"Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit"

"Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit, hallgasd a madarak álmos pittyegését, nézz keletre, ahol vörösből folyékony arannyá lesz az ég... Tudod, mi a hajnal? Az éjszaka legkisebb lánya. Tiszta és odaadó." Schäffer Erzsébet

 

 

 

 

  Tegnap este rádöbbentem, hogy október közepe van, s alig fotóztam a kertet. Ez az idei év valahogy elsuhan fölöttem, nem nagyon élem meg, inkább csak mennek a napok, néha azt sem tudom hányadika van, s milyen nap. Ezeket a fotókat, ha fel is tettem már nem érdekel, mert szerintem meseszépek, szépek a kertről, amit imádok, az életem. S a nyár végéről, a korai őszről, ami még szebbik arcát mutatja. Csak idén valahogy mellékszereplő lett, a fotózás is, nagyjából. 

S ahol e gyönyörű idézetet olvastam, egy interjú részeként,  s rákerestem a gépen is, több jó kis idézetet találtam, megosztom veletek s a forrást is, hátha valakinek csemegézni támad kedve:

   "Ha egy poharat becsomagolnak, ráírják, törékeny. De az ember törékeny voltára senki sem figyel." Szabó Magda  

 Soha ne birkózz egy disznóval a sárban. Mindketten mocskosak lesztek és a disznó még élvezni is fogja. Ír közmondás

 "Beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút, fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely." Szabó Magda  forrás

 

"Századszor" láttam, s ismét

Játszó nő 

Mindenféle ajánlók

 

 

Megjelent kedvenc magazinom az Enteriőr pontosítok Nők Lapja Enteriőr. A bemutatott lakások, házak  közül Cseke Eszter és S. Takács András otthona a legkedvesebb. A háznak története van, a festés, a színek eredetiek, nem beszélve a műtárgyakról. Nagyon megfogtak a kolozsvári Chic-Ville kerámiái, messze van, bár van internet, lehet esetleg rendelni is. Nem néztem utána. Tudjátok, hogy a cserepek bármely előállításban a gyengéim. Szóval ajánlom amúgy a többi cikket is, de a primet számomra ők viszik. S akkor jöjjön egy riport Cseke Eszterrel:

S ha már kerámiák,  a másik kedvencem: Materra Ceramics

S az abszolut kedvenceim tőle, bár lehetne ezer más is, nekem mégis ők.

 https://www.instagram.com/p/B6DUzkUBtmn/

 

 

 

Két könyv, két világ, s a harmadik: egy film

A könyvet a divat rajongóinak ajánlom, vagy egy kis álmodozásnak: így is lehet! A párizsi divathét látogatóit szólítja meg sokszor a könyv szerzője. Megtudhatjuk, hogy akinek kerete van hozzá, hol érdemes vásárolnia, megszállnia, süteményt ennie, s pezsgőt innia. S e helyeken milyen hírességgel találkozhat a szerencsés betérő.Hétköznapi halandónak álomvilág, de milyen jó néha álmodozni, gyönyörű illusztrációkon csodálatos ruhákban gyönyörködni.

S régi, nagy kedvencem utolsó könyve:

Az Antropológus a Marson c. könyvével lopta be magát a szívembe, amiben megismertetett az autisták világával. Azóta minden könyvét elolvastam. Most egyéb tudományok területeire is elkalandozik a neurológus író, s bevallom néha nem is olvastam el ezeket az írásait, amikor nekem túl tudományosnak tűntek. Viszont a szakmájába vágók a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral érdekesek voltak, új ismereteket adtak, s emberi megközelítést. S nem utolsó sorban az Utazás koponyám körül c. könyvről is ír a szakember szemével. Ezt nekünk, magyaroknak külön is érdemes elolvasnunk. Akiket a téma érdekel nagyon ajánlom, s a többi könyvét is.

"Igazi, papírból készült, nyomtatott könyvet akarok, amelynek súlya és könyvszaga van, ahogy az összes könyvnek az elmúlt 550 évben. Könyvet, amit a zsebembe csúsztathatok vagy feltehetem a polcra könyvtársai közé, ahol aztán a tekintetem váratlan pillanatokban megakadhat rajta." Ezzel a gondolatával mélységesen egyetértek, én máig könyvet, papíralapú magazinokat szeretek a legjobban olvasni.

és a ráadás

Őszikék

 

Hatalmas vihar, égzengés, felhőszakadás volt itt az éjjel. Nem tudtam aludni, folyt be a víz a cserepek közt a paplásra. Kimentünk az erdőre, ott is a földön voltak a makkok, ágak. Most hatalmas szél szárítja a száríthatatlant. S teszi próbára ember és állat szervezetét.

Ajánlom

A fotó ne tévesszen meg senkit, szerelmes film, de némi csavarral.A csavar a lényege.

Mi tegnapról kimaradt

Csempeszkopácson jártunk, betértünk, avagy kitértünk ide hazafelé. Ötven év távlatából egy lerobbant , s csodaszép templom élt az emlékeimben. Valahogy sohasem értünk ide. Most felújítva, -s még most is dolgoztak rajta- látható. Nem tudom miért, de már a magyarpolányi kálváriánál írtam, hogy nekem a régi, a kopott, inkább patinás a kedves.  Be már nem mentünk, pedig volt telefonszám. Késő volt, nekem. Ez van. Amúgy itt már alig tartottam magam. Nem tudom mi ez, mi lesz velem? Gyorsan fáradok, hamar kidőlök, legyen az bármely feldobó élmény. Azért a tegnapi nagyon kellett, s nagyon jó volt. mindennel együtt. Mindennel.

 

A keresztet, s Mária szobrot Mikosszéplakon fotóztam. Utóbbival tele a környék, felújítva vagy kopottan. A táblák megtekintése sem felesleges. Hol vannak már akiknek, s akik állították, ezek máig őrzik az emléküket.