A kakukktojás: Zsurk

 

Kakukktojás, mert a megye legészakibb részén Záhony mellett található, régen itt volta a   határátkelő. Kakukktojás, mert  temploma nem középkori, s a táblaképei is a rokokót idézik. Ha megnézitek, megértitek miért is mentünk át utána komppal a Tiszán, némi gondolkodás után. Megérte.

 

 A haragtorony 35 méter magas, s a megye legrégebbi harangtornya, 1560-ból. Amikor valamelyik árvíz eláztatta az alját, s kissé megdőlt, akkor falazták alá. 

„A harangtorony császár-fáját valóságos dúcrendszer merevíti ki a torony oszlopokhoz.” A galéria rész kissé kiugrik, s ezzel külön hangsúlyt kap a szoknya és a  felső rész közötti karcsúság, melynek három oldalán egy-egy zsalugáteres ablak van. A sisak négy fiatornyos, felmenő tűje a fiatornyok magasságától kezdve nyolcszögletű."

A zsurki és más hasonló haranglábak olyan építészeti gyakorlatot őriztek meg, amely a gótika korában alakult ki. Ám nemcsak megőrizték, hanem tovább is fejlesztették –minden későbbi nagy stílusirányzatból magukba olvasztottak néhány elemet.Igy a tető magas elkeskenyedő, zsindellyel borított, négy fiatornyos formája a gótikát idézi, de a harangok elhelyezésére szolgáló kiugró rész oszlopainak faragása, íves nyílásai a reneszánszra emlékeztetnek. Ugyanakkor a torony törzsén lévő ablakok szép, profilos keretei pedig a barokk népies változatának tekinthető.Mindez egységben van, egyik sem bántó, egyik sem zavarja a másikat.Ez a népi építészet harmónia teremtése."

 

A mostani templom  1891-ben épült.

"Mivel a fatemplom 1790-ben készült, kazettás mennyezete ekkor még igen jó állapotban volt és meg akarták tartani az új mennyezeteként is. Ezért nem szedték szét azt, hanem – a szájhagyomány szerint- alátámasztották s elbontották alóla a régi templomot.

A kőtemplomot ugyanolyan szélességűre tervezték, mint az elbontott volt, csak nyugat felé hosszabbították meg s építették meg azt még abban az évben."

A keleti karzaton négy fekvő mezőben a Tisza folyót láthatjuk, míg középen a templomépítést megörökítő  emléktábla szövege olvasható.

 "

 

 "A nyugati karzatelő közepén a szövetségláda képe látható,

 

 majd minkét oldalt négy-négy mezőben lévő táblákat rokokó díszű medalion tölti ki tájképes és virágos ábrázolásokkal.

A két szélen levőt sugár irányú bordázat veszi körül, bennük cserépben virágok nyílnak, ami együttesen a Szentlélek munkájára enged következtetni."

  

  
 "A sík kazettás mennyezet tábláit allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A táblákat egymástól elválasztó, barnára festett léckeretek kereszteződését négylevelű, fűrészelt rózsák emelik ki." 

 

 

 

 

 

A templom bemutatásához a  falu honlapjáról, a Zsurki Református Egyházközség   

bemutatásából idéztem. 

 A többitől annyira eltérő, a kazetták ritkasága miatt nagy élmény volt a templom megtekintése. "Semmi kapcsolata a népművészettel, inkább a romkokót idézi. Alakos táblái már nagyon "tanult" szimbolikát mutatnak: homokóra, gyertya, könyv, glóbusz, városkapu stb. Ez már a végső kicsengése e művészi iparnak." (Vendégváró útikönyv. Látnivalók Szabolcs-Szatmár megyében) 

S itt említeném meg azokat a harangozókat, gondnokokat, akik a kulcsokat odaadják, netán a templomokhoz el is jönnek, s be is mutatják azokat. Emlékezetesek ezek  a beszélgetések velük, ahogy Zsurkon is.