Oldalak

2021. december 31., péntek

BÚÉK


 Ezen a fotón minden rajta van számomra, világosság, a jövő ígérete, egészség, s ha olvad is vagy esik is, de a reményt ígér egy szebb, eljövendő időszakra. Így legyen! Boldog új esztendőt kívánok minden kedves olvasómnak!

2021. december 27., hétfő

VÍZEN JÁRÓK











 Ugye milyen csalafinták? Nem vízen, jégen, olvadón ácsorogtak a tavon. Mondták a sokat ide kijárók ekkora madártömeg nem jellemző itt . Most összegyűltek.  Meg a kirándulók, a ki rándulók is. Hogy másnap reggelre behavazzon.

2021. december 26., vasárnap

2021. december 23., csütörtök

Boldog ünnepet!

Minden kedves olvasómnak áldott, békés, egészséges Karácsonyt kívánok!

 

2021. december 18., szombat

Ez is, az is

 Orsi, sajnálom, nem tudok nálad hozzászólni,

Írtam  a múltkor, hogy bennem nincs ünnepváró hangulat. Minap szólt be a férjem, megfigyelte, hogy így ünnep előtt nagyon feszült vagyok. Hát ez az! Visszanézve régmúlt  karácsonyok fotóit egy agyonnyúzott, rettenetesen fáradt nőt látok. Lehet, hogy itt a titok nyitja. Viszont egyedül, a gyerekeimnek próbáltam szép ünnepet biztosítani. A látszat néha csal, nem árt néha mögé nézni.

Nehéz napok vannak mögöttünk, beteg Cirnyó úrfi, kicsit annál is betegebb. Volt. Tán egy hét után úgy érzem fordulat van. Nem akarom elkiabálni. Nem volt könnyű.

Nem akarom folytatni, lenne mit írni. Sajnos. Viszont jöjjön öt szép! 

Minap kimentünk az erdőre, erőre volt szükségem, szépre, simogatóra. nem csalódtam.

Elolvastam a Villa... sorozat 3. kötetét. Izgalmas volt. Érdekes trend mostanában, hogy az úri házakat nem csak a a háziak, hanem a személyzet szemszögéből is láthatjuk, olvashatjuk. 

Ismét nézem a Doc Martin sorozatot, kikapcsol.

Tegnap találkoztam a boltban valakivel, a égi szeretettel fordult felém, örültem neki, jól esett.

S örülhet az ember annak, ha tiszta a ház? A sok (csepegő) genny miatt takarítani, stb. kell. Viszont látni az értelmét.

Primitív, apró örömök, ezt csak az ember maga tudja mégis milyen sokat jelentenek.


Ezt a cikket most találtam. Azt hiszem nekem a fizikai kifáradás adta a negatív élményt. Munka mellet, sokszor nem jó állapotban, de adni akartam, szép ünnepet a fiaimnak. Legalább az estében.

https://wmn.hu/wmn-unnp/56473-pihenes-es-rahangolodas-helyett-az-advent-valojaban-sokaknak-az-ev-legfeszultebb-idoszaka



2021. december 14., kedd

Volt egyszer egy hó

 Ez nem a dicsekvésre való mennyiség, de mégis volt egy kicsi HÓ.







Itt pedig a benti "melegség".

 

S van gond, ezer, ezer, majd egyszer írok róla. Néha úgy tűnik az ember feleslegesen tesz utakat, aztán van mégis eredménye, ha kicsi is. Csak fárad, fárasztó. Viszont mégis csak halad.

2021. december 8., szerda

Ő bevállalta,

 ugyanezt érzem, csak nem merem leírni, mert most díszíteni, készülődni kell. Illik. Amúgy nagyon kedves, szeretett blogom. Hosszú évekig követtem aztán elvesztettem , majd csodálatos módon rátaláltam. Ismét. S a fotói! Azok gyönyörűek. Azok bizony.

https://kerekerdeux.wordpress.com/2021/12/08/csak-nem/

"Az emberek"

 

Madame 

Bocs, zajlik az élet









 

2021. december 1., szerda

Vágtat velünk ellenségünk és barátunk, az idő. S. E.

 




Ma december van, elkezdődött, s vele vagy kíséretében a nagy készülődés. Van ahol most, máshol már  hetek óta, ahogy érdekek, s szokások diktálják.

Városba indultunk volna,ha volna ott nem lett volna. A szél nagy úr , repíti és fogja is az embert. Engem elkapott, meggyötört, letepert. Maradok tehát. Olvasok,



 s útjára eresztem ezeket az oly kedves, de oly hidegben készült fotókat. Imádom, ahogy a maradék napfény világít, átvilágít, lombokon, leveleken. Néha szépséges mintákat is létrehoz, mintegy mellékesen.

  Mobilról  írok, nem tudom a fotót fordítani, de a könyveket nagyon ajánlom. S vár rám Schäffer Erzsébet Párarajzok c. könyve is. A kertben is várnak rám, visszametszendő csicsókaszárak. Ráérnek. Legfeljebb az etetőt látom át továbbra is nehezebben. Már madárékat. De kit is etetne  kertben az ember?

2021. november 22., hétfő

"Az erdő beszélt hozzám, mert az erdő beszél ahhoz, aki ismeri: jeleket ad, üzen, kitárja magát, csak meg kell érteni." Fekete István

A diszkréten lángoló erdő

Anyjához bújó, ölelő gyermek, Vagy csak én látom annak?

Ők sziámi ikrek vagy ketten nőttek egy helyen? Ketten együtt? S mégis megmaradtak! hány ilyen párost látni az erdőn!

 
Levélbúcsúztató, már csak szinte szárazak vannak a földön.





 


 
Idén az erdő csodáit a vörös tölgyek vitték el, azt hiszem ezek már utolsó fotók velük.



 S végül az örök kedvenc látvány, korábbi felvétel, már most sem volt az igazi. Viszlát őszi erdő! Gyönyörű voltál!

“Odakint megmozdult a szél, és a varjak elhallgattak. A köd dél felé torlódott, és nem forgott már alulról felfelé, hanem elnyúlt, mintha nyomná valami. S a köd elindult, mind nagyobb gyorsasággal. Később már rongyosan, szakadozottan vágtatott. A fák meghajoltak, a fáradt, sárga levelek megmozdultak a földön. A kémény füstje elnyúlt, hosszú zászló lett. Messze valahol suhogni kezdett a szél.” (Kele)

 

“Ekkor már közel szállt az erdők fölé a nap, és a szelíd ősz édes-fanyar illata megült az avaron, mint az öreg emlékkönyvek fonnyadó virágainak illata. A fészkek üresen ásítottak, az erdő csendes volt, mint a borongó gondolat, csak a harkály kopogott valahol messze, mintha a nyár útiládájába verték volna az utolsó szögeket.” (Bogáncs)

Stílszerűen: https://erdeiprogramok.hu/2020/09/22/51-varazslatos-leiras-az-oszi-erdorol-fekete-istvantol/