Oldalak

2015. november 30., hétfő

Advent






Rónay György: Advent első vasárnapja

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

Melindáknak, s minden virágszeretőnek

Könyvajánló, így Karácsony előtt, ha ajándékról kell gondolkodni. (Nekem is az angyalka hozza majd, csak előbb ideért a csomag, s én voltam olyan kíváncsi, hogy kibontottam. S milyen jól tettem, mert ajánlhatom azoknak, akik nem ismerik.)

Lechner Judit, Beleznay Annamária: Fűszeres-virágos kalendárium 
Lechner Judit: Fűszeres-virágos kalendárium. Ki kellett írjam, nagyon rossz a fotó, alig olvasható. S a másik, amit tőle még megszereztem, mert kapható:

Lechner Judit: Virágok világa 
Ezt már olvasom.  A Püski Kiadó és Könyvesháztól rendeltem meg, másnap már nálam is voltak. S ők is adnak kedvezményt. 

A könyvekre a Kertbarát Magazin 9-10. számában figyeltem fel, s a harmadikra is ( Fűszerek, gyógynövények a magyar biokertben), ez már nem kapható vagy én nem találtam rá? Szóval a szerző kertészmérnök, biokertész, előadásokat is tart (de kíváncsi lennék rájuk!), s a kertje látogatható is a Kertnéző mozgalom keretében. Ami engem botcsinálta kertészt megfogott a szeretete, ahogy közelít, a szakmai tudás és széles kultúrtörténeti ismeretek. Nem csak "száraz" kertészeti könyvet olvasunk, hanem nagyon jó stílusban megírt növényismertetőt belehelyezve történelembe, művészetekbe, vallásba. Élvezet olvasni, öröm tanulni tőle, s közben egy csomó gyakorlati praktikához is jut az olvasó. S ismét bebizonyosodik, hogy amit az ember a családból, a gyermekkorból hoz, az bizony felnőttként is  kamatozik. Főleg, ha szívvel és lélekkel nyitogatják a szemeit!

S egy régi, új szerzeményünk, remélhetőleg sokáig a kert  és a madarak örömére. (Hogy érthető legyek: Zsebi a régiből ivott, többször leborította a földre, s lassan, szépen eltöredezett. Viszont! a földön van, nem lévén más, ebből itattam a madarakat, a csorba itatóból. Ők használták-e, ki tudja? Cirnyónak és Zsebinek viszont  ez a fő ívóhelye. Ki érti az állatokat?)  Most alátettem egy kutyaitatót, nem szép így, de remélem ezt használják majd a négylábúak...)



2015. november 29., vasárnap

Ki a nappal kel: növények


 
 Loncok

 Borbolya

 
 Együtt

Hólyagvessző 

 

 
  Kedvenc helyem a kertben. (Tudom, már sokszor hoztam, de annyira kedvelem.)



Ki a nappal kel







Ahhoz képest, hogy enyhe éjszakát ígértek... Még a szemem sem nyitottam ki, rohantam ki a kertbe. Sikerült elkapnom a napkeltét. Minden reggel első utam a kaméliához vezet. Nyári helyén van, de betettük egy nagy műanyag edénybe, ahol is körbebéleltük, s a tetejét is megszórtuk diófalevelekkel. Minden reggel nézem fagyott-e a földje? Még nem. Az enciánt túl gyorsan vittem be, jöttek még jobb idők. A leanderek a fal mellett vannak, még őket sem hoztam be. Tudom, kockáztatok. Meglátjuk.

2015. november 28., szombat

Az úgy volt, ..... (amikor már mindent leírtam, mit írnom volt érdemes, átmentem blogajánlóba...)

hogy szerettem volna a konyhába tányérokat az üres falra. S az úgy is volt, hogy a konyhaszekrény frontja fa. Tölgy. Szerettem volna átfesteni, de sehogy sem vitt rá a lélek. Divat, nem divat, nem érdekel, ez így szép. Sarok beépített része is volt a konyhabútornak, az elődünk elvitte. Ezen nagyon törtem a fejem, mit tegyek? Nyitott polc? Sarokpolc? Most úgy néz ki egy polcot csináltatunk a szembe falra, ablak mellé a tűzhellyel átellenben, A sarokba,  alul szakácskönyveknek, terítéskellékeknek, fölé kerül majd a mikró. Az fölé mi kerül? Majd adja a helyzet.
 

Egy blogban akadtam rá, csak mentettem a fotót. Ha véletlenül olvasna a tulajdonosa, nagy köszönet az ötletért.

Azt nem írtam, hogy  a konyha két méter széles, s kb. 3 méter hosszú, sok lehetőség nincs.  A nagy felületű üres fal még mindig megvan. Gondolkodtam ládákban is:


S nézegetem  a kis konyhákról szóló blogbejegyzéseket, ötletekért. S közben vadászni kezdtem tányérokra az üres hely betöltésére. Íme az eddigi eredmény.


 



S valószínű vagy veszünk ládákat, ha IKEA felé járunk, vagy hasonló polc kerül még valahogy a falra (elképzelések vannak), s közéjük a tányérok, mert ezeket nagyon megszerettem. Már parkettán összeraktam, látom a hiányzó helyet, amit még szereznem kell. (Ez a szerzés, sajnos nagy vadászattá lett. Azzá lett. Azzá...) A szecessziósnak akadnának társai, csak az a fránya pénz.

Hogy nem csak én vagyok kincsvadász, s hasonló érzések kavarognak bennünk, íme egy blogbejegyzés. 
(S valamikor még szomszédok is voltunk...)  S a kommentekhez: hozzám is került antikvár könyvesboltból dedikált könyv. Szívbéli szerző szívbéli  olvasónak írta.) S ha már ezen a blogon járok, amúgy is akartam ajánlani Murakami Haruki japán szerzőt. Itt értő szerző ír róla, én csak rajongó olvasója vagyok, de NAGY rajongója.

2015. november 27., péntek

"Dicsérjen s áldjon,



 én Uram, ....a Nap, ki nappalt ád, világít, és minket megvidámít.


Áldjon, én Uram, asszony-nénénk, a Hold.... (Szent Ferenc: Naphimnusz)

(Az egyéb megjelenések sajnos adottak..)

2015. november 25., szerda

A kereséshez a lökést

Katalin bejegyzése adta meg. Nagy kedvencem volt a Záróra című műsor, nagyon sajnáltam bezártát. Most újraéledt, a műsorvezető hölgy nevét viselve. Íme egy adása, vendég a Magvető Kiadó új igazgatója, aki más tevékenységével vált ismertté. (Kiemelhettem volna bárkit az eddigi beszélgetések közül, de most legyen ő.) A többi adás is elérhető a neten, ennek örülök, nem lévén televíziónk.
 

Nyáry Krisztián - Igazi hősök - 33 magyar 

Nézzétek meg, szerintem érdemes.A témák, a személyek, a...

2015. november 24., kedd

2015. november 23., hétfő

A szerelem

hálójában, egy hónapon belül mondjuk negyedszer. Viszont VÉGRE normális hanggal, s értettem a szöveget is, nem csak néztem. Már megérte.

2015. november 22., vasárnap

Ki ismeri? Örökzöld tatárvirág!

Ennek is a sempervirens ‘Autumn Snow’ – tavasszal és ősszel is virágzó, változata lehet, mert tele van most is virággal. Köszönöm mindenkinek, aki segített a nyomozásban! És a két Melindának, övék lett a találat.




S ha már a kertben jártam és fotóztam, hadd mutassam a borbolya csodám, imádom a színeit, most lendült formába:

 





és az agyonkeresett, végre megkapott kikeleti bangita, ami úgy néz ki, hogy megeredt, sőt új levele is lesz!


Hogy érthető legyek, miután kikeleti bangitát nem sikerült szereznem lett illatos bangitánk.( Honnan hoztuk? Hát, természetesen Kecskemétről! Ritkán vagyunk ott, mindig akad valami kincs.) S nem akar semmire sem menni.

Amire vágyom,

ezt meg kell osztanom: egy bakonyi kirándulás betyárok nyomában. S a kommentek közt utalás Nyulász P. könyvére is. A könyv nyomán is sokan indulnak kirándulni a Bakonyba, Balaton felvidékre, Keszthely környékére. Gyerekekkel  a legjobb program.

2015. november 21., szombat

1. nap (Kinti munkák vége?)

Gondoltam lefotózom a "csodaszép rendbe rakott kertet". Mit találok? Kutyaeledeles edény tető nélkül a placc közepén. Tudom, hogy volt teteje, benne a száraz kutyaeledellel, s azt hittem, ha zárt edényben van megszabadulunk az egerektől.  Miért maradt kint? Hova lett a teteje? A fenébe! Elszállt az agyam. Komolyan mondom. (Én láttam, milyen volt a faház egérürülékkel teleszórva...)



Amúgy a kutya összes edénye is ott volt, tele vízzel. Éjjel esett.  Hát most tanulni fog  a kutya, ha ételt kap, s  ha ott marad, elázik az ő dolga. Ki fogja a válogatós kutyalelkét tyutyulgatni.

S jöjjön pár fotó, akkor bentről.






 
 
Leszedtünk belőle, behoztuk, kicsit a lakást is díszítse.

2015. november 20., péntek

2. nap (Kerti munkálatok?)

 
 
A hideg beállta előtt igyekszünk a kertet és faházat rendbe tenni. A faházban egérinvázió van. Gondolom, ez nem meglepetés. A helyzet így áll:

  • Az egerek ellepték a faházat, s úgy gondolták a kutya étele az övék is. (Miért etetjük bent a kutyát a faházban? Ez eddig sosem jutott eszembe, valahogy így örököltük, így maradt. EDDIG.
  • A macska vadászik az egerekre, kint.
  • A kutya vadászik az egerekre kint (kaparva körbe a házat) és bent.
  • Az egereket mindketten megeszik.
  • Most jön  a lényeg, mivel táplálékelvonás történt már egér eszik fogóban bent ragadt egeret. Nem egy egér eszi, hanem egerek falják (szó szerint) fogságba esett társukat. Brrrr.
  • Tegnap kivágtunk hátul még tujákat. Eltűnt az alagút, viszont remélhetőleg nem árnyékolnak, azt kertrészt is körbejárhatja nap, s nem utolsó sorban a föld is szellőzhet. (A gyökerek kivágása, Zsebi lyukjainak eltüntetése még hátravan. A hideg időben jó kis edzés lesz.)
  • S tüzeltünk ismét. Tüzeltünk előtte nap is, a fakivágások hulladékait. S ma is tüzelünk...
 
 Apám padja, az ütött-kopott, a szeretett.

 Ahogy kelet felől sötétedett el az ég.

 S bentre már tettem fel égősort, égősorokat. Egy kis melegségnek.



  Ma még egy utolsó hajrá!