Oldalak

2020. március 28., szombat

Az erdőn ketten voltunk,

aztán hazafelé megérkezett az ismerős, idős pár.

Elmondhatatlan jó érzés volt ott lenni. Megálltam az úton, mély hasi , jóga légzéssel minden sejtem teleszívtam a tavaszi erdővel. A napfénnyel, madárhangokkal, zengett tőlük az erdő. A meleggel, a szabadsággal. Oly régen volt benne részem.









.A faluban mindenki szájkenďővel, gumikesztyűben közlekedik. A benzinkúton egy hölgyön volt, 4 autós fütyült rá. Érdekes megfigyelés.Mi fertőtlenítünk...
Aztán délután kerteltem, finoman, főleg gyomlálgattam. Vigýázok...

6 megjegyzés:

  1. Sokáig már én se fogok kitartani. Bár a jövő hét elején hűl a levegő, de aztán ki kell már mennem a "börtönömből" És csakis fel a hegyre...nem a városba.

    VálaszTörlés
  2. Jól tetted, hogy a természetbe menekültél, jobban mondva a természet gyógyító karjaiba vetetted magad, mert rendkívül jó érzés kint.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy írod, nagyon jó érzés volt, boldogító, főleg két hét bezártság után.

      Törlés
  3. Ez nekem is nagyon hiányzik. Sajnos, ahhoz hogy erdőbe, hegyre tudja menni, ki kell jutnom a városból, s ezt tömegközlekedéssel nem merem bevállalni. A ház körül sétálunk a kutyával, az is jobb mint a semmi.
    Milyen öröm ilyenkor régi ismerőst látni, s tudni ebből, hogy jól van!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annak idején Macskaurat sétáltattam az utcán. Nem hagyott betegnek lenni, "meghalni", vinni KELLETT! Nem hagyják az embert eltunyulni.

      Törlés