Szentkozmadombján jártunk

 Hirtelen felindulásból ugrottuk el, körbeautóztunk, megcsodáltam, fotóztam  a kereszteket. Rácsodálkoztam a temetőben, hogy e pici falunak milyen sok első világháborús halottja volt. Kiderült, hogy akkor 500 fő élt itt, ma 70 körül. Pedig minden felújítva, falumúzeum, olyan hely amire odafigyelnek. Nagyon. Nagyon. Ez csak gyors séta volt e eldugott kis zsákfaluban, de a környezetét is érdemes lesz majd körbejárni, s megcsodálni vadkörtefáját, melyről pályázatot is hirdettek.

Egy szebb világ

Olvassátok, mindet, nem tudnék választani.

Lent pedig a kert, így októberben:

Neten rendeltem hagymákat, el is ültettem annak rendje és módja szerint. Ő pedig ki is hajtott annak rendje és módja szerint. Igaza volt, minden adottság megvolt hozzá, hogy ezt tegye. Igaz, hogy a fagy a Kanna leveleit elkapta, de ő ezzel nem törődik. Már a faggyal. Igaz, most kicsit visszahúzódott, de nálunk több reggelen is itt járt.

 

 Most kellene erdőt járni, majd, remélem megvár minket. "Az ősz átmenet,a felszámolás ideje, felszámoljuk az égbolt fényét, a levegő melegét, a növények leveleit:  Karl Ove Knausgard Jegyeztem fel ezt az idézete, amikor még a könyvet olvastam, október 10-re, előre. Valahogy még most sem aktuális. Legyen szép napotok!

Vénasszonyok nyara

 Ez a hosszú, leg ősz tényleg az én nyaram. Nyáron nem megyek a melegre,mert nem bírom elviselni a meleget, gyengít, rosszul vagyok tőle. Most jött el az én idő, délutánonként, egy negyed, félórára kiülök a lócára a ház elé, s süttetem magam a nappal. Imádom, ahogy átmelegít, átjárja a csontjaimat az ereje. Napfürdőzöm.

Jöjjön akkor egy kis hajnali csepp-, és esteli árnyjáték. Imádom.

Ború és derű

A hét eleji eső után

 

Ma is esett, remélem ennyi volt.