Mindig idejártam fotózni, mióta felfedeztem. Jöttem ide nyáron, jártam itt tavasszal, nem maradhatott ki az ősz, s volt szerencsém télen is, mikor hó fedett be mindent. Most lehetőségem lenne minden nap erre a látványra rácsodálkozni, s mit hoz az élet, "ideköltöztem" a mellette lévő házba. Csak most éppen máshol lakom. Azért a fényképezőgép sokszor nálam van, mert az ember sohasem tudhatja.
2015. november 1., vasárnap
Fodorkának
Mindig idejártam fotózni, mióta felfedeztem. Jöttem ide nyáron, jártam itt tavasszal, nem maradhatott ki az ősz, s volt szerencsém télen is, mikor hó fedett be mindent. Most lehetőségem lenne minden nap erre a látványra rácsodálkozni, s mit hoz az élet, "ideköltöztem" a mellette lévő házba. Csak most éppen máshol lakom. Azért a fényképezőgép sokszor nálam van, mert az ember sohasem tudhatja.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hmmmm... Ezt itt csak most vettem észre. Akkor nem is lakunk olyan rettentőn távol egymástól. Vagy is ebben nem vagyok biztos, ...kicsit félreérthető a "helymeghatározásod" :-)
VálaszTörlésValaha - minden meredeksége dacára - szerettem ezt az utcát.A régipécs-en találtam is róla fotókat. Emlékszel-e rá, milyen volt hajdanában ? Bár meredek, de a legforróbb nyárban is sűrű fák árnyéka alatt tudtál felkapaszkodni a lépcsőkön. A sarkon lent, meg ott volt a kis tejbolt.... Aztán minden megváltozott. Nem is igazán tudom, hogy előnyére-e ?