Oldalak

2020. május 19., kedd

Onnan tudni,

hogy a szomszédban érik a cseresznye, hogy a mi diófánkról hullik. A rejtély oka? Idehordják a madarak megenni. Ősszel mogyoróval van tele a diófa alja. Ami amúgy évek ótanem terem, sajnos, s pusztul, szépen, lassan, finoman. Pedig nagyon szeretjük.



 A kiülő új szerepben, a borzaskatáknak, mint virágágyás funkcionál. Ők találták el magukat, természetesen.
 Az oly kedves lenvirág

 A rózsakapun elkezdődött a virágzás

Képkeret, avagy kilátás a tűztövis ágai közül

2020. május 17., vasárnap

Kis lépések előre

Voltam mammográfián! Szerdán hívtak telefonon, ŐK, pénteken meg is volt a szűrés. A  rendelőintézetbe lépés előtt is szűrtek: adatlap, pontosabban kérdések az elmúlt hetek egészségügyi állapotáról, lázmérés, aztán továbbmehettem. Állítólag lassan más rendelések is indulnak.

A városban élénk élet folyt, jöttek-mentek az emberek, mondhatnám mint máskor. Ki maszkkal, főleg inkább anélkül. Hivatalos helyekre, kórház, fodrász szigorúan felvetetik, mondjuk én is feltettem, eleve, azért az emberben van némi félelem is.

Ma délután egyik kedvenc tavunkhoz mentünk ki. Tele volt népekkel, a hátsó részről nagy hangoskodás hallatszott. Fiatalok nagy csapata piknikezett és horgászott ott. Gondolom hetek után örültek, hogy kimozdulhattak, találkozhattak. No, itt elfeledtünk maszkot tenni, utólag jutott eszembe. Szabad téren voltunk...

 Sárga nőszirom a tó körül mindenütt

 Pihenő gulya

 
Egyetlen bokor volt vadrózsából!!!










Sok horgász is volt kint, (korábbról ismerős) kutyák is. Zsebi nem kutyabarát. Mindig megállapítjuk. Öregszik. Ez tény, azért jön velünk mindig örömmel. Az élete az autóval való kirándulás, a falujárás. Ezek az órák éltetik. Meg a kert kaparása...

2020. május 16., szombat

Látogatás az azáleák völgyébe

Mutattam már évekkel ezelőtt, ezek pár napos fotók. Gondolom ebben a bezárt világban egy kis virtuális sétára, kirándulásra elhívhatok mindenkit. Különösen sokat gondoltam Mancókára, az ő nagy kedvencei.

A völgy alapító erdészévek készült egy interjú. Mesélte, kiültettek  15 fajtából 3000 db. növényt, ennek 25 százalékát ellopták. A jó szokás nem változott az eltelt évek alatt sem (19973 óta), amikor megismertem gazdagabb volt az azáleák állománya. Kiültetik, ellopják. Látni csemetéket, őrzik is már a völgyet. Leleményes emberek azért mindig vannak. Pedig kár a völgyért, szerintem meseszép.A fenyők is nagyra nőttek, s más védett növényt is találhatunk itt

 Ezek az én kedvenceim.

















Mint látható sokan voltunk, ebből vagy 5 emberen volt maszk. Mondjuk elfértünk egymástól távol is.

2020. május 14., csütörtök

No comment



 Ezek után szárítanátok teànak? Énnem, visszametszettem . Két napja adta a
szomszéd, hogy legyen új és dús.Lett.


2020. május 13., szerda

Tanulságul általában

Tanulságul másoknak. Vagy csak nekem az?


Volt ez a szépséges egyéves növendék cserjés hortenziám. Az alsó fotók az anyanövényt mutatják. Szóval őt beültettem a az árnyéki részre, a bokrokhoz. Szépen megeredt, dús volt, örültem neki. Ma valamiért ránéztem,  a szétrágott ágai a földön, gyakorlatilag a többi is hullt ki vagy már a földön hevert. A rágások csigára utaltak. De mitől esett le a szárról vagy inkább a  tőből?  A csigák rágták ki? Hoztunk mérget, mielőtt kiszórtam körülnéztem az aljában. Télre mulcsozva lett, ott maradt, mint több más cserje alatt is. Itt ért a tragikus meglepetés, a mulcsok alatt, a talaj közt, szóval mindenhol egy 30 négyzetcentiméternyi részen, de lehet csak 20 volt, tele volt meztelen csigával. Min. 30 volt, de lehet, hogy több is. Ezek eshettek neki, ezt még értem, de a szárt is kirágják? Van tapasztalata valakinek?




Íme az eredmény! Azt hozzátenném, hogy  máshol is megmaradt a mulcs, igaz itt van Kis meténg, ami lassan beszövi ezt a részt. S még eszembe jutott ez a banda vagy inkább felmenői rághatták tarra  szemben tavaly a 2 négyzetméternyi ajugás részt. Kipucolták, mire észrevettem.   .




Így jártam. Mindig tanul az ember. Most körbeszórtam méreggel, s reménykedem a hortenzia újjászületésében, hisz az ő anyanövényét is pár éve jól megverte a jég, a végén mégis úgy helyrejött, hogy virágai is lettek, ha nem is ilyen bőséggel.,mit a fotókon.

Utólagos tanulság: a tisztogatás után egy órával érdemes visszamenni a hadszíntérre. Ha azt hiszed kitakarítottad a területet, hát nem! Még most is vanott egy-ket delikvens, van mozgolódás, érdemes ismét szétcsapni köztük.