Oldalak

2018. november 17., szombat

2018. november 16., péntek

Before - After

  

A mai reggel a fagyos éjszaka után ilyen aranyba öltözötten (is) köszöntött minket, hogy könnyebb legyen a búcsúzás.


S már majdnem csupaszra vágva, s a tájkép a favágás után.

 

Elszomorító, ahogy a mai nap is. A 3. helyen kaptunk C típusú földet az új, japán juhar elültetéséhez.  Itthon derült ki A típusút hoztunk, majdnem agyvérzést kaptam, mert a városba kellett visszamenni újabb, jó földért, idő, pénz.

 Előbb beástuk a hetek óta várakozó új fát, aztán nekiálltunk a vágadéknak, elhordani, félretenni, félig végeztünk. A fa is félig holt volt, ideje volt kivágni, s értem én miért is húztuk halasztottuk a hadműveletet. Bitang munka. Lelkileg, fizikailag is. Viszont a délelőtt kétségbeesetten köröző madarak délután már megtalálták az etetőket. Egy a végleges, másik egy ideiglenes helyre akasztva várta őket, ahol a fagyos éjszaka után már van értelme etetni őket.


S egy vigaszfotó a félholt gépemről, ez a csík nem értem miért került a fotókra? Nagyon a végét járja, ez egy nagyon rossz vásárlás volt, rossz, gépet kaptunk ki. Ha jobban ért az ember hozzá, s nem azt hiszi, hogy ő az ügyetlen már a kezdetén cserélni kellett volna.



 A most újból nyíló sásliliom.
 Imádom a sárgákat!



 S e búcsú fotóval nemcsak a korsó, de a kert is elalszik, s elköszön.

2018. november 15., csütörtök

Jajj, ez a mai nap, szörnyű

Már fájdalomcsillapítót is bevettem, jön a hidegfront, s holnap a fűzfa favágója. Remélem holnap jobb napom lesz.


2018. november 14., szerda

Balerinák



Mindig van divat, amit felülről diktálnak. Most szembesültem vele, ez pedig az unikornis. Amikor bementünk egy gyermekruha osztályra, s minden gyermekeknek való pólón, ruhán, hálócuccon, stb. ezt láttam,  a játékokon, plüssfigurákon is velük találkozhatunk, bevallom én kicsit besokalltam.  Ők nem. Ők meglátják, kérik, megvetetik, vagy majd megkapják.

A balerinákat karácsonyi kirakatban fotóztam, s immár a pici balerina, aki imádna az lenni. Ruha már van, pici balettcipőkkel. Le sem vetette, ő ezzel boldog. S az unikornisával.

2018. november 8., csütörtök

Elköszönő

 Elköszönök az ősztől, mert nagyon vetkőznek a fák, bokrok. Amik még zöldben voltak lassan sárgulnak, barnulnak, már elbordultak, s hullanak egyre a földre. Nekem az ősz ezernyi csodát ad. S még vannak kitartóan virágzók, mint a harangvirág, felállva, büszkén, mert eddig elfeküdt. S mellette megjelent egyetlen télijázmin virágocska. Eltévedt? Ami felesleges égetik a kertekben, de már a földön kint van a trágya az eljövendő termés táplálója. S reggelente, ha végigmegyek a kerten vizes növények, virágok, bokrok fogadnak.




 















 

 S íme a kertek alja, szerettem a zöld sárgába váltását. Még vannak lombok, s gondolom mire hazaérek már lehullanak. Ez volt az őszünk. Szerettem. (Majd jövök.)


Ki az úr a háznál (a gazdánál)?


 Picirnyó Cirnyó (?)


Reggeli ablaksütkérezés