Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. szeptember 24., péntek

Őszülő

A kosár a száraz diólevelek elhordásában van segítségünkre, a tavalyi lomos akcióban mentettük, s milyen nagy segítségünkre van.





A diófa levelei idén ősszel kezdtek el hullni, míg ezt pár éve már júliustól megtették. Kipróbáltuk, ha tavasszal tápot öntünk a tövéhez használ-e neki? Használt, nem hullottak korán le a levelei, hogy őszre újakat hozzon. Így nyáron árnyékát is élvezhettük, ha termést már évek óta nem hoz, mióta a diólégy meglátogatta, s tönkre tette.



Rejtett helyen, árnyékban még az asterek is dúsak lettek.A kert más részén éppenhogy megmaradtak. 



Ők pedig a ház előtt díszlenek, nyílnak ki lassan lassan.

 

Ugye az alkonyati nap milyen szépen világítja át a növényeket?

A festést befejezte a festő, lassan a takarítással, pakolással is megvagyunk, hogy mire a jövő héten kórházba vonulok rendben legyen minden. Ez a műtét a festés közepébe robbant be, leizzadtam.  Sok, nagy operációm volt, s kisebbek, elegem van belőlük, s vannak helyzetek amiktől félek is. Ez is ilyen lenne. S elmesélem hogy jártam vele. Akaratlanul is eszembe jut egész nap, éjjel felébredek, agyalok. S tegnap ahogy mentünk az utcán egyszer csak megszólalt egy vidám női hang: ne félj, ne félj, ne félj! Nem volt ismerős, kedvesen, lágyan, elringatón, s biztatón szólt hozzám. No, nem a valóságban, csak megjelent előttem. A fejemben? Másik dimenzióban, dimenzióból? KI tudja, de a lelkem rögtön helyretette, s azóta is, ha eszembe jut elsimul a lelkem.







2021. augusztus 11., szerda

Szűrt fény, hajnali pára, augusztus

  

  
segédkertész











S hogy ne csak a fb fotókat, értsd csak a szépet mutassam, a gyönyörű rózsák alatt, mellett ott van a levéltelen bokor. Új szerrel permetezem, jól visszametszettem, nem eléggé. Valószínű, ha a rózsák végleg elvirágoznak visszametszem tövig. Szívem szakad meg érte.

 


Ki veszi észre a turpisságot a fotón?


... és virágoznak a nyári orgonák

A térdemről lekerült a kötés, látványa nem szép, ez van. Viszont begyógyult. A rándulásom is javul. Mindez szép, hogy újabb gond érkezzen. Viszont itt a kert a csoda, az öröm és a szépség helye, ezt járom, csodálom, fotózom. Télen majd előveszem, s nézegetem. "Nézegetem, ha hull a hó, ez volt a nyár, ez volt a ...." ahogy Nemes Nagy Ágnes írja kedves versében.


2021. augusztus 2., hétfő

Vírus által a világ

 Nem tudom írtam-e a sztorit?- Állatorvoshoz vitte valaki a kutyáját, s ott elkérték az oltási könyvet. Persze a kutyáét, de mire is gondol ma az ember. Miért kérik az állatorvosnál? Eszébe nem jut olyankor, hogy nekünk csak igazolásunk van, nem oltási könyvünk.


Azt hittem letudtam a térdem, reggel veszem le a kötést, kissé szétnyílt, s gennyes is volt. Telefon, vissza az orvoshoz, a váró levegőtlen, s tömve. Orvosoknak eligazítás volt, 11-től rendeltek. Várunk, várakozunk. Érkezik a beteg, összenézünk. Azt hittem x. Leülnek mellénk pár székkel, engem egy közlékeny beteg szórakoztat. Ismeritek a típust. Aztán szólítják a szomszédokat, ritka név, felfigyelek. Jönnek ki a rendelőből, bizonytalan vagyok. Évtizedekig szomszédok, majd balról kollégák voltunk. Odamegyek, te vagy? Még mindig bizonytalan vagyok. Bemutatkozunk, egyikőnk sem ismerte fel a másikat, megöregedve, összetörve, de leginkább a "fátyolban", ahogy hívom, a maszkot. Már figyelek, újabb ismerős arc, ugyebár csak szemet látni. Ő sem lett fiatal. Ki lehet? Nézem a szemeit, ismerősek. Egyszerre csak sejtésem támad, odamegyek. Te vagy az...? Ő volt. Ő megismert engem. Így jártunk.

S hát én sem lettem fiatalabb, ez a tavasz sok jót nem hozott, s  nem is kellett hozzá Covidosnak lenni.




2021. április 7., szerda

Séta ünnep vasárnapján coronás locsolóverssel

Hideg, bús és borongós volt az időjárás, csak az ember mozdulna. Így indultunk el. Egyedül jártunk az erdőn.


  

Úgy gondolom ezek a som virágai.


Kökénybokrok virágpompában közel és távol:


Foltos árvacsalánnak gondolom. Jól gondolom? Ezzel a teleppel csak egy helyen, s az út szélén találkoztunk.


Ezen a fotón sütött ki a nap.Kb. addig amíg a fotó elkészült, s ismét félhomály borult az erdőre. Itt rátértünk egy túristajelzéses útra. Bár ne tettük volna. Vaddisznók által feltúrt utakon haladtunk, lábunk majd kitört. Gondolom nem emiatt, de kiment ill. jól feldagadt a térdem, azóta is kúrálom magam.

 Kiszáradt dagonyázó helyek, mit és hol isznak az állatok?


 

Ez, s eddig volt az ünnep. Másnaptól fekszem, szedem a homeopátiás szereket, s az energiaspirállal kúrálva magam jó nagyokat alszom közben. S merje még valaki mondani, hogy nem hatásos?!


Karantén locsolóvers.Nyulász Péter írta.

 Zölderdőt csak madár járja

a parkolót kordon zárja.

Kétezerhúsz húsvét bája:

locsolkodás "coronája".

Digitális távlocsolás,

virtuális hímes tojás,

hogyha nem akarsz hervadni - 

akkor szabad „e-locsolni”.

Ugye 😉 ?