A csak fából készült torony 1691-ben épült. Atyai mesterek készítették az erdélyi stílusú haranglábat. Kívülről is megcsodálható az ún. fecske-farkos gerendakötések szépsége. A gerendák nagysága óriási fákról tanúskodnak (az atyai erdőből származtak) amelyeket római és arab számokkal megszámozva, kifaragott állapotba hoztak be a faluba, jelenlegi helyükre." forrás
A faliképek virágmintája majd Csarodán köszön vissza. Amikor a templomban jártunk a műemlékesek éppen pár napja végeztek feltárást a falakon.
S láthattuk, hogy egy nem szakszerű korábbi lefedés milyen pusztítást okozhat. Ahogy bontották a falat a ráragasztott háló leszedéskor húzta magával a freskót is. Biztosan találnak valami módszert, amivel menthetik a menthetőt.
Kőkeretes sekrestyeajtó Luther rózsával.
Csúcsíves szentségtartó fülke, amely a templom híressége.
A templomépítő Gutkeled nemzetség záróköve a kőbordás boltozaton.
De szép! itt még nem jártunk mi sem, de remélem egyszer bepótoljuk.
VálaszTörlésCsak ismetelni tudok..gyonyorusegek!
VálaszTörlésHozok még, ha már elmentem. Remélem lesz aki kedvet kap megnézni, ha nem, itt láthatja. Nekem oly szépek voltak, örülök, ha nektek is tetszik.
VálaszTörlésRettenetes károkat okoztak a reformátusok,amikor az összes katolikus templomot,ami kezükbe került,lefestettek fehérre.Vége is lett az akkori freskóknak ezzel.Csoda,hogy a szentségtartó megmaradt.
VálaszTörlésKár,hogy akkor még nem volt műemlékvédelem.
Kedvet csinálsz a túrára...
Anci
Anci, itt inkább az a gond, hogy valahogy rosszul konzerválták a feltárás után. Ahogy elnéztem a lemeszelést felszedik, alatta megmaradtak a freskók. Volt, hogy látszott az eredeti, szinte a vakolatra lett festve, a freskó. persze ők nem utókorban, lefestésben, s későbbi feltárásokban gondolkodtak. Az épületek azért megőrizték eredeti szépségüket, láttam ezeknél jobban elcsúfítottakat is. Bár kérdés, hogy kinek csúf? Itt a középkori visszaállításokra törekedtek.
Törlés