Amikor lesöpröd

 a kutyának a követ, hogy ne a "koszba" feküdjön be

Még a mai kiégés előtti fotók. A nap az éget, locsoltam ezeket, direkt és külön, mert nagyon fontosak nekem. Hiába, úgy látom.

S a kutyás, s tele dióleveles fotók még mindig nem elérhetők, s napokig Mártának sem tudtam kommentelni, nem vitte át. 

Hatalmasra nőtt

 nálunk a "fű", lent a kertben. Imádtam, reggelente csodás fotókat készíthettem. Vége. Levágták, néhol embermagasságú volt. De először a "csillagvirágok" miatt vártam, mert jól elszórta magát mindenfelé, aztán a "gazok" szépsége tartott fogva.

 

Bevallom, szinte megsirattam, hogy nincs már, most csupasz minden.

Megi kutya szeret szomszédolni, a szomszéd, tüneményes fiatalember pedig a kertünkben sétálgatni. Zegzúgos, tele növénnyel, bokorral. Náluk még az örökölt kert van, melynek bokrai az évek során a gyümölcsfák közé száműzettek. Ő pedig nagyon örülne nekik. Ízlés dolga, ki minek örül, már a háziak. Ők új lakók, szomszédok.

Sajnos a későbbi fotókhoz nem férek hozzá, nem értem?

Lassan haladva

A világ legrosszabb embere 

 néztem a filmet, s olvastam a könyvet. Napokig. Van ilyen időszak, amikor az ember lassan halad, bár ez értékükből semmit nem von le. 

 

 

S akkor jöjjenek a tulipánok, sok hagymát ültettem az ősszel, hova lettek? Alig látni új növényt közülük, s régi, a legkedvesebb majdhogynem el is tűnt, ahogy a krókuszok is. Ami növény megmaradt, azok dúsak, gyönyörűek.  

 

 

Fent a régi hűségesek, lent az újak.  Ezek a dúsak tulipánok,bár szívemnek a hagyomános formát mutatók a legkedvesebbek.

Ő új lehet, mert a régi helyén egy sem került elő. Ezek szerint előre gondoskodtam az utánpótlásról. Ez szívemnek nagyon kedves, s akkora nagy bokorban voltak. Ő szólózik, s mellette jön fel egy kisebb.

 

Kérdi a szomszéd asszony lesz-e idén ennyi meggy, mint amilyen virágdús a fa? Meglátjuk. A fa pompázatos!

 

 

 

Kerti körkép(féle) a meglepetések tavaszán

 

 

 

Tavaszi tőzikék nyílóban, s ide írok egy kevésbé szalonképes, de hasznos ötletet. Megjelent a kertben valami földalatti állat, pocok, földi kutya? Szóval csak nőtt a lyuk kijárata, erre fogtam magam, s némi kutya terméket beleszórtam, aztán pár nap múlva ismét. S egyszer csak kihalt lett, bedőlt. Korábbi években fokhagymát is használtam ilyen lyukak lakatlanná tételére, el is szaporodott a kertben.

 

a primulák sosem látott dúsan, mondjuk ők átporzottak is, de kedvesek is,

fehér hófény, aki 2 év után megkerült. 

S lassan a kockás liliomok is gyönyörűek lennének,bár most szél és eső tépi, szaggatja őket

 

 

Jácintok, ők is erős küzdelemben,most: 

 

 

 

Ők nehezen láthatók, éppen mostanában bújnak ki. Messziről érkeztek a magok, Kassáról. Itt is köszönöm Tinának. Szóval azt hittem ki sem kelnek, aztán ezt a párat látva elöntött némi remény. Rengeteg a gaz, veronikák? , ellepik a területet, s salátaboglárkák, akik hamar mennek is, kedvelem is őket, de most takarnak.

Szóval most kapnak a magok jó kis esőt, s reménykedem, haranglábak lesznek, ha nagyok lesznek.  Nem értem, más kertekben csak nőnek, szóródnak a magok, tele vannak a kertek a haranglábakkal. Nálam imádkozni kell értük, hogy megmaradjanak.

S hogy vagytok, nálatok is fú a durva szél, nyikorognak, jajgatnak az spaletták, esik az eső? A kertkapu kulcsát gondolom más nem hagyta el? 5 centis, kis lakat, mégis le kell valahogy tépni, vágni. Kaptam ötleteket. S mivel kicsi a kulcs érthetetlen módon mégis eltűnt, elveszett, vagy ki tudja?