Nagyon féltem a csupasz kerttől, amikor az ősszel kivágtuk a tujákat. A be-és átlátás most is zavar. Valami takaráson gondolkodunk. Viszont így, most kinyílt a táj. A kertvégi erdő, a kertek fái, növényei a kert látványának részeivé váltak. Az este szemerkélő esőben fotóztam. A múltkori sárga-vörös árnyalatokat a fehér vette váltotta fel. Közel és távol.
Nyílásra várva.
Diófa levelek (lesznek)
Árnyliliom négy levél, négy fázisban
Megértelek, valami miatt az ember szeretne némi magánszférát megtartani magának. Semmiképp nem tudjátok a kivágott bokrokat pótolni valami gyorsan növővel ?
VálaszTörlésBorostyánt és loncot futtatok e részen tavaly óta, nem igazán takar. Hátra loncokat tettem, japán vagy kínai, az gyorsan fut, ha megmarad. Ha... Olyant, ami gyorsan nő, valami szíl, nem akarok, mert nyesni kell évente háromszor, ezt kerülni szeretném. Akkor? Lehet, hogy hátulra, tehát ami a fotón látszik télre felhúzunk nádat, szelet fogandó. Nyárra gondoltam ide magas évelő virágokat, azt ide kellene ültetni, talajt előkészíteni, most erőm fogytán, most nem megy.Aztán lehet, hirtelen jól leszek, szokása a betegségnek.
VálaszTörlésVarázslatos a kerted!
VálaszTörlésTenyleg nagyon szep, rendezett..csak amikor lehullnak a levelek, akkor zavaro, most szep minden.
VálaszTörlés