nálunk a "fű", lent a kertben. Imádtam, reggelente csodás fotókat készíthettem. Vége. Levágták, néhol embermagasságú volt. De először a "csillagvirágok" miatt vártam, mert jól elszórta magát mindenfelé, aztán a "gazok" szépsége tartott fogva.
Bevallom, szinte megsirattam, hogy nincs már, most csupasz minden.
Megi kutya szeret szomszédolni, a szomszéd, tüneményes fiatalember pedig a kertünkben sétálgatni. Zegzúgos, tele növénnyel, bokorral. Náluk még az örökölt kert van, melynek bokrai az évek során a gyümölcsfák közé száműzettek. Ő pedig nagyon örülne nekik. Ízlés dolga, ki minek örül, már a háziak. Ők új lakók, szomszédok.
Sajnos a későbbi fotókhoz nem férek hozzá, nem értem?















