A Férfi

 Annak idején, amikor heteket töltöttem a neurológián, nem voltam "beteg", csak éppen nem tudtam beszélni, nyelni és rágni, akkor még. Sokat sétáltam  a kórház kertjében, ahol tömbök voltak egymás mellett.s  mellettünk a pszichiátria, s a Cserepesnek becézett alkoholbetegeket gyógyító részleg. Szóval ők bentlakók voltak, mindkét részlegen hónapokig, s volt aki tovább is. Nos e környezetben élt a Férfi. Soknevű volt, mert hívták Bodrinak, Buksinak, ki-ki amilyen kutyanév tetszett neki,s ő mindenkire hallgatott. S őt mindenki szerette is. Egyszer, reggel a kórteremből hallottam a táskás hölgyet kiabálni, Férfi, Férfi. Nem értettem kinek kiabál, aztán kiderült, a kutyának. A soknevűnek.

Írhatná a blogokra kritikus blogger, hogy micsoda hülye témám van. Viszont itt van nekünk Aladárunk(Kutyafülű Aladár), akit korábban Szürkebarátnak is neveztünk. Itt van reggel, nappal és este. Még éjszaka sem tudunk az ajtón kilépni úgy, hogy meg ne jelenne. Nem örülök neki, sok ok miatt. S nem értem miért ide szokott, állítólag a szomszéd sem eteti. S miért nem megy haza. A mi macskáink, lásd Cirnyó úrfi, akármeddig is voltak távol azért enni hazajártak. 

A macskaajtón Cirnyú úrfi sem tud kimenni, elállja az ajtót, Asszonykáról nem is beszélve, aki úgy tűnik az egyszerűű utat választotta s idebent végi könnyebbik dolgát. A fürdőszobai kilépőre. B...us, vissza kell állítanom az almot, pedig felszámoltam a merevítés levétele után. Csak azt nem értem Cirnyó miért tűri ezt? A harcias Cirnyó!? 

 

 Mire megérkezett a szél, s november is élesíteni kezdte a karmait befejeztük  kert átültetéseit. Itt e zöld bokor helyén tollborzfű volt, ő pedig elnyomva a kikeleti bangita mögött-mellett. Pedig tavasszal mikor virágba borult egyik legkedvesebb bokrom volt: gyöngyvirágcserje, a törpe fajtából. Remélem most majd érvényesül szépsége is. S mellé kerülhet egy sárga krizantém, ami mások mellett a fügebokor körül volt, most éppen két méter magasan, mert gondolom nyúlni kezdett a fény felé. No, nem , így nem. Új helyeket keresek nekik, a fügétől pedig megválunk, ami valószínű túl árnyékos helyen lévén nem tudta megérlelni a gyümölcseit.

S íme a vetkőző cserszömörce őszülő leveleivel. Nem csodaszép?

 

 Idén a bokraink is meseszépek lettek. A sort a bangiták zárják karöltve a krizantémokkal:

 A lampionok még mindig parádéznak. Velük egyetlen a gond, igyekeztek minden növényt kiszorítani maguk közül, körül.

Az illatos fűszercserje vetkőzése:

 

 

S hogy teljes legyes a kör, a labdarózsa őszi ruhája:

 

 Ő pedig a varázsmogyoró:

 

 

Mocsári hibiszkusz a Melinda rózsalonccal:

 

Árnyékliliom ligetszépével:

 

Ez pedig kertalji látvány, balra előre, ha kisétálok ezt látom. Nem meseszép? Én imádom. Ez az erdős rész annyi örömöt ad nekem, remélem még sokáig megmarad, bár évről-évre ritkítják.

Hogy is köszönhetnék el: Ahol a vírus betegei vannak a családban mindenkinek a legjobbakat kívánom egy nagy öleléssel!

Macskák

 Délelőtt a kertben ügyködtem, s látom a szomszédban valami szürke villan. Van egy melléképület, ami mögött a környék macskái nagyon szeretnek sütkérezni. Sok szürke macska jár ide. Jobban megnéztem a mostanit, melyik is lehet? Cirnyó úrfi. Azt a boldogságot, elfeküdt, kiterült úgy napozott. Látszott a mozdulatain a boldog felszabadultság. Hetekig nem volt része benne. Hál istennek most nincs verekedés, nyugalmi időszak van. Féltem, féltettem. 

Tegnap este barátnőmék elé indultam. Egy másik szürkésfehér , aki nálunk (is és főleg) tanyázik megint itt volt az ajtó előtt. Nem örülök neki, bolhás, s nem értem miért lakik itt, mert nem is etetem, hogy ne szokjon ide. Ahhoz képest sokat itt van, Asszonyka kosarában alszik. Nos, indultam itthonról, macskakísérettel,oda és vissza. Elmentünk a házuk, már a gazdái háza előtt. Még csak oda sem nézett. Így állunk vele. Mit eszik itt mirajtunk?  Reggel, ha kilépek az ajtón már jön elő, már egeret is hozott nekünk. Mint aki otthon van.

 S őket még nem is mutattam. 

A nagy macskaland,

 avagy elveszett, meglett. Ma két állattal mentünk az álltorvoshoz. A helyszínen nem voltam a helyet magaslatán, úgyhogy az uram vitte be Zsebit szívultrahangra, Cirnyót csak betettem az asztalra, aztán húztam ki a friss levegőre, úgy szédültem. Az állatorvos melegen ajánlotta a sügősségi felkeresését, nehogy az esés miatt baj legyen

Hazatérve, miután Cirnyó nemcsak a sinektől, kötéstől, de férfiasságától is megszabadult, megkértem kolléganőmet, hogy vigyázzon rá, míg ébredezik, s mi bementünk a sürgősségire. Jól rám ijesztett a doki. 

Látva, hogy az én jelenlétem elhúzódik férjet hazaküldtem , felváltani az őrzőt is, majd estére értem jött. Hazaérve nem találtuk a macskát. Felforgattuk érte a házat, nem volt sehol. Uram esküdött, hogy biztos, hogy nem osont ki az ajtón észrevétlen, de macska, főleg ő, ügyes és ravasz. Hívogattuk kint is, nem került elő. Aztán Öregasszonykát etetni kezdtem a konyhában, s láss csodát a konyhai kályha gyújtóstartójából előmászott Cirnyó úrfi. Hogy oda hogy fért be az nagy kérdes, s pont ott emiatt nem is kerestük, de minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen igen. Lényeg, megkerült, evett, s a szokásos helyén a fotelemben alszik most.

Nekem csináltak koponya CT-t, nem találtak semmit. Mondjuk az EKG-m nem volt fényes, a pulzusom zakatolt, de a helyzet miatt is, meg szokása is, ezért volt, s lesz még kivizsgálásom is. Más kérdés, hogy a 24 órás EKG semmit nem mutatott ki. Nem is értettem miért nem? 

Szóval még pihenek, iszom a folyadékot, s ha legközelebb elesek megyek be azonnal, nagyon meghagyták nekem. S ami érdekes megfigyelés volt, tele van a kórház fiatallal. Mintha minden dolgozó 30 év alatt lenne, egy-két kivételtől eltekintve. Elgondolkodtató.

Falusi macskapaté

 a csetepaté mintájára.

Cirnyó lábát eltörte valaki.

Megjelent nálunk, és a szomszédban Szürkebarát. Először szerettük, tudjátok lábatok elé borul, forog, duruzsol, törleszkedik. A szerencsétlen. Akkor még nem tudtuk, hogy ez nem egyszeri eset. Kiderült a 3. szomszédé, aki eteti, stb. Csak éppen Öregasszony kosarában alszik, reggelente engem köszönt, nálunk és a szomszédban enne.Csak mi nem etetjük, ne szokjon ide. (?????????) Hát, hogy otthon helye nincs, etetve nincs, az már biztos. Ja, és bolhás. No komment. Szomszédom szólt a gazdáinak, hogy..., de hisz a mi macskánk náluk eszik. Mikor, ha a sajátjuk állandóan itt van, s szemlátomást farkaséhes. Cirnyó hetek óta szobafogságon. Öregasszony járna oda??  Ki érti ezt? Vagy csak mondták. Támadás a legjobb védekezés.

A mi padlásunk nyitott. Ott lakik(?) fent Szürke macska. Néha lenéz, főleg, ha Öregasszonykát etettem. Az ő tányérjára, s ételére les. Vár. A padlásról éjjelenként kemény verekedés hallatszik, no meg a ház elől. Akkor kik verekednek?

Aztán jár ide egy vörös, egy fekete süldő macska, vékonyak szerencsétlenek. S van még T...é, de ő csak itt tölti napjait, etetik otthon, lakhelye van otthon, csak éppen a szomszéd melléképületében hozta világra a gyermekeit. Amúgy a gazdája elrendezte a sorsukat. Egy megmarad azért.

 S van még egy szürke, nevenincs. Néha ő is megérkezik.

Süket vagyok, fülhallgatóval nézem a filmet. Így is meghallom, hogy valahol valami csapódott, a konyhaablak(ban) Öregasszony vacsoráján ül a Szürke. Elzavartam. Hangom hallva érkezik valahonnan Öregasszony. 

Én nem az ételt sajnálom, szeretem a macskákat, de van határa is mindennek. Ha ideszokik, mint annak idején Öregasszony, a mi macskánk lesz, s az ember felelősséget vállal érte, az nem úgy van. Három állat a háznál etetés miatt is elég, nem beszélve a bolhátlanításról, a betegségekről. Cirnyónál nem az állatorvos a drága (persze nem olcsó), de mikor sietve vittük bemértek minket 30 ezer forint büntetés, aztán hétfőn mikor kötözésről jöttünk a szembe autó felvert egy követ a szélvédőre. Széttört. Ez sem olcsó, ahogy mondják. Holnap kiderül.

Ő a Szürkebarát

Amúgy Zsebit is vihetnénk állatorvoshoz, de szegény mindig hátrasorolódik, most meg veszett kutya, nem mozdítható. Nem oltható, míg megfigyelés alatt van. Még ez is. Hát nem mozgalmas az életünk? S még mi panaszkodunk? Cserélnétek velünk?

Szeptembert köszöntő

 

 

A rózsák mindent elmondanak a szépséget, a búcsúzást, az elmúlást. Az, hogy még jelen vannak, ismét nyílnak, s csodaszépek biztató. 

 

Cirnyó úrfi javulgat, harmadik kötésében, s még 3 hétig lesz kötésben. A "veszett kutya", mit sem tudva állapotáról megvan. Már lemondott sétáltatásról, még a faluban is. Nehéz mindegyikünknek, de szabály, az szabály. (Ha kissé fals is benne valami.) Amúgy, csókolom, jól vagyunk.

 

 

Honnan tudja

Öregasszonyka, hogy még nem fejeztem be a porszívózást, holott egy ideje a konyhában vagyok? Tehát nem ment be aludni.

A mélyalvó macska, hogy leültem a fotelbe, olvasni. Ébred, s ugrik az ölembe, kómás, de ott van.

Mondjam még?

Macska a macskán,

hát nem úgy néz ki Öregasszonyka bundamintája?

Nálunk is készülhetett volna,

s gondolom egynéhányunknál... forrás