Oldalak

2017. augusztus 17., csütörtök

"A könyvek,

amiket húszévesen olvastam hatvanéves koromban egészen másképp hatottak rám. És tudjátok miért? Mert más lett a befejezésük. Miután kiolvasol egy könyvet, a történet még sokáig ott zakatol a fejedben. A kezdést nem lehet megváltoztani. A befejezést viszont bármikor. " Sarah Addison Allen


A másik kedvencem tőle. Romantikus, kicsit misztikus könyvek. Ilyenkor kiváló időtöltések.

S ezt a könyvet már ajánlottam, de ismét felhívnám rá a figyelmeteket, ha elolvassátok megértitek, miért. Lélekmegérintő könyv. S miért kerültek egymás mellé: mert mindkettőben szó van az olvasásról, könyvekről. Melyikben, melyikben több, kevesebb. Nem véletlenül kezdtem a bejegyzést ezzel az idézettel.

Az, hogy divat a levendula, senkit meg ne tévesszen!

S ha már témánál vagyunk:  http://bibliocolors.blogspot.hu/2017/08/llegint-per-tot-arreu-leyendo-por-todas.html

Ez is a blogról való:


Nappal nyugodtam, nappal keltem




 Zsebivel labdáztunk az este, szemben volt velem a látvány. Mennem kellett a fényképezőgépért.

Reggel pedig -szokás szerint- korán ébredtem, hogy aztán ebéd után pótoljam a kieső alvást. No, meg locsolásra vár a kert is. Leültem a gép elé... aztán kinéztem az ablakon. Ezt láttam.



 Itt már az udvarról fotóztam, hogy a szobába érve ez a látvány fogadjon.


(Katalinnak, ugye tudod miért?)



 
 S ahogy most kinéztem az ablakon, már tudom, hogy elkaptam AZT A pillanatot...

2017. augusztus 16., szerda

Madárdélután



 




 
 

Mire jók a macskák a háznál?

 A csőszoba bukóablakán próbál bársony bemászni. Márpedig akkor a verébfióka még bent van... Azt hittük, hogy már kirepült.

 Aztán erősítést kapott.

 Nem tudott bemenni, feladta. Viszont hogyan hogyan sem a muskátli a földön landolt, összetört cserép, kaspó.

Itt már a madáritatót rendezi Mózsi. S ekkor megérkezett Cirnyó úrfi. Kinyitottuk neki a csőszoba ajtaját, van-e bent madár? S főleg hol? Addig volt, elkapta, semmi perc alatt felfalta mindenestől. S ma  reggel már harmadszor is megreggelizett a jól végzett munka örömére.(Tegnap is járt a madárnál, utána csend volt. Azt hittük kirepült. Viszont a Bársony ezek szerint mégis hallott valamit, nem véletlenül próbált oda bemászni. Nem gyilkosságban gondolkodtunk, viszont a szörpös üvegek közül-mögül szedte ki...)

Már mélyülnek a fények

 
 Reggeli locsolás közben, ahogy megfordultam rácsodálkoztam a fényekre. A fények, a színek már az őszt jelzik.

 

 Hamvaska kecskerágóval. Vajon mikor pirosodik be, mert amikor egy éve hoztam akkor már színesek voltak a levelei.

 A lonc másodvirágzása.



 Tűztövis.

 Ha gyéren is, de idén hozott virágot az encián. Úgy látom, hogy még mindig nem merészen metszem.


 Az utolsó napraforgó.




 Kánasor a kerítés mellett. Szegényeketnem igazán öntöztem, mégis dúsan virágoznak, jönnek fel az újabb hajtásaik. 4-5 év után úgy látszik megtaláltam  a helyüket.

 A vendég. Mezei katáng, jól azonosítottam? Többfelé is van a kertben. Örülök neki, ahogy a sok papsajtmályvának is.

 Elvirágzóban a hortenzia, neki aztán nem tett jót a forróság.

2017. augusztus 15., kedd

Ma

a ház két végén lévő két szobába éppen kettő madár repült be. A hátsóban, ami kamra, tároló is egyben még bent van.  Azt hiszem verébfióka.

Viszont azt ki kellene pakolni, hogy rátaláljunk, sok a búvóhely. Várunk. Öröm  mai napra, az eltevések után...

Még mindig örömöt adnak,

mert az embernek voltak vágyai, s teljesültek, s nem tud velük betelni. Ezek a napvirág, a kokárdavirág és mályvák. A mályvák minden formában és mennyiségben, s mindegyik kertrészben. Akkor már.

 Válogatva.

A ház előtt:
 Az eltévedt


A "kertészek" működése miatt is, meg a sok szárazság okán is, vagy itt nem jó a helyük, de alig 40 cm magasra nőttek a tavalyiakhoz képest. Azért a szépségüket megmutatták.

A Zsebi Kertben:



 A nagy-nagy kedvencem.

S kérdezhetné az ember, akkor most milyen évszak van?


 Az utolsó kb. 3 hete készült fotó. S akkor már örömmel jelentem, megmaradok. Egy lyukas két fillért nem adtam volna érte, ha így folytatom kórházba kerülök. (Azaz kerültem már ilyen állapotban. Ezt teszik a frontok, ezek szerint. Embertelenül megviselt most.)

Egy kérdés: Nálatok vannak darazsak? Húsevő darazsak, akik rávetik magukat a macskaeledelre, szegények alig tudnak enni tőlük.

No és, itt vannak a krumplibogarak. Azaz mindenhol, a hátsókertben, a Zsebi kertben és már az utcán is! Pedig nekünk még krumplink sincsen. Elleptek minket. Van egy mérgező gyomnövény,most nem jut a neve az eszembe, valami alma. Megvan: farkasalma. No, az aztán a kedvencük! ... és a paradicsom!