nyitva felettem egy órán keresztül, mert én elaludtam, másnak meg nem tűnt fel. Remélem nem fáztam rá. Amúgy fél éjjel nem aludtam, nátha, levegő nem vétel, szóval az ablak mindez koronája lett.

Ma kimentem  a kertbe, körbesétáltam, megnéztem mi minden dolog lenne. Örömmel jelentem Mancokának, hogy az egyik szerelemvirág hajt! Hajtanak a podaragfüvek is. Ezek szerint 2. évre térnek magukhoz. Aztán még hajtez és az, az sem tudom már, hol mi van? Nem találok fotókat, kottát.

S Murphy úr munkája: mi minden hónapban amikor a nyugdíjat megkapjuk bevásárlunk. Most, a betegségem miatt elmaradt, szegény uram egyedül kénytelen elvégezni. El kell végezze a vásárlásokat sok minden nincs itthon. Úton is van reggel óta.

2020. március 16., hétfő

Amikor nem kertezek,

S nem erdőzök, akkor baj van.Ez inkább helyzetjelentés. Tegnap lábra állni alig tudtam, ma jobb. Ez mezei inf. vírus vagy inkább vírus volt, de engem letepert. Inkább az alapbetegségemet. Nagyon gyenge vagyok. Mindig ez a helyzet, visszavei az alapbetegséget. Tünetmentes betegtársak lettek így ismét súlyos állapotúak. Azért bízzunk.S felvetődik a kérdés, elmegyek segíteni, itt a következmény. Tavaly ugyanígy jártam. Most nem is tömegközlekedéssel utaztam. S ismét lebetegedtem. Akkor jö vőre zárkózzak el a besegítéstől? Nehéz kérdések.

2020. március 15., vasárnap

Ajánlom

Egyes országok szögesdrótból építenek kerítést, mások papírból emelnek falakat. Sem egyik, sem a másik nem fordítja vissua a történelem menetét. Melania G. Mazzucco: Veled vagyok. Brigitte története

Felkavaró könyv egy kongói menekült hölgy tragédiájáról  s ahogy ebből megpróbál talpra állni.  Tegnap olvastam, azóta forog bennem körben a történet... o


Olvassátok el!

Amúgy fekszem , s nem igazán jó a helyzet. Vag  inkább eg vele jár. Tegnap már azt hittemma mehetünk sz erdőre. Én naív...

2020. március 14., szombat

Amikor

a tél és tavasz váltása körül unokáimra vigyázok mindig vírusos beteg leszek. Tavaly már hazaérkezésem másnapján elkapott, most váratott magára, bár lehet, hogy a környezetemben, valamelyik boltnál szedtem fel. Vagy ki tudja? Unokámmal együtt lettünk betegek, 230 km távolságból. Ahogy ő (5) megfogalmazta"öreg a lábam, a torkomban lángnyelvek szaladgálnak" s fájt a háta. Nálam végtagfájdalom, a hátfájás dominál, némi hurutos tünettel. Iszom ezt a Sóbarlang teát, hatásos a felsőlégúti tünetekre.

Ma már felkeltem, mert aludni sem tudtam éjjel, s mert főzni is kellett. Ez a nemalvás tragédia. Tragédia. Főleg, hogy az altatót le kellett tennem, s várom, hogy a szervezetem helyreálljon tőle.


Véletlenül (?) került hozzám Az arisztokrata kémnő mellé ez a könyv. Nagyon jó könyv, nem belemagyarázós, mélyen emberi.

Ezt pedig a mesék és a misztikus könyvek kedvelőnek ajánlom:



2020. március 13., péntek

Lázasan, betegen

Fekszem.Ma már jobb, természetesen.
 Hol szedtem össze? Ki tudja?



Az énilyen jellegű betegségeim mindig márciusra időzitenek.Ki érti ezt?

2020. március 7., szombat

Én sem vagyok normális,

Aaz már niztos.Tegnap haldoklom, fél lábam a kórházban.Ma erdő
Medvehagymát szedtün k, s a segédkertészt megmozgattuk.
Aztán gyors ebédkiegészítés, majd kinéztem a kertbe, tehát nekiálltam kapálni, gyomlálni.
Most fekszem...

2020. március 6., péntek

Mindig mondom,

hogy engem a lakberes olvasnivalók összekapnak. Halódom, ez a front rendkívül megvisel ill. ez már tetőzése a napok, hetek óta húzódó rosszulléteknek. Jó órája már kórházon gondolkodtam.
Most it az új Lakáskultúra, egypár kincsre leltem benne , egyböl feldobott. Ennyi kell az embernek? Vannak benne többek, amik annyira kellettek most nekem. Mobilról írok, nem akarok részletekbe menni.

Akkor most írnék a kudarcokról,

már a kertben. Tavaly nagy lendülettel láttam neki a talaj növényekkel való befuttatásának. A Pázsitviola kb. 20 tőből, ha 5!!!!! megeredt, ezek sem terültek a beígért 80 cm-re. Mondjuk két segédkertész is segített a megeredésükben és terülésükben: a vakond és Zsebi. Nem tudom melyik okozta a nagyobb kárt? Aztán volt a kedvenc kertészemnek is fél mondata, nálatok rossz a talaj. Értsd a volt tulaj és a szomszédok is -mint kiderült- idehordták a törmeléket a lebontott épületekből, erre húztak talajt, földet, de mint ezt hosszú évek tapasztalati alapján kiderült úgy kellett volna bármit csinálni, hogy előbb ezeket kitermeljük a föld alól. Mire ez tudatosodott bennem.

Ami az érdekes, a kerítés mellett az odaültetett kánák, asterek nőnek égig, mint a bolondgomba. Ott nem volt "terítés", aztán onnan fél méterre KO. S van terület, szintén a kerítés közelében, ahol égig nőnek a növények. Az ősidőkben itt feltehetően trágyadomb volt. Előtte a bokrok alatt már homokos a terület, valószínű idehordták, de miért a homokot? Fölötte két db. bokor volt, de mire a sok homok? Ha ültetek jól meg kell komposztozni, stb. Úgy látom a meténg szeret itt, tavaly óta jól elszaporodott. Legalább ő megtette.

Ahol az ajándék  podaragfű terült volna, s úgy kaptam ez nő mint a bolondgomba, hát nem tette. Igaz a segédkertészek itt is tették a dolgukat, de valamiért máshol sem. Nem öntöztem eleget?

A 2 négyzetméteres tarkalevelű, gyönyörű Ajugát sutyiban tarra rágták a meztelen csigák. Nem is értettem, hogy nem figyeltem, pedig itt csigaírtószert szórtam ki rendesen. Ezek szerint még többet kellett volna. Még ennél is többet?

Tarackoló kékgyökér. Ő sem tarackolt, első helyén alig akart megeredni, elunva átültettem, nos itt magára talált, de főleg a közé keveredve érkezett petúnia. Nos ő késő őszig gyönyörűen nyílt ott, ahol semmi dolga, helye nem volt, s mégis csodát mutatott. Ki érti ezt? Remélem a kékgyökér idén beindul, s hű lesz a nevéhez.


S volt még két nagy mellényúlásom vagy sem? A Fürtös fáklyaliliom a 3 tőből egy helyen sem virágzott. Beraktam a sásliliomok mellé, de azok a szomszédból idefolyó csapadék miatt(?) égig értek, - nőttek lehet, hogy elfogták előle a napfényt? Vagy első éven nem virágzik? Most kettőt kiültettem, napfényre, kíváncsi vagyok mire megyünk?


S még itt van az Örökzöld keserűfű, a teljes kudarc. Takarva lettek, átültettem őket. Ha ott megmaradtak, örültem, de virágozni egyik sem virágzott. Most kíváncsian várom valamelyik helyen feltör-e? S mi lesz utána?  Pedig olyan szépen elterveztem mindent, tavaly télen. Idén rá sem néztem kerti dolgokra, nem is értettem magam. Valamiért "leültem".

A legnagyobb szívfájdalom, a haranglábak. Kedves olvasóm, Tina írta náluk az udvaron mennyire szórja a magjait. Szórta itt, s jól is laktak a meztelen csigák a kikelő növénykékkel. Tavaly pusztításuktól, a már megtörtént tarra rágásból való feléledés után a jól bevált csigaméreggel tudtam megmenteni ami már nagyobb volt, egy tövet. Az erős, régebbi tövek a rágást jól átvészelték, vagy őket, nem mindet támadták meg. Szóval senki ne csodálkozzon, ha nem tudok róluk szeretettel írni.



S megint elgondolkodom, ahonnan hoztam a haranglábtöveket elhagyott, építési terület volt abban az évben. . Ott a kutya nem törődött velük, s mégis élték világukat. Régi, bejáratott kert volt, haszonkert is volt mögötte. Gondolom kiváló talajjal. S még kevesebb csigával.

Ezek az én feltételezéseim. Ha bármi tanácsot, ötletet tudtok adni, megköszönöm.


S természetesen a többi növény megeredt, éli világát, túlélte a segédkertészek ténykedését. S voltak meglepetések pl, a szétszóródó téltemető, a meglepetésre kikelt hunyorok (amiket most Zsebi elég radikálisan vett kezelésbe, sajnos, az anyanövénnyel együtt.)


Szóval a sok siker és öröm, szépség mellett most inkább a gondjaimat osztottam meg.