A nőszirom mindenről mesél, ha ránézünk. Szépsége, színe a tavasz csodája. Esőcseppek a tegnapi, mai eső maradványai, jelzései, s végül a tépett szirom mutatja mindazt ami már nem öröm sem a számára, sem az ember számára. Színevesztett, tépett, s ha azt is elárulom, hogy ledöntötte a szél vagy az eső, amikor már nem tudott az időjárással dacolni. Akkor megfogtam, levágtam, behoztam, hogy múlandóságában is örömet hozzon nekünk, mert így is szép, szeretni való.
