Hatalmasra nőtt

 nálunk a "fű", lent a kertben. Imádtam, reggelente csodás fotókat készíthettem. Vége. Levágták, néhol embermagasságú volt. De először a "csillagvirágok" miatt vártam, mert jól elszórta magát mindenfelé, aztán a "gazok" szépsége tartott fogva.

 

Bevallom, szinte megsirattam, hogy nincs már, most csupasz minden.

Megi kutya szeret szomszédolni, a szomszéd, tüneményes fiatalember pedig a kertünkben sétálgatni. Zegzúgos, tele növénnyel, bokorral. Náluk még az örökölt kert van, melynek bokrai az évek során a gyümölcsfák közé száműzettek. Ő pedig nagyon örülne nekik. Ízlés dolga, ki minek örül, már a háziak. Ők új lakók, szomszédok.

Sajnos a későbbi fotókhoz nem férek hozzá, nem értem?

Lassan haladva

A világ legrosszabb embere 

 néztem a filmet, s olvastam a könyvet. Napokig. Van ilyen időszak, amikor az ember lassan halad, bár ez értékükből semmit nem von le. 

 

 

S akkor jöjjenek a tulipánok, sok hagymát ültettem az ősszel, hova lettek? Alig látni új növényt közülük, s régi, a legkedvesebb majdhogynem el is tűnt, ahogy a krókuszok is. Ami növény megmaradt, azok dúsak, gyönyörűek.  

 

 

Fent a régi hűségesek, lent az újak.  Ezek a dúsak tulipánok,bár szívemnek a hagyomános formát mutatók a legkedvesebbek.

Ő új lehet, mert a régi helyén egy sem került elő. Ezek szerint előre gondoskodtam az utánpótlásról. Ez szívemnek nagyon kedves, s akkora nagy bokorban voltak. Ő szólózik, s mellette jön fel egy kisebb.

 

Kérdi a szomszéd asszony lesz-e idén ennyi meggy, mint amilyen virágdús a fa? Meglátjuk. A fa pompázatos!

 

 

 

Kerti körkép(féle) a meglepetések tavaszán

 

 

 

Tavaszi tőzikék nyílóban, s ide írok egy kevésbé szalonképes, de hasznos ötletet. Megjelent a kertben valami földalatti állat, pocok, földi kutya? Szóval csak nőtt a lyuk kijárata, erre fogtam magam, s némi kutya terméket beleszórtam, aztán pár nap múlva ismét. S egyszer csak kihalt lett, bedőlt. Korábbi években fokhagymát is használtam ilyen lyukak lakatlanná tételére, el is szaporodott a kertben.

 

a primulák sosem látott dúsan, mondjuk ők átporzottak is, de kedvesek is,

fehér hófény, aki 2 év után megkerült. 

S lassan a kockás liliomok is gyönyörűek lennének,bár most szél és eső tépi, szaggatja őket

 

 

Jácintok, ők is erős küzdelemben,most: 

 

 

 

Ők nehezen láthatók, éppen mostanában bújnak ki. Messziről érkeztek a magok, Kassáról. Itt is köszönöm Tinának. Szóval azt hittem ki sem kelnek, aztán ezt a párat látva elöntött némi remény. Rengeteg a gaz, veronikák? , ellepik a területet, s salátaboglárkák, akik hamar mennek is, kedvelem is őket, de most takarnak.

Szóval most kapnak a magok jó kis esőt, s reménykedem, haranglábak lesznek, ha nagyok lesznek.  Nem értem, más kertekben csak nőnek, szóródnak a magok, tele vannak a kertek a haranglábakkal. Nálam imádkozni kell értük, hogy megmaradjanak.

S hogy vagytok, nálatok is fú a durva szél, nyikorognak, jajgatnak az spaletták, esik az eső? A kertkapu kulcsát gondolom más nem hagyta el? 5 centis, kis lakat, mégis le kell valahogy tépni, vágni. Kaptam ötleteket. S mivel kicsi a kulcs érthetetlen módon mégis eltűnt, elveszett, vagy ki tudja?

Kedves Blogolvasók!

 Köszönöm azoknak, akik megkerestek, hogy mi van velem? Észre sem vettem, hogy olyan régen jelentkeztem. Tehát, először festés volt, amire egy évet vártam, azaz jó egy évet miután a konyha egy része leszakadt, lerohadt. Megelőzően négy napig pakoltam, selejteztem. Aztán ennek még lett utó selejtezése is... A festés után napon jött a fiam két gyerekkel, segíteni, elvitt a temetőbe, szüleim, nagyszüleim sírjához. Akkor, s ott  robbant be a hideg, szél, hó. S volt egy dödölle "kalandunk" is, majd írnék róla.

Elindultak vasárnap ebéd után, éjjel megjött Angliából a másik fiam, egy hétre.  Nem tudtam egyiküknek sem nagy főzést produkálni, nem volt már erőm. A festés utáni takarítás máig nincs meg. A finomra hangolt, sajnos ez van, naponta látom.

 

Ezután orvosos hét jött, belobbant a refluxom, ami eddig nem volt nevesítve.  Erős diétával, némi fogyással. S a jobb oldali három hasi műtét után feltehetően összenövések vannak, szenvedem.

 

Tegnap fogorvosnál voltam, félév s több nekifutás után végre odaértem. Ugyanakkor ezen a reggelen bejelentkezett a favágó, gyümölcsfák, s minden orgonabokor ment, s egy hatalmas terméketlen mogyoró bokor is. Mindent lenyomott, árnyékolt. Az orgonák nagyok,öregek voltak, alig virágoztak. Radikális beavatkozás történt, s mintha fellélegzett volna az udvar, a kert.  . Kinőnek majd úgyis. Szóval kicsit nehéznek tűnő nap volt, ez is. 

 

Ma csak, -gondolom- az időjárás szaggatott. Fáradt vagyok, mászkálás mentes,pihenős napokat várok. Nagyon. Nagyon. S persze nem a karácsony a legfőbb gondom, azért egy picikét díszítettem, tényleg csak jelképesen.

 

S íme, ahonnan kikerültek a hatalmasra nőtt, néhol formátlan, s sajnos alig virágzó orgonák.  

 

 Itt pedig a szintén terméketlen mogyoróbokor uralta le a kertet, a gyümölcsfákat. S kivágásra kerültek elszáradt gyümölcsfák is.

 

 

. 

 

S íme az "eredmény" egy része, ezt majd el kell vitetni. A gyümölcsfa ágak égetve lesznek, a kuglikat pedig be kell hordani, majd tüzelőnek. Lesz munka, bőven.

 

 S mutatok pár fotót, még visszavágás előtt a cserjés hortenzia csodáról. Az orgonához sajnos nem lehetett másként hozzáférni, metszeni kellett, legalább a nagyon belógó bugákat. Szívfájdító volt.

 

 Egy kis tavaszi előzetesről:

 

 

Bár a téli jázmin téli, s a kert oldalán, a szomszédban kezd virágozni, de az "unokám"