Írok végre Cirnyó úrfiról

 Ha azt írom megszenvedtük ezt a lábtörést gondolom nem írok újat.3 napos kötésben, 3. napos bezártságban voltunk, amikor vendégek jöttek. Én sem fizikai állapotban nem voltam jól, de leginkább Cirnyó miatt aggódtam, mert rendkívül nehezen tört be. Végül örültünk, hogy ideértek vagy 9 év után, legfeljebb rosszkor. Aggódni kellett az ajtónyitások, az ablaknyitások miatt, ki ne törjön a bezárt, s ezt rendkívül nehezen viselő macska. Vagy engem viselt ez meg nagyon? Mentségemre előtte, ill. az első napon fél manccsal szétkaparta a macskaajtót, hogy kimenjen, amit kívül majd belül is ledeszkáztunk.

  

Közben visszavittük az állatorvoshoz, aki le is szedálta, s mert rendelési idő végén voltunk, siettünk, Be is mértek minket, jött is a büntetés harminc ezer forintról.

S az alom is bent volt a lakásban. Kandúr macska vizeletet, aki nincs sterilizálva hát nem egy álom szagolni. Néha a belem fordult ki, ha arra jártam, ha tisztítani kellett. Aztán vettünk új almot, kaptam alomillatosítót!!!, s ez a kérdés nagyjából megoldódott. Szükség is volt rá, mert hétvégén újabb csapat vendég érkezett, s a hálóba voltam kénytelen bezárni almostól szegény Cirnyót. Nos az illatosító az ott keletkező szagokat már simán közömbösítette.

Közben kaptam egy ötletet , hogy zárjuk ketrecbe az udvaron.

 

 Azért ez sem ment olyan simán. Kezdte széttépni a kötéseket, körbe volt már ragasztva. felhívtam az állatorvost. Míg dolgoztam sokféle emberrel volt dolgom, de ilyen mocskosan, mint az állatorvos  csak a levéltár igazgatóhelyettese beszélt velem egyszer. Ő nagyon jó szakember, de roppant hangulatember, s motyog. Mocskos szája van ilyenkor, az már biztos. Engem totál kiborított. Hiába vigasztaltak az állatpatikában, s mások is. Utolsó cseppek egyike volt a pohárban. Megvolt a kötéscsere, mentünk hazafelé, szakadt az eső, s a szembe autó felvert egy követ a szélvédőnkre, újabb harminc ezer forint ugrott, s vele egy lehetőség, hogy pár napra, ha lemegy a macskaügy valahova elmehessünk. Úgy már mindenestől közelítettük  a százezret lábtörés ügyében. Áldom is ezerszer, aki eltörte a lábát.

Az már csak hab a tortán, hogy kötéscsere elmozdult, újabb utunk volt, most kenyérre kenhető kedves állatorvossal. Igaz, közben, hogy ne legyen minden gömbölyű Zsebi "veszett kutya" lett. Megkapta az unokám kezét, mert rosszul labdázott vele, azaz elvenni akarta a labdáját. Szülők a sürgősségire be, ők pedig a hatósági állatorvost értesítették. Szóval most Zsebi, mint veszett kutya zárlat  és megfigyelés alatt van a kertben. És ájuldozik, mert annyira ugat a szomszéd kutyával, amit nem bír már a tüdeje. Csak a harci kedv, az  a fajtára jellemző harci kedv az ne lenne.

Azért öreg már az öreglány, ő is sokat alszik. Nehéz neki, hogy nem mehet sétálni, ha csak a faluban is, de oda sem mehet.

Lassan  eltelt a 3. hét is, kiderült még három hétig marad a sin, de Cirnyó megszokta fogságot, a ketrecet, már órákat is eltölt benne. Szerencsénk, hogy macska, így sokat alszik. Azért az éberség nem alhat. Ha viszem be a ketrecből már besétál az egy méteren a házba, hát valamelyik nap másfelé próbált szaladni három lábon, én meg próbáltam megfogni. Oda is csapott felém, majd a szemem bánta... S rengeteget ringattam, mint egy kisbabát, ha rájött a mehetnék, főleg eleinte így nyugtattam, most is sokszor bemászik az ölembe ha olvasok, vagy filmet nézek. A vad harcfi, a csavargó kandúr, ölbe macska lett.

 Így állunk szeptember elején, a bekötözés, azaz sínbe rakás 5. hetén. Azért írtam le, ha történne hasonló sérüléstek nem kell feladni, betörnek, a legvadabb kandúr is, csak ki kell várni, s ez tapasztaltam nagyon, de nagyon nehéz. Főleg, ha a hülye gazda nagyon együtt érez a szerencsétlen állattal.