Nagyobbak, mint a bokrocskák.
Fűszerkert.
A nád, ami kibontakozott.
A kutya vacsorája...
Az egyetlen rózsánk se maradjon ki.
A kedvenceim. Már nagyon vártam őket.
Közben tegnap nagy csattogással hirtelen lezúdult az ESŐ. A csattogás ma sem maradt el, később ismét esni kezdett. Látni a kerten, ahogy fellélegzett, kivirult, zöldbe borult.
S ez az időjárás kiváló lehetőség némi pótlólagos olvasgatásra. Hoztam néhány gondolatot innen és onnan.
Egy riportból: "Létezik az életében valamilyen ars poetika, ami meghatározza a nagyobb döntéseket?
- Kettő is van, azt gondolom. Az egyik, hogy a legbölcsebb dolog hallgatni, meghallgatni az embereket, s csak a legvégén szólni. Ez persze nem mindig sikerül. A másik pedig, hogy olyasmiket elérni, amikre szerénynek lehet lenni. Persze a mai világ nem erről szó, hanem az önfényezésről, de ez távol áll tőlem. Valamire szerénynek lenni, az az én ars poeticam." Amit kivastagítottam, ez a gondolat fogott meg. Ritka manapság. dr. Rosta Andrea a Pázmány Péter katolikus egyetem docense nyilatkozott.
"Félni annyi, mint mulasztani. Amit félsz megtenni most, azt elvesztetted örökre." Hamvas Béla
"A kert nem arra való, hogy mutogassák, a kert lelki kérdés. Arra való, hogy akár a gyermekkori meséidbe is újra bele tudd álmodni magad. A te kis birodalmadban biztonságban érezd magad, nyugalom, szeretet legyen benne...A kertben filozófia van. Nem csak a japán kertben, minden kertben! Az ember újra közelebb kerül az életnek azokhoz a rétegeihez, amiket igazából csak gyerekként tudott megélni. " Geszti Péter mondja a Kertbarát Magazin (amúgy nagyon jó összeállítású) legújabb számában. S milyen bensőséges az ódon kertje!
Láttam a TV-ben,hogy nálatok mekkora sártengert vitt a víz az útra.Szerencséd van,hogy a hegyoldalban laksz,mert az alsó úton nem olvashattál volna.A házak udvarára tört be a sár és víz,lapátolhattak rendesen.Én magam is azt mondom,ha egyszer nálam árvíz lesz,akkorra Baranya már sehol sem lesz...Ezért jó a hegyen lakni.Örülök,hogy ti megúsztátok a következményeket.
VálaszTörlésAnci