már a kulcscsomó. Már az uramé. Kb. december elején hagytam el, eleinte észre sem vettem. Nem tudom, ki hogy van vele, bezárom az ajtót, beülök az autóba, s nem teszem el a kulcscsomót. Az ölemben van, s mikor kiszállok az autóból, leesik a földre, az autó mellé. Veszett már el így, s került elő a szomszédos iskolából, gondolván valamelyik diák hagyta el. A kulcstartó amúgy macskás...
Az utolsó elvesztés óta hisztériásan figyelem, s keresem a kezemben lévő kulcscsomót, eltettem, hova, stb. Jó pap kétszeri elvesztéssel tanul.
Az ősz, -mint bejegyzéseim egyre fogyó számán is látható volt- engem megviselt. Az állandó készenlét, ki-be a városba, az ottani intézkedések, stb. nekem már sok volt. Néha azt sem tudtam hol vagyok, hogy vagyok, mit is kell intézni, vásárolni? Ki jön dolgozni, kinek mit és hogyan? Nem hiszti. Öregszem. Gyors fáradás a betegségem, elegem volt. Így történhetett,eleinte észre sem vettük, hogy nincs meg a kulcs. (Tulajdonképpen nem is használjuk, a festőnél volt, ő adta vissza.) Mire keresni kezdtük, s rekonstruálni hol veszhetett el, eshetett ki, már hetek teltek el. A közintézmény portáin, információn, stb. nem adták le. Hetek múlva jutott eszembe az utolsó porta. Volt egy hasonló, széttaposva, de a kulcs,-a háromból egy volt csak a bemutatotton- nem egyezett. A dísze alapján lehetett a miénk is, de hova lett a többi kulcs? Aztán megint napok teltek, s bennem a kisördög nem nyughatott, ismét keresni kezdtem. (Erre már cseréltünk, s lettek új kulcsok.) Míg egy portán a volt szomszédasszonyomba nem futottunk. Napokon belül megkerült. Kérdések sora vetődik fel bennem...
Az utolsó elvesztés óta hisztériásan figyelem, s keresem a kezemben lévő kulcscsomót, eltettem, hova, stb. Jó pap kétszeri elvesztéssel tanul.
Az ősz, -mint bejegyzéseim egyre fogyó számán is látható volt- engem megviselt. Az állandó készenlét, ki-be a városba, az ottani intézkedések, stb. nekem már sok volt. Néha azt sem tudtam hol vagyok, hogy vagyok, mit is kell intézni, vásárolni? Ki jön dolgozni, kinek mit és hogyan? Nem hiszti. Öregszem. Gyors fáradás a betegségem, elegem volt. Így történhetett,eleinte észre sem vettük, hogy nincs meg a kulcs. (Tulajdonképpen nem is használjuk, a festőnél volt, ő adta vissza.) Mire keresni kezdtük, s rekonstruálni hol veszhetett el, eshetett ki, már hetek teltek el. A közintézmény portáin, információn, stb. nem adták le. Hetek múlva jutott eszembe az utolsó porta. Volt egy hasonló, széttaposva, de a kulcs,-a háromból egy volt csak a bemutatotton- nem egyezett. A dísze alapján lehetett a miénk is, de hova lett a többi kulcs? Aztán megint napok teltek, s bennem a kisördög nem nyughatott, ismét keresni kezdtem. (Erre már cseréltünk, s lettek új kulcsok.) Míg egy portán a volt szomszédasszonyomba nem futottunk. Napokon belül megkerült. Kérdések sora vetődik fel bennem...
Nagyon rossz érzés. Már én is veszítettem el kétszer is, azonnal zárat cseréltettem. De nem tudom miképp lehet megakadályozni...(Szerintem sehogy, mert mindig van valami más, amire szintén fontos figyelni és kettőre meg nem lehet....)
VálaszTörlésA kulcs, ami tegnap visszakerült hozzánk, az elveszett volt, ott találták, ahol gondoltam, hogy kiesett. Hol volt idáig, mikor senki sem tudott róla? Sohasem tudom meg.
VálaszTörlésNálunk az őszön történt, hogy egy távozó gyerekünknek a saját gyógyászati segédeszközét kerestük. Egy porlasztóról van szó, nem olyan miniatűr dolog. Mindent feltúrtunk, alaposan átvizsgáltunk minden helyet, nem leltük. 3-an megnéztük azt a szekrényt, ahonnan később elővette egy kolléganő. Vannak ilyen rejtélyek :)
Törlés