Nagyon szeretem!

 Múltkor egy narancsszeletekből álló füzér, most a mákgubó dísz/füzér ami számomra szenzációs, szemet gyönyörködtető.

A reggeli kávéja előtt

olyan morozús, hogy elretten tőle mindenki, aki él, még maga az élet is. Jón Kalman Stefánsson:  Az angyalok bánata c. gyönyörű nyelven írt könyveből idéztem. Oly jellemző rám e mondat, gondolom másokra is. 

 Hívőtagozat=négylábú állat. Volt a múltkori bejegyzésemre egy névtelen komment. Töröltem, mert nem tudhatom ki a névtelen? Itt a válasz. Humorba csomagolva, de nagyon komolyan. Sajnos.

A mindennapos mocsok helyett,ami ha belépek a jutubra ráömlik kéretlenül is az emberre, elmerülök ebben a vlogban. Pihentet. Kikapcsol, s tanulok tőle, mert én sosem voltam az a nagy kézműves. S ráébredek, hogy a mostani "virágaimból" is kihozható szépség.

Ha nem ismernétek őt

 

Szabó Magdáról nagyon tetszett az írói és költői közelítés

 

Ez is, az is

 Sok ilyen ember kellene mint Bódis Kriszta, de azt hiszem ezt a munkát megszállottság nélkül nem lehet csinálni. Ritka érdekes és értékes ember ő.

Köszönet a lenti ajánlásért Margó!
 

 

 

Saly Noémi háztörténet könyvét valamikor bemutattam. Most a kávéházak világáról beszélgetnek, szomorú aktualitással a végén.

Jó kis megvitatós film

Egy zuhanás anatómiája 

Újabb könyv, amelyet nagyon szeretek

" ... az ember az, amit mond, de az is, amiről hallgat."

" Mikor az élet a legjobban fáj, sokan választják a hallgatást, hiszen a szavak csak élettelen kövek vagy kopott, szakadt rongyok. ....Mégis a szavak azon kevés dolgok közé tartoznak,amelyek tényleg mindig ott vannak kéznél, mikor úgy tűnik, minden más cserben hagyott minket."

 "... végül mind csenddé leszünk."

 

Három részes a könyv, az idézetek kiragadottak, mert pont ezek volt fontosak most nekem. Olvassátok el.

 

Huh, de jó volt hallgatni!

 

Az ősz himnusza

 vagy inkább csodája ez a bejegyzés. Nem tudok betelni vele. Azt hittem az utolsó a csoda, de lehet felülmúlni. Pedig főleg a munkáról szól, s mégis. Fantasztikus, tehetséges, zseniális ember. Százezrek várják, nézik minden héten. Megnyugvást, békét, harmóniát hoz az életükbe.

Egy korszak vége

 s egy új kezdet. Szép emlékekkel.

Fűző

A könyvet másodszor olvastam el, mint közben rájöttem. Nagyon élveztem  most is. Közben eltelt pár év, én is változtam, mások lettek a prioritások. A vlogra véletlenül (?) találtam rá, éppen aktuális lett. Egy kis bökkenővel, azért egy nem fiatal és nem karcsú hölgy gondolom egészen másként viszonyult a fűzőhöz. S akinek órák hosszat hordania kellett, de akkoriban, ahogy a könyv is írja a fiatal lányok alig várták, hogy magukra ölthessék. (Ezt már csak zárójelben írom le, hogy nagyanyámnak a hatvanas években még hasonló bugyogója volt, mint amit itt a hölgy kapott.) 

 

Amúgy a Nők Lapja valamelyik elmúlt heti számában volt egy riport Szécsi Noémivel, új könyve ürügyén. Is. Érdemes megkeresni.

Két lakás,

 s az elsőt minden kisgyermekesnek megmutatnám. Kreatív, gyermekközpontú, sokoldalú kibontakozásukat elősegítő.

Volt egyszer egy

 vadászati fesztivál a kedvenc völgyünkben. Aztán a a nem hivatalos részét évekre bevitték a városba. Nem értettem, ott egymást érik a fesztiválok, ez pedig a vidék vadásztársaságainak és egyéb érdeklődőknek volt nagy eseménye. Felnőtteknek, gyerekeknek, embereknek, kutyáknak. Idén végre visszakerült. Készültünk, tényleg számoltam a napokat, hogy ne menjünk el a végén. Egyszerűen embertelen meleg volt, nem mertem bevállalni. A szívem szakadt bele.

Ezek ma reggeli aranyóra fotók. Imádtam.

Nem tudom feltölteni. Nem értem miert, a mobil másnap engedi feltenni a fotókat. Volt egy időszak amikor változott, most ismét nem sikerül.

Ő pedig a Csodafiú szarvas nem felhőm. Akkor is pontosan úgy néz ki.

Régi új olvasmányok.

S egy tegnapi csoda. Az"SZTK"-ban időpontot kértem a fiamnak vérvételre. Látom a kiírást, hogy a szakrendeléseken sorszámot kell húzni, ha odaérünk. Tehát: kérünk egy időpontot, s kapunk szerencsés esetben néhány hónap múlvára, ha odaérünk még sorszámot is húzatnak. Bebiztosítják magukat. Vagy a rendeléseken végül meg nem jelenő betegek miatt? Mondom a hölgynek, vagy kérdem, hogy ez mi? Egy szót nem szólt rá. Milyen elege lehet. Felétek is ez az új módi?

S a vonatok ügyéhez egy megemlékezés Öveges Józsefre, aki egy gyorsvonat miatt lett fizikatanár. Akkor még normálisan közlekedtek a vonatok. Ennyit arról.

Egy álomvilág fotós hölgy

 és az insta fiókja, itt szinte többet ír, mint a vlogján. Különleges, érzékeny fiatal nő hölgy, különleges fotói. 

Ebben a videóban egy érdekes történetet mesél el, ami sajnos nem egyedi akárhol is éljen, lakjon, dolgozzon az ember. Nagy fájdalmakat kavart fel bennem is.

Jó példa a térszervezésre

ráadásul jó ízlése, gyönyörű tárgyai, könyvei, stb. vannak. A nézőinak száma önmagáért beszél.

Ez aztán egy színes lakás! S mellé egy lélekház

 A háziasszony Velencében élt, tanult egy ideig. Áthatja a gondolkodását, szemléletét.  Szakácskönyveket ír, gyűjt, az egész lakás színes, s a színeket ételekhez hasonlítja vagy inkább alapanyagokhoz. Imád főzni, vendégeket fogadni. Az életszeretete lejön a házából. 

S néztem egy másik léleklakást is. Mutatom:

Halllgassátok meg!

 

Valami gyönyörű és egyedi!

 

 s az Insta fiókja:

Ablak a kertre

 

Egy kommentből:  Nem tudom felfogni, hogy miért követne bárki is egy trendet… lenyűgözőbb, ha a szíveddel jársz és csinálsz… elvégre az otthonodnak tükröznie kell, hogy ki vagy… az otthona igazi tanulság ebben.

Augusztusi Murphy látogatások

 

 

Mióta nem jelentkeztem gyakorlatilag fogorvoshoz járok, s ahogy az lenni szokott, akkor romlott el az autó, az uram számítógépe. A legvadabb melegben mentem a fogorvoshoz, fogakat húzatni. Abban  sem hiba, sem gond nem volt, de hogy nem voltam magamnál egyik alkalommal sem, az is biztos. A meleg alapból kinyírt, a buszozgatás rátett, mert hogy légkondi kevésbé ismert, de még ablakot sem lehet kinyitni. No, így már sok volt. s  hab a tortán a városi menetrend tavalyi átszervezése, nos az mindennek a teteje. Mert mondták, hogy mire szálljak, honnan, s mikor jön, DE menetrendet nem tudták megmutatni. Ők tudják, kész. S kiderült, hogy nem igazán utasbarát módon történt az azóta már változtatott!!! átalakítás, tekintettel a nehezen megközelíthető városrészekre.

Harmadik alkalommal fiatalok álltak a buszmegállóban, kértem őket, hogy mutassák meg amit tudni szeretnék. Megtörtént. 

Tréfásan úgy szoktam mondani, hogy a Mónika sóba megyek, beférnék oda, az már biztos. Érdekes, sokan, főleg fiatalabbak nem értik a poént.

Ezzel a vloggal vigasztalom magam.Holland házaspár Franciaország bordói(Bordeaux) részén vett egy parasztházat, azt újítják fel, s az életük. Tekintettel a hölgy brocante /bolhapiac imádatára,  nos azokat alaposan megismerhetjük. A férj szinte egyedül dolgozik, kivéve néha szakmunkákat, a hölgy inkább felújít bútorokat, vendégházakat üzemeltet, kirándul, s bemutat néhány gyögyörű házat.
 

Alapos, szakszerű munka, tökéletes eredmény. Valami hiányérzetem mégis, a hölgy minden lakásbelsőjénél van. Számomra a bensőségesség, az élet hiányzik. Kíváncsi vagyok, ha esetleg valaki megnézi, ő is úgy érzi-e? Vagy alapból a stílusával van gondom?  Lent pedig egy általa bemutatott ház, amit nagyon szeretek.  Ezt elfogadnám.

 

Krimi sorozat

 ebben a melegben,  érdekfeszítő, s érdekes kérdéseket boncolgat, régi, s lehet, hogy csak nekem új. Akkor is ajánlom,