Oldalak

2016. június 29., szerda

"Emeld fel fejed, lásd meg a szépet"

Dsida Jenő: Én hívlak élni...

Hallgasd meg mit suttog az élet,
élni hív újra meg újra téged.
Ne nézz vissza a sáros útra,
legyen előtted minden tiszta.

Emeld fel fejed, lásd meg a szépet
szemed kékjében égjen a fényed..
Lásd meg végre, hogy szeretnek
még akkor is, ha nevetnek,
hisz mosolyt te csalsz arcukra,
ismerj bennük magadra!

Soha ne bánd, ha fáj,
hisz erőre így találsz.
S mi most bánatot okoz
később nem lesz rá gondod.

Hidd el jól tudom, hogy fáj,
de hinnünk mindig muszáj.
Fogd a kezem, ha úgy érzed,
hogy szívedből kihull az élet.

Ne keresd már, hogy hol tévedtél,
ne sírj azon, mit meg nem tettél.
Gyere velem, én hívlak élni
vérző szívvel is remélni...


 












2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép!A vers is és a kert is.
    Nincsenek véletlenek...Ma egész nap Dsida Jenőre gondoltam.A sírjára a házsongárdi temetőben és a sírfeliratra.Volt másfél óra szabad időnk Kolozsváron és én a temetőt választottam.Meg is találtam a sírját a sírverssel.
    "Megtettem mindent, amit megtehettem, / Kinek tartoztam, mindent megfizettem, / Elengedem mindenki tartozását. / Felejtsd el arcom romló földi mását".
    Hogy miért éppen ma és Dsida járt az eszemben,nem tudom...
    Anci

    VálaszTörlés
  2. Én is kedvelem őt, s ez a verse valahogy aktuális.

    VálaszTörlés