"Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit, hallgasd a madarak álmos pittyegését, nézz keletre, ahol vörösből folyékony arannyá lesz az ég... Tudod, mi a hajnal? Az éjszaka legkisebb lánya. Tiszta és odaadó." Schäffer Erzsébet
Tegnap este rádöbbentem, hogy október közepe van, s alig fotóztam a kertet. Ez az idei év valahogy elsuhan fölöttem, nem nagyon élem meg, inkább csak mennek a napok, néha azt sem tudom hányadika van, s milyen nap. Ezeket a fotókat, ha fel is tettem már nem érdekel, mert szerintem meseszépek, szépek a kertről, amit imádok, az életem. S a nyár végéről, a korai őszről, ami még szebbik arcát mutatja. Csak idén valahogy mellékszereplő lett, a fotózás is, nagyjából.
S ahol e gyönyörű idézetet olvastam, egy interjú részeként, s rákerestem a gépen is, több jó kis idézetet találtam, megosztom veletek s a forrást is, hátha valakinek csemegézni támad kedve:
"Ha egy poharat becsomagolnak, ráírják, törékeny. De az ember törékeny voltára senki sem figyel." Szabó Magda
Soha ne birkózz egy disznóval a sárban. Mindketten mocskosak lesztek és a disznó még élvezni is fogja. Ír közmondás
"Beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút, fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely." Szabó Magda forrás
