Mondom a kicsi mocskos kutyának. Ekkora a kicsi, két és fél hónapjával. Odajön a kerítéshez megsimogatom, nyüszít, Zsebi meg a kertajtóban ugat, féltékenységében. Éjjel meg sztereóban ugatnak. Ungi a maga mély, MÁR mély hangján. (Mi lesz még itt?) Sokat nem aludtunk... Mondja a szomszédasszony nem az a neve, mondám, hogy tudom, de valahogy becézgetni kell ezt a szegény, árva kiskutyát. Egész délután sírdogált, még a színüket sem láttam, hogy simogatnák egy kicsit. Ma már igen. Kipihente a vendégsereget...
Ezek meg a szerelmeim. Imádom ezt a virágot, nyárvirág, ha jól tudom. Nem tudok betelni velük.
Édes ,szeretnivaló kutyus! A mienk szegény megsül.Jövő héten kozmetikushoz kell vinnem a kis drágát: westy. Többet nem lesz ilyen érzékeny fajtiszta kutyánk, de már 11 éves és minden rezdülését ismerem. Félek az elvesztésétől...
VálaszTörlésA virágod gyönyörű, felénk azt hiszem,hogy napszemvirág.
Napvirág vagy napfényvirág, rosszul írtam. Az a bánatos tekintete, az unokáké, itt tartják a mamánál. Két napja van itt,.
VálaszTörlésIgy csak a kiskutyak tudnak nezni...
VálaszTörlésez az Ungubungi egy tünemény beagle, imádom
VálaszTörléskérdőjel lemaradt: milyen kutyus?
VálaszTörlés