"Ez az egyik legvarázslatosabb, legmelegebb és legkényelmesebb otthon, amit régóta láttam!!"

 Idézek egy kommentet, mert én is ugyanígy fogalmaznám meg. Gyönyörű, hangulatos, meleg.

Lovak

 

Házbemutató, a hölgy virágkötő, négy gyerekkel. Egyénisége átsugárzik a házon. Nem  az a csilivili, hanem lélek lakberendezés. S utána ahogy olvastam a lenti könyvet mintha csak a kiegészítése lenne ez a néhány sor annak amit látunk, s a lovaknak. A játék, gyermekkori lovaknak. Amik kopottan de mégis fő helyén vannak a háznak.
 

 

A lenti könyv kamaszokról íródott, érdemes a kezükbe adni, magukra ismerhetnek, s megérthetik másoknak sem könnyebb. (Örök kamaszokról szóló kedvenc könyvem a Keserű csokoládé savanyú uborkával. Régen adták ki, de akkortájt minden kamasznak ajánlottam. Vajon megtalálható még a könyvtárak polcain?) A könyvnek van felnőtteknek s időseknek szól folytatása is!!!!

  

 

 

Tóth Krisztina Könyvhétre megjelent könyvéből fotóztam. Együléses könyv, novellák mai világukról.

 

 

 

 

Szuper hangulat, őszinteség

 és egy nagyon vidám könyv. Utoljára Durrel könyvein nevettem ekkorákat. (Azért meg kell jegyeznem a nagymama egy elmúlt világból visszamaradt figura, legalábbis nevelési módszereiben, de a két leány mindent visz). Az oly kedvelt Abgarjant új oldaláról,a humor oldaláról ismerhetjük meg.

 

Körültekintve

 Érdekel az építészet,követem ezt a vlogot.A mai téma különleges,hallgassátok,nézzétek meg.

Ez most nem politika,

 

 

valamikor kívülről tudtam a Micimackót. Le a kalappal Tanács Zoltán előtt, még a fejezett is tudta. Ez annyira, de annyira ott van. Művelten, elegánsan.

Ismét: !!!!!! és + is

 Elnézést az osztásokért, s maga YT is kiszúrt emiatt, de ha valami szerintem jót találok nem tudom megállni, hogy közzé ne tegyem.(Ez egyébként nekik is reklám és forgalom.) Így voltam a munkámban is, hogy egy-egy témában a gyerekeknek összeszedni, -hozni mindent, hogy nyissa az ember a szemüket. "Hogy látva lássanak". A politikában a fb.on sokat,de másokhoz képest nem eleget osztottam meg, remélve, hogy akik követnek hátha felnyílik a szemük.Volt ilyen is, s olyan is, hogy szólt családtag nehogy összejövetelen politizáljak. Nem is tettem, mégis a csalódottak estek nekem egy mellék dolog ürügyén. Döbbenetemre. Elvégre valakin csak le kell verni a keserűségüket. Bocs.

S kérek is elnézést a sok hallgatásért, de beszűkült az életem, vívom a hétköznapi harcaimat a fennmaradásért. Sok csillogót nem tudok felmutatni. Másrészt kevés tevés-vevés sok pihenést igényel, s viszi az erőm. Örülök, ha már olvasni tudok!!!! S nem csak nézni, hallgatni. Bár azok is előre viszik az embert, de a könyvek örök nagy barátaim voltak. Az utóbbi időkben (két évben) sokszor őket is elvesztettem, s mindig ünnep volt számomra ha sikerült olvasnom, lekötött egy-egy könyv. 

Másrészt a frontok széttépnek. Tudom,ezzel nem vagyok egyedül, de én a saját szenvedésem érzem,s néha oly nehéz elviselni. 

S jöjjön egy kis szerelem: jezsámen. Gyermekkori kertünkben hatalmas bokra volt, a gyöngyvirágcserjének is, s az út szélén nárcisz, az illatos. Máig kedvenceim.

 

Közben megnéztem ezt a beszélgetést, Évának is hozom. Tudom, a téma nem könnyű, mégis meg kell nézni, biztató, elgondolkodtató, előre mutató, hitet adó. Mit írjak róla még?

 

 

 

Margónak, s persze mindenkinek

 Tudom, hogy a rodik és a cserepes virágok nagy kedvelője ő. A kert pedig mindenki kedvence lehet.

 

Lassan haladva

A világ legrosszabb embere 

 néztem a filmet, s olvastam a könyvet. Napokig. Van ilyen időszak, amikor az ember lassan halad, bár ez értékükből semmit nem von le. 

 

 

S akkor jöjjenek a tulipánok, sok hagymát ültettem az ősszel, hova lettek? Alig látni új növényt közülük, s régi, a legkedvesebb majdhogynem el is tűnt, ahogy a krókuszok is. Ami növény megmaradt, azok dúsak, gyönyörűek.  

 

 

Fent a régi hűségesek, lent az újak.  Ezek a dúsak tulipánok,bár szívemnek a hagyomános formát mutatók a legkedvesebbek.

Ő új lehet, mert a régi helyén egy sem került elő. Ezek szerint előre gondoskodtam az utánpótlásról. Ez szívemnek nagyon kedves, s akkora nagy bokorban voltak. Ő szólózik, s mellette jön fel egy kisebb.

 

Kérdi a szomszéd asszony lesz-e idén ennyi meggy, mint amilyen virágdús a fa? Meglátjuk. A fa pompázatos!

 

 

 

Hallgassátok meg!

 Alinda beszélget Rubovszky Ritával 2008.

Huh,ez egy jó beszélgetés!

 

Megint ajánlok

Angolul van, viszont fordítóval nézhető. Mekkora igazsága van.

S már akartam írni, jó ideje úgy jön ki, hogy a könyvek utolsó 5-10-20 oldalát mindig elteszem másnapra. Fáradtan nem akarom befejezni, szeretek jelen lenni. Nekem így teljes egy könyv.

Ezt nagyon szerettem, kellemes csalódás/meglepetés volt. 

 

 

 

A lentiek nehéz könyvek, főleg a második.  Mégis érdemes elolvasni őket, h a az ember már nincs is benne ezekben a helyzetekben. Elgondolkodtatók. (Nem tudom a méreteket állítani. Elnézést.)

  

 

  

 

Az írónő utolsó könyvei bevallom nem igazán fogtak meg. Kidolgozatlannak tűntek,  mint amikor kötelező jelleggel évente meg kell írni egy könyvet. Most kárpótolt.   (Remélem nem olvas az írónő, mint az egyszeri vlogger, akinek konyhájáról kritikát írtam, nem tetszett neki, "hisztériás rohamot kapott", letiltott.Törölte a kommentemet. Viszont  megérte, mert mégis csak változtatott közvélemény kutatása után, előnyére.) 

 

  

 

A lenti könyv némileg átdolgozott kiadás, Luther nyomába ered  "zarándokútra", nagyon szerettem. 

 

  

 

  

Két csoda a maga módján

 Ez a beszélgetés!!!!!!!!!!!!

Hallgassátik meg!

 

Egy könyv(ről)

 

A könyvből idéztem avagy fotózgattam ki ezt és azt, nem a teljesség igényével. A link alatt írnak róla nálam okosabbak, magukat szebben kifejezők. Érdemes lenne még egyszer elolvasni, sokszor elgondolkodtatott, máskor a boltos hölggyel együtt izgultam, törtem a fejem, vagy éreztem úgy, hogy egyes gondolataimmal nem vagyok egyedül. S egy kis boltocska, finom kávéval, s nem utolsó sorban könyvekkel mennyi melegséget is hozhat az emberek életébe.

Végre megnéztem, s nektek is ajánlom

 Egymás szeretete, támogatása, s két nagyszerű ember, író, költő. 

A beszélgetések folytatódnak

 Ez hatalmas volt, már hangulatában, egymásra találásban, s megvalósult a műsor célja is. Számomra két ismeretlen ember, akire figyelni kell.

 Én pedig nekiálltam bejglit sütni, karácsony helyett most. Most jön rá az érdeklődő. Egy adag a szemétbe került, a második sikerült. Lehet, hogy az első kidobását elkapkodtam, de nem akart lágyulni, sehogy sem. Sehogy sem. Az eredmény kárpótolt, s végre lett márványos bejglim is, még sosem sikerült. Emlékeim szerint. TT konyhája a JouTube-on, a tanítómesterem.

S végre volt egy karácsonyom, hogy nem kellett

sütni és főzni,

nem kellett 

körbeutazni a fél országot, 

nem volt elvárás velem szemben, 

hogy pihenhettem(volna,ha a dugulás lehetősége nincs a háttérben), s elereszthettem magam, nyugodt ünnepem volt, végre. Sokat gondolkodtam, hogy miért nem szeretem a karácsonyt? S ha visszanézem a régi fotókat, egy agyonnyúzott nő néz le róluk. Elfáradt, kifáradt, hogy örömet szerezzen magát áldozta be és fel. S közben elvesztette önmagát. Tudom, ez így most nagyon sarkított, de ezt láttam, így éreztem. Mindennek több oldala van.

Karácsonyi dekorációs ötletek kedvenc vlogomról

 

Gombák mindenhol

 

 

Amikor valaki nagyon az otthonához kötött, értsd nincs módja utazni, világot látni, akkor az otthona sokat, mindent jelent számára. Próbálja olyanná alakítani, hogy jól érezze magát benne, s a tárgyak szépséget, örömet is adjanak neki.  Nem baj, ha ha nem milliós értékek, lényegük az általuk nyújtott érzelemben, esztétikában van.

A fenti lakások ilyenek, szerintem, különlegesek, bár az első néha túlzsúfoltnak tűnik, de annak is megvan a maga oka. Tetszett, ahogy egy számítógépes emberből meseíró lett. S a világát leképezi a környezete. A sok gomba is, amik a másik lakásban is megjelennek, másként.

A második hölgy művészi munkát végez, ezt a lakásán is látni. Meleg, otthonos és esztétikus. S fantasztikus hangulata van.

 Régen jelentkeztem, észre se vettem.  Voltak még napjaim ,mikor nem is főztem, ettem amit találtam .Nem jutott rá idő, vagy energia. S mikor végre napok után szinte ráestem a főtt ételre egészen elcsodálkoztam, magamon.

 Ősz van, lezárások a kertben,  sok a diófa levél, felemészti az erőmet. Bár heti alkalmakat találok a gyűjtésre, elhordásra, gyönyörködöm a természetes  kertben, de ha eső jön nem szeretem, ha berohad, nehéz összegereblyézni, elhordani, zsákban a vállamon. Fekszem is utána eleget. Vettem hagymákat, őket is be kellett ásni, ekkor jól jött az eső, puha lett a föld. A természet ad, elvesz.

S bevallom ezek a ködös napok nem voltak barátaim, megszenvedtem őket, s mint kiderült betegtársaim is. Nem vigasz, csak nem vagyok ebben az érzésben egyedül. Olcsó vigasz.

Angyal az égen

 

Volt egyszer

 egy film, talán Fiúkórus címen vagy Kóristák? Az ottani főszereplők közreműködésével elhangzó koncertet hallhatjuk. A filmet többször annak zenei anyaga miatt néztem meg.

Lent: lefekvés előtt hallgassuk meg:"amely megnyugtatja az elmédet, megbékíti a szívedet, és isteni csenddel tölti meg a lelkedet", engem végtelen békével tölt el. 

 

 

Házak,felújítva

 Béke, nyugalom, szeretet.

Lent pedig az egeres asztal háza.Igaz, az csak egy morzsája a sok érdekességnek, eredetiségnek, ami a házban látható, s ahogy a magukra szabták,s a táj része lett a ház.