Mára

Lázár Ervin: A páncéljainkról

Reggel, elindulván a világba utcai ruháival együtt mindenki magára ölti a páncéljait is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekkora öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétől megszabadulhatunk. Mert Schäffer Erzsébet írásaiból olyan erővel árad a bizalom, ami szabaddá teszi az embert. Bizalom nélkül igen nehéz élni. Majdhogynem nem is érdemes. Tudja: a szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet.
Lázár Ervin Schäffer Erzsébet Hajnali játékok c. művéről
forrás 

„Nem tudom, hogy van ez. Az ember össze-vissza él. Rohan, szalad, azt hiszi csinál valamit. Néha aztán megáll egy pillanatra. Szinte semmi nem történik ilyenkor; nézi a havat, megfőzi a főzeléket, megkeni a tízóraikat. És ez elég.”

 Írott kövek

Holnap

neurológia, tehát belehúztam. Ma olyan nyugtalan napom volt, nem találtam a helyem. Estefelé kezdtem el kertelni, ne a melegben tegyem.

Nálunk idén lenne eper, de rohadnak a szemek, bosszantó.

Szomszédasszonyom meséli talált egy növényt az ajándék virágcserépben, kiültette, óriási lett. Mi lehet? Megnéztem, fekete nadálytő. Végül is nálam kötött ki, ő permetezi a szőlőt. Én végtelenül megörültem neki, régóta kerestem.

 A gyöngyvirágcserje, nagyon kedves nekem, beindult.

 Az illatos zsálya akkora mint egy hűtőszekrény, azok a régiek, közepesek. Itt is látni.

 

A díszhagyma emberfej nagyságú. Ez máshol is ekkora vagy csak itt nőtte túl magát? S egy kis délutáni nyüzsgés rajta.

https://www.instagram.com/p/ByS7pwVlDz_/

 S a holnapi kontroll legnagyobb gondja: mit vegyek fel?. Minden lóg rajtam. Majd valahogy összeszedem. A novemberi májusban valahogy nem volt kedvem nyári öltözék után nézni.

Kert Új Zélandon

"A kertészet valójában a természet és a lelemény közötti partnerség" 

 https://www.homestolove.com.au/high-altitude-landscaping-13781

 

Növényneveket keresek ( s némi kerti fotó eső után)

  

A kert alatt még folyik egy kis erecske, csak azt nem tudom honnan jön a víz? 

Nagy fűnyírás volt ma nálunk, a szirmok maradtak. Ez a legkedvesebb rózsalonc virágom, pedig nem vagyok rózsaszínes, de a finomsága mégis megfogott.Sajnos az eső leverte.

 

 Csillagszerelem.

 A legszebb borágóm, Kecskemétről hoztam nagy utánjárás után. Kint vannak, kiültetve, most már csak nőniük, gyarapodniuk kell.A virágzásban ezek szerint nincs hiba.

 Ez a fotó a nyár ígéretét sejteti, nekem legalábbis. Így legyen! A lilát ismeri valaki? Egy  egyéves csomagból nőtt, nekem ismeretlen. Viszont együtt gyönyörűek. Ők meg dacoltak az időjárással, a gépen vettem észre megviseltségüket. Amúgy felnőttek az égig, győzöm összekötözni őket. Számomra nagyon kedves és hálás virág: kokárda.

 

 

Az alsó fotó tavalyi. A piros virág nevét keresem. Egyszerűen elfelejtettem. Idén kelt magról és rizómáról, érdekes az utóbbi színe bordó a kelté zöld. Remélem nagyra nőnek mindahányan.

Május emlékezete

A  nőszirom mindenről mesél, ha ránézünk. Szépsége, színe a tavasz csodája. Esőcseppek a tegnapi, mai eső maradványai, jelzései, s végül a tépett szirom mutatja mindazt ami már nem öröm sem a számára, sem az ember számára. Színevesztett, tépett, s ha azt is elárulom, hogy ledöntötte a szél vagy az eső, amikor már nem tudott az időjárással dacolni. Akkor megfogtam, levágtam, behoztam, hogy múlandóságában is örömet hozzon nekünk, mert így is szép, szeretni való.

Buja május

 Eső előtt, eső után. Azóta már szétmállasztotta a belógó leveleket az eső. Valahogy mindig visszahajoltak ide.

 Az ínfű terjed, fekete párjából az ötből másfél él, a többit a csigák elintézték. Nem segített sem ember, sem méreg.

 

 Ismeritek a tündérvirágot? Amiért szeretem, ha fúj a szellő oly szépen hajbókolnak a levelei.

 

 

Árnyékiak

S az ujjas juharunk, a tavaszi ültetés. Neki a sok eső ezek szerint használ.

 Lenek, szerelmeim a ház előtt. Mennyit harcoltam értük, hogy legyenek, ők meghálálták.
  

 
 

 Tűztövis, virágban egész lágy, nem is annyira tövis. A menyasszony.

Az ellenőrző főkertész

 A gyöngyvesszőt tavaly megnyirbáltam most éledezik.

 A rózsakapu: Coral Dawn

Somogyvári látogatás

 

A bencés apátság romjait néztük meg elsősorban. Van

egy külön, nagyon impozáns, s a legmodernebb lehetőségekkel felszerelt látogatóközpont is, ide idő híján nem mentünk be. Nem véletlenül látható Szent László szobra a romokra tekintve, mert ő hívta be a francia szerzeteseket, s hamvai is itt pihentek egy ideig.

 Modern tető alatt nagyon kevés eredeti kő látható, inkább rekonstrukció. A tájékoztató táblák sokat elárulnak a feltárásról, s eredetileg milyen lehetett a kolostor, az itteni élet.(Gondolom az eredeti kövek ott vannak a látogatóközpontban, én innen nagyon hiányoltam.)

 Ős(i) Krisztus fej

 Kolostorkert:

 

 S íme kívülről a romok, érzékeltetik milyen monumentális lehetett:

 S ha már itt jártunk  felkerestük a kálváriát is.

Ha arra jártok érdemes megnézni a romokat, a kiállítást. Szép környezet, a romok visszahozzák  a hajdanvolt időket. Vagy csak én jártam ilyen helyeken? Azt azért elárulom a legnagyobb középkori misztikus hely még mindig Vértesszentkereszt számomra.)