Oldalak

2021. szeptember 24., péntek

Vadvirágok, újra nyílók

Ezt a csodát tette velük a múltkori eső, kicsit elkésve, de soha nem későn. Virulnak. Jól teszik. Öröm rájuk nézni, köztük lenni.






Őszülő

A kosár a száraz diólevelek elhordásában van segítségünkre, a tavalyi lomos akcióban mentettük, s milyen nagy segítségünkre van.





A diófa levelei idén ősszel kezdtek el hullni, míg ezt pár éve már júliustól megtették. Kipróbáltuk, ha tavasszal tápot öntünk a tövéhez használ-e neki? Használt, nem hullottak korán le a levelei, hogy őszre újakat hozzon. Így nyáron árnyékát is élvezhettük, ha termést már évek óta nem hoz, mióta a diólégy meglátogatta, s tönkre tette.



Rejtett helyen, árnyékban még az asterek is dúsak lettek.A kert más részén éppenhogy megmaradtak. 



Ők pedig a ház előtt díszlenek, nyílnak ki lassan lassan.

 

Ugye az alkonyati nap milyen szépen világítja át a növényeket?

A festést befejezte a festő, lassan a takarítással, pakolással is megvagyunk, hogy mire a jövő héten kórházba vonulok rendben legyen minden. Ez a műtét a festés közepébe robbant be, leizzadtam.  Sok, nagy operációm volt, s kisebbek, elegem van belőlük, s vannak helyzetek amiktől félek is. Ez is ilyen lenne. S elmesélem hogy jártam vele. Akaratlanul is eszembe jut egész nap, éjjel felébredek, agyalok. S tegnap ahogy mentünk az utcán egyszer csak megszólalt egy vidám női hang: ne félj, ne félj, ne félj! Nem volt ismerős, kedvesen, lágyan, elringatón, s biztatón szólt hozzám. No, nem a valóságban, csak megjelent előttem. A fejemben? Másik dimenzióban, dimenzióból? KI tudja, de a lelkem rögtön helyretette, s azóta is, ha eszembe jut elsimul a lelkem.







2021. szeptember 21., kedd

Után



 Ma jött a festő, s ím csodát tett. Száradnak a falak. Tegnap a hálót elkezdtük vissz
arakni, már amik a falon voltak. 54 db. kiszedett szöget számolt össze az uram. Hol voltak? Ennyi? Nem rendezzük át, sok évi átszögelés eredménye volt, amit leszedtünk. Most már nincs/ nem lesz tele a fal lyukakkal.





2021. szeptember 18., szombat

Poénok a netről

 A mai napon futottam bele a két arany mondatba? Poénbe? Minek is nevezzem?. Egy szakvélemény, azaz kettő, a másik egy festék ajánlása volt. Mondanom sem kell tán, hogy nem a mai építkezés ürügyén kerültek elő.

Tehát jöjjenek a kommentek:

Tetszett a szakvélemény: Ami a kidőlésnél összetörik, az biztosan rossz volt. Már nem lehet használni! 😁 Annak idején, mikor felújítottuk a közel évszázados parasztházunkat hívtunk statikust. Ő is adott szaktanácsot: Ha száz év alatt nem dőlt össze, akkor a következő százban sem fog! 🤣

 

Wallkyd, ami kell neked.
 
Egy sztori. A festékboltba új eladó került, egy csini kiscsaj.
Bementem és köszönés után kérdeztem.
-Van wallkyd?
A válasz, picit elpirultan.
- Szingli vok. 😬 😃
Fene ebbe a chat nyelvezetbe. 😊

Reggel köd, délután kánikula

S közben az ájult kert locsolása. Az eső, ami hullott felejtős. Sajnos.

Mivel bent érdekes állapotok vannak, az uram szétszedte, majd összerakta a faházat.Ahányszor oda beléptem mindig egy macskára, smindig másik macskára léptem rá. Egerésztek.






Közben virágozni kezdtek az asterek is. Melyik melyik nagyon megviselt, attól függően merre van a kertben. A tavalyi dús virágzás szintén felejtős. Ezt alulmúlni majd a krizantémok fogják. Tragédia, szomorúság. Oly szépen búcsúztatták a kertet, az őszt mindig. Eddig.

Van egy jó könyvem: Morgan Larsson: Az utolsó szög. Koporsókészítés svéd módra. Olyan a könyv, mint az alcím sejteti. Legyen szép hétvégétek.











0