S jöjjön a természet is, Szőce és a Vadása tó.
S a végére a kedvenc helyem, Pityerszer. A padra leültem, s csak ültem, élveztem a szembeni látványt, a csendet, a nyugalmat. Ez a kedvenc helyem, ha tehetem mindig visszatérek ide. Igaz a fák meghaltak, félig élnek, újak lettek helyettük ültetve, de a hely varázsa számomra örök.
Hazafelé Velemér, Szentgyörgyvölgy felé kerültünk, csak autóval, nem mentünk be és fel a templomokhoz. Az erdők látványa, a falvak, a házak mégis megérte. Végre valami más, valami szép volt, nem csak a bajok.
Nagyon szép kirándulást tettetek! Jaj, az a ház a 2. fotón! De tudnám értékelni ha az enyém lehetne!
VálaszTörlésAkkor már ketten vagyunk! S micsoda kilátás volt onnan, az is már egy fél nyeremény, lenne.
VálaszTörlésValóban szép az a koldusbeállós ház!
VálaszTörlésItt sem volt maszk senkin,ahogy mondod,de egy hete a vadásznapon sem volt senkin.
Tegnap hívott a barátnőm,hogy kivinném-e őket Püspökszentlászlóra,itt ülnek a buszváróban,nem jöttek értük.Annak idején a barátnőm alapította az itt élő Vác atyával együtt(aki az életrendezés házát megálmodta és létrehozta) a Kerek világ alapítványt-fogyatékos gyerekeknek.Nekik volt ünnepség az arborétumban.Rengeteg autó volt,nagyon sokan jöttek.A maszkról jutott eszembe,hogy én otthon feltettem(zárt kocsiban többen ültünk) és én megtiszteltem őket,hogy tőlem ne kapjanak el semmit.Amint meglátták rajtam,mindenki feltette a maszkot.Olyan természetes volt,ha én,akkor ők is.
Járjunk elől jó példával,ha lehet...
Anci
Nagyon jó fotók!
VálaszTörlésEgyszer jártam az Őrségben egy blogod találkozón. Maradandó élményt adott. Nagyon szép vidék.
VálaszTörlésAzon a padon Pityerszeren én is ültem. Nagyon jó kis hely az! Örülök neki, hogy el tudtatok menni. Kell, hogy az ember néha ki tudjon zökkenni a mindennapokból.
*blogos találkozón (Bocs. Okoskodott a telefonom.)
Törlés