Oldalak

2017. április 18., kedd

"Itt, itt a helyünk: szemeinkben a távol éggel az itthoni föld fészkire szállni alá."









Keresztury Dezső: Zöld-kék


Zöld az ég és zöld a föld és zöld a tó
és zöld a levegő, zöld a szél és zöld a nád,
zöld-kék a fény, az árnyék, kék az áradó
hűs pára, zöld tavaszi-zöld a zöld világ.

Kéken lebeg a Szent György hegy, a Badacsony,
álommesszibe vész fehér házak sora
a láthatáron, mindent kék egébe von
az érett tavasz; dúsabb nem lehet soha.


Legfeljebb mint az álomkép, a látomás,
az emlék, honvágy, ifjuságunk tűnt honát
őrző és fel-felvillantó tündérvarázs,
örökzöld, élő alkotás, kék-tiszta vágy.



  

   "A csillagok és madarak közt álló fejkendős nőalak kapocs az ég és a föld között, egyszerre oltalmazó madonna és gondoskodó parasztasszony. Fejkendőjének hullámzása az út menti pléhkrisztusok záróívét, virágokat termő palástja pedig egy göcseji harang kontúrját is eszünkbe idézheti."
Németh János szavait idézve: "Abban a szerencsében lehetett részem, hogy jó barátságot ápoltam Keresztury Dezsővel, így pontosan tudom milyen volt számára ez a vidék. A zalai táj és a Balaton-felvidék egyaránt közel állt a szívéhez, ezért mindkettőt belekomponáltam a domborműbe. Az alsó harmadban a Badacsony sziluettje adja a horizontot, előtte pedig végtelenbe futó szántás látható, aminek földrögeibe a Dunántúli hexameterek első versszakának két utolsó sora került."
"Itt, itt a helyünk: szemeinkben a távol
éggel az itthoni föld fészkire szállni alá."    forrás














3 megjegyzés:

  1. az a tuja-ciprus sor ,mintha Toszkánában lenne:csodás!

    VálaszTörlés
  2. a tuja zöldje meg a repce sárgája milyen szép!! azt figyeltem, azért még mindig sok barna/szürke van az erdő foltjában...

    VálaszTörlés