Csak úgy

 Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel sem kevesebb annál, amire vár. Pilinszky János

Ha

 szivárványt akarsz látni, el kell viselned az esőt. Dolly Parton

 A vers ma elém jött, amúgy a költő nagy kedvencem.

Dsida Jenő: Titok 

Amint megsúgtam itt-ott,
most hangos szóval is kihirdetem
a titkot,
hogy én nem vagyok közétek való.
 

Olyan országból ragadott hozzátok
szárnyas hintaló,
hol nyoma sincs a halálnak, a sírnak,
ahol a lelkek
kacagva sírnak,
hol kis Szépség is világot borít -
 

Mindenre emlékszem, mindent tudok,
csak a célomat nem tudom itt.
 

...Tán szétszórni e pár égi magot,
mit nagy Uralkodóm
táskámban hagyott,
mikor eljöttem lovamra hajolva,
anélkül, hogy búcsúzhattam volna?
 

Itt nem kél ki a mag -
S most siratom a vesztem,
s azt, hogy tőletek meg már elbúcsúztam,
mielőtt megérkeztem. 

 

Várakozás

 A dió száradására, rengeteg a fekete burokban lévő. Viszont, amiket feltörtem belül épek voltak. 

A tüzelő megérkezésére. Várjuk, várjuk és várjuk hetek óta. Már személyesen is voltunk érdeklődni.

A szemem gyógyulására, ez odébb van. Hajnalban jó nagyot lendítettem magamon, nehezen tudok az ágyban felülni. Ó, mondtam, hisz a hirtelen mozdulatoktól óvakodnom kell. 

Montyra, már olvasom a könyvét, de nagy és most nehéz "falat" is. Imádom, amúgy.

Az olvasásra, az új könyvre:

 

 

Amúgy itt  van az Otthonok és Megoldások őszi száma, van benne két szívmelengető ház/lakás.

 

 Az Antik tárgyak bűvöletében a számomra mindenek feletti. Tudom, tudom, nem ez a jellemző, de akkor is egyedi, szép, hangulata van. S a tulajdonosé az Atelier Home,  s pár otthon, amit berendezett. Szerettem őket.

Változások

Az elmaradás ...

ő az átültetett, s előtte elnyomott Weigela Alexandra. Jól érzi magát, hajt.

Ő dúsan virágzik, maga a csoda.

S ami elkészült: a tüzelő fogadóhelye, a faház előtti támasz, ügyes volt az emberem. Közben szárad a dió is. Évek óta nem volt diónk. S ami nem látszik, a faház előtt beültetésre került ez és az. Megmaradnak? Ez a jövő kérdése, azt tudom, hogy a hagymásoknak itt többnyire akadt " gazdája". A nem kívánt kategóriából.

Úgy Látom ő egy megbolondult, évek óta nem hajtott szerelemvirág. Most bújik ki  földből...

S hogy ő ki lehet? Fogalmam nincs. Hagymás. Ő is megbolondult, a meleg előcsalta.

 

Őszi színekben

Szeretem ház 

 

Mindent

 megcsináltunk, férji ásási besegítéssel. Mondjuk ástam én is, a tehetségemhez mérten. S pihentem is közben, de rendben vagyok, sőt régi terv is sikerült, átültetés.  

 Ennyit jelent, ha beáll a hűvös időjárás. Sajnos. Mert, hiába ültetnek be úgymond a diófa "hűvöse" alá 37 fokban, itt a lényeg a 37 fok. Nekem, úgy szívja le az erőmet, hogy estére szó szerint úgy ájulok be az ágyba. Mi reggel 10 után este hat múltával szoktunk csak a melegben előbújni a jó hűvös szobából. Nem bírom a meleget, nem bírom, nem megy. Pár éve. Ez van. Sajnos ez kívülállóknak érthetetlen. Erre szól a mondás, tölts el egy hónapot az indián mokaszinjában miután ítélkeznél felette.

Naggyon jó, sokat nevetős, meghökkentő, elgondolkodtató, rácsodálkozó. Amilyen az életünk, a hétköznapjaink, az uraink, amilyenek vagyunk. Nagyon jó stílusban megírva!!!!!

"Kelet-Közép-Európában – másképp húzódik mosolyra a száj. A nevetés mifelénk nem fogsorcsillogtató vigyor amerikai módra, nem üde, franciás kacagás, nem udvarias brit mimika, még csak nem is olaszos hahota. A mi mosolyunkba hol grimasz vegyül, hol fanyar lemondás, hol kajánság, hol melankólia, de az is előfordul, hogy kínunkban kacagjuk könnyesre magunkat. Nem ok nélkül.'

Visszaolvastam

 a blogokat, ma, végre. Ez a hét nem volt az enyém, meg a másik sem. Ismét műtétre készülök, szerettem volna két éves elmaradásaimat a kertben némileg, tényleg csak a lehetőségeimhez képest pótolgatni. Az sem ment, fizikailag enyhén szólva megviselődtem. Így csak a fekvés maradt, filmek, néha még a gyatrábbakat értsd esetleges romantikusokat sem volt erőm nézni. Azért van kivétel is:

Ahol a folyami rákok énekelnek

Remélem megnyílik. Mozifelvétel, a hang néhol elmegy, mégis jó volt elmerülni benne. Szerettem a könyvet, visszaadta a film.

Ki korán kel pókhálót lel. Nem csodaszépek? S még nem is mutattam az összeset.

 

 Ezeken a kánna leveleken oly szépen játszik mindig az árnyék.

Utolsó zöld?

Megérkeztek a párás reggelek. Egyik napról a másikra lett egyre fehérebb a táj, az udvar, a kert.

S a diófa levelei csak hullnak, s hullnak, s egyre hullnak. S most már a dió is.