Kell:
- reggeli torna
- takarítás
- főzés
- borsószedés a kertben, még a megelőző két év alatt ennyit nem szedtem le összesen. Igaz ez is csak kilónyi, de a MIÉNK!
- örülni a két év után végre kinyíló virágnak, s bebizonyosodik a sejtés, hogy milyen növény/virág lehet, a fotón ő lett a leghalványabb. Még most bontakozik, amúgy is.
Valakinél olvastam, hogy sajnálja levágni a levendulát, olyan szép. Én is így jártam. A mezsgyében lévők pillangó virágporgyűjtők, tele vannak velük.
Itt meghagytam két bokrot, még. A ház előtti nagyból ritkítottam, a tavaly ültetett most kezd virágozni. (Ami cserépben van esze ágában nincs virágot hozni. Csak helyét nem találom, hova tehetném, ültetehetném ki, földbe,)
- S mikor mindezt elvégeztem kiültem a diófa alá Peter Mayle: Egy év Provance-ban c. könyvével. Egy korsó citromfű, kakukkfű teával. S élveztem a madárcsicsergést, a kertben röpködő madarakat, a békét, a csendet, a meleget, az árnyékot. S végtelen jó érzés töltött el, nem is kell nekem több ennél, itt most megtalálom mindazt amire szükségem van. (Persze jó néha kinézni innen, most így volt jó. Csak ne egyedül...)
Elhiszem, hogy boldog nap, csupa jó dolgokról írtál, nyugalom a természet lágy ölén :)
VálaszTörlésA kepek eppen olyan szepek, mint ahogy irtal a napodrol:) en meg meglatogattalak:))
VálaszTörlésahogy olvastam, úgy öntött el engem is a "jóérzés" filling:))
VálaszTörlésaztán ahogy néztem a képedet sorban, egyre jobb lett, és a VÉGÉRE HAGYTAD A LEGKLASSZABBAT!!! annyira szép az a kancsó, meg a két begre is:)) nagyon nagyon!! :)))
köszönöm
Ritka szép órák voltak.
VálaszTörlésSok-sok ilyen boldog napot neked.
VálaszTörlésMert mi tudunk az apróbb dolgoknak is örülni és értékeljük a természet adta dolgokat.