Kerti körkép(féle) a meglepetések tavaszán

 

 

 

Tavaszi tőzikék nyílóban, s ide írok egy kevésbé szalonképes, de hasznos ötletet. Megjelent a kertben valami földalatti állat, pocok, földi kutya? Szóval csak nőtt a lyuk kijárata, erre fogtam magam, s némi kutya terméket beleszórtam, aztán pár nap múlva ismét. S egyszer csak kihalt lett, bedőlt. Korábbi években fokhagymát is használtam ilyen lyukak lakatlanná tételére, el is szaporodott a kertben.

 

a primulák sosem látott dúsan, mondjuk ők átporzottak is, de kedvesek is,

fehér hófény, aki 2 év után megkerült. 

S lassan a kockás liliomok is gyönyörűek lennének,bár most szél és eső tépi, szaggatja őket

 

 

Jácintok, ők is erős küzdelemben,most: 

 

 

 

Ők nehezen láthatók, éppen mostanában bújnak ki. Messziről érkeztek a magok, Kassáról. Itt is köszönöm Tinának. Szóval azt hittem ki sem kelnek, aztán ezt a párat látva elöntött némi remény. Rengeteg a gaz, veronikák? , ellepik a területet, s salátaboglárkák, akik hamar mennek is, kedvelem is őket, de most takarnak.

Szóval most kapnak a magok jó kis esőt, s reménykedem, haranglábak lesznek, ha nagyok lesznek.  Nem értem, más kertekben csak nőnek, szóródnak a magok, tele vannak a kertek a haranglábakkal. Nálam imádkozni kell értük, hogy megmaradjanak.

S hogy vagytok, nálatok is fú a durva szél, nyikorognak, jajgatnak az spaletták, esik az eső? A kertkapu kulcsát gondolom más nem hagyta el? 5 centis, kis lakat, mégis le kell valahogy tépni, vágni. Kaptam ötleteket. S mivel kicsi a kulcs érthetetlen módon mégis eltűnt, elveszett, vagy ki tudja?

Kedves Blogolvasók!

 Köszönöm azoknak, akik megkerestek, hogy mi van velem? Észre sem vettem, hogy olyan régen jelentkeztem. Tehát, először festés volt, amire egy évet vártam, azaz jó egy évet miután a konyha egy része leszakadt, lerohadt. Megelőzően négy napig pakoltam, selejteztem. Aztán ennek még lett utó selejtezése is... A festés után napon jött a fiam két gyerekkel, segíteni, elvitt a temetőbe, szüleim, nagyszüleim sírjához. Akkor, s ott  robbant be a hideg, szél, hó. S volt egy dödölle "kalandunk" is, majd írnék róla.

Elindultak vasárnap ebéd után, éjjel megjött Angliából a másik fiam, egy hétre.  Nem tudtam egyiküknek sem nagy főzést produkálni, nem volt már erőm. A festés utáni takarítás máig nincs meg. A finomra hangolt, sajnos ez van, naponta látom.

 

Ezután orvosos hét jött, belobbant a refluxom, ami eddig nem volt nevesítve.  Erős diétával, némi fogyással. S a jobb oldali három hasi műtét után feltehetően összenövések vannak, szenvedem.

 

Tegnap fogorvosnál voltam, félév s több nekifutás után végre odaértem. Ugyanakkor ezen a reggelen bejelentkezett a favágó, gyümölcsfák, s minden orgonabokor ment, s egy hatalmas terméketlen mogyoró bokor is. Mindent lenyomott, árnyékolt. Az orgonák nagyok,öregek voltak, alig virágoztak. Radikális beavatkozás történt, s mintha fellélegzett volna az udvar, a kert.  . Kinőnek majd úgyis. Szóval kicsit nehéznek tűnő nap volt, ez is. 

 

Ma csak, -gondolom- az időjárás szaggatott. Fáradt vagyok, mászkálás mentes,pihenős napokat várok. Nagyon. Nagyon. S persze nem a karácsony a legfőbb gondom, azért egy picikét díszítettem, tényleg csak jelképesen.

 

S íme, ahonnan kikerültek a hatalmasra nőtt, néhol formátlan, s sajnos alig virágzó orgonák.  

 

 Itt pedig a szintén terméketlen mogyoróbokor uralta le a kertet, a gyümölcsfákat. S kivágásra kerültek elszáradt gyümölcsfák is.

 

 

. 

 

S íme az "eredmény" egy része, ezt majd el kell vitetni. A gyümölcsfa ágak égetve lesznek, a kuglikat pedig be kell hordani, majd tüzelőnek. Lesz munka, bőven.

 

 S mutatok pár fotót, még visszavágás előtt a cserjés hortenzia csodáról. Az orgonához sajnos nem lehetett másként hozzáférni, metszeni kellett, legalább a nagyon belógó bugákat. Szívfájdító volt.

 

 Egy kis tavaszi előzetesről:

 

 

Bár a téli jázmin téli, s a kert oldalán, a szomszédban kezd virágozni, de az "unokám" 

 

 

Gombák mindenhol

 

 

Amikor valaki nagyon az otthonához kötött, értsd nincs módja utazni, világot látni, akkor az otthona sokat, mindent jelent számára. Próbálja olyanná alakítani, hogy jól érezze magát benne, s a tárgyak szépséget, örömet is adjanak neki.  Nem baj, ha ha nem milliós értékek, lényegük az általuk nyújtott érzelemben, esztétikában van.

A fenti lakások ilyenek, szerintem, különlegesek, bár az első néha túlzsúfoltnak tűnik, de annak is megvan a maga oka. Tetszett, ahogy egy számítógépes emberből meseíró lett. S a világát leképezi a környezete. A sok gomba is, amik a másik lakásban is megjelennek, másként.

A második hölgy művészi munkát végez, ezt a lakásán is látni. Meleg, otthonos és esztétikus. S fantasztikus hangulata van.

 Régen jelentkeztem, észre se vettem.  Voltak még napjaim ,mikor nem is főztem, ettem amit találtam .Nem jutott rá idő, vagy energia. S mikor végre napok után szinte ráestem a főtt ételre egészen elcsodálkoztam, magamon.

 Ősz van, lezárások a kertben,  sok a diófa levél, felemészti az erőmet. Bár heti alkalmakat találok a gyűjtésre, elhordásra, gyönyörködöm a természetes  kertben, de ha eső jön nem szeretem, ha berohad, nehéz összegereblyézni, elhordani, zsákban a vállamon. Fekszem is utána eleget. Vettem hagymákat, őket is be kellett ásni, ekkor jól jött az eső, puha lett a föld. A természet ad, elvesz.

S bevallom ezek a ködös napok nem voltak barátaim, megszenvedtem őket, s mint kiderült betegtársaim is. Nem vigasz, csak nem vagyok ebben az érzésben egyedül. Olcsó vigasz.

Angyal az égen

 

Ma reggel

 gondoltam, hogy hajat mosok. Nekem ez a mumus.Habár nyáron marékszám hullott ki, tehát most könnyebb a szárítása.

Tehát, nekiálltam lefesteni a keleti ablakpárkányt, durván szétszedte az odacsapódó eső, amiben azért elég részünk volt idén. Vége a belső párkány, a külső ablakkeret átkenése is meg

lett. Egyszer. Legalább. 

Találtam cuki kis poloskákat, behúzódva az ablak és kerete közé. Egy ablak van, vagy hogy kell ezt mondani, szimpla, a kettő közé nem tudnak elbújni.  Most a porzsákban vannak, remélem még, vihe
tem majd kiüríteni, némi pihenés után. Khm.

 

Pazar színekben pompázik a kert. Öröm, oly sok rossz volt ebben az évben, legyen már valami szép is.

S még egy elmaradhatatlan, ami három: könyvek.