Színe és fonákja

 

A lomozott virágtartót évek óta festem, csak a lecsiszolására várok. A gépi lecsiszolásra...

Innen szoktam fotózni a kertet. Ez még az elviselhető rész. S akkor jöjjön a horror.Már kitakarítva, az elesésem után összepakolódott, felgereblyéződött. A kerítésre felszaladt, vagy inkább felszalasztott, s nagyon rossz elképzelésnek bizonyult borostyán levágásával indult a délelőtt. A borostyán átment a szomszédba, s jótékonyan takart itt is mindent, cserepet, köveket, a rendetlenséget, a szétszórt, töredezett építkezési maradékot. Aztán a nedves borostyánon állítólag egy kúpcserében elcsúszva vágódtam el. A rossz meghozta az eredményt: rendbe lett rakva.

Mindig attól féltem, hogy egyszer a hegyes fatörzsdarabon nyársalódok fel...

A vödörtartó, hosszú évek után tavaly készült el. Minőségileg más lett a látvány, egyszerűen rendezett lett. A víztartályra a Jófogáson lelt rá az uram. Hatalmas ötlet volt a vásárlása, mert ebben az aszályos nyárban jó szolgálatot tett. S még a szomszédból is idefolyatjuk a csapadékot, hogy ne a házhoz folyjon el a víz. Aminek a leázott falát pucolni kellene, stb. Ne legyek már ennyire sokat akaró.

 

Azért itt látszik a sok cserép...tört cserép

 

 

 Szeptemberre a márciusban  megrendelt tüzelő is ideért, az uram szépen elpakolta. Várja a kemény fagyokkal ígért telet, ami márciusra is elhúzódik.  Vigaszul: havat is jósoltak. Dávid naptár.

 

S íme a kapunk, frissen festve, leginkább az uram érdeme, még a környezetét is rendbe tette.  Mellette a kerítés még festésre vár,de a tujákat már visszanyírta, szóval rendben várják az újabb szépészeti hadműveletet.

 

Hálás vagyok,

 mert kifertőtlenítettem, kitakarítottam a  házat

mert, miután tegnap kiengedtem, s azót nem láttuk a macskát a macskaalmot alaposan kifertőtlenítettem, s remélem eltehetem

mert a kutyának elkészíthettem a szíygyógyszer preparátumot, amit nem evett meg 

mert a fentieken nem húzom fel magam, én mindent megtettem a többit az illetőkre bízom

mert Chanel 5 parfümömmel illatosíthatom magam. Mint kiderült ez sem az igazi, de utána már ez következik. viszont szeretem, ha léleksimogatásra van szükségem magamra locsolom

Egyszóval: az életem csupa hála

 

A tűztövis meseszép. Tegnap reggel rigók raja rebbent fel róla, tehát a teteje ezért fogyatkozik. Megmutatom a lassan őszbe forduló bokrot, mert gyönyörű. Akármelyik oldaláról nézem, fotózom is.

 Bal sarokban a sárgászöld levelű rózsalonc. Fele tavaly elpusztult, a bokornak egy ága maradt meg. Él, új hajtásai lettek. A legnagyobb hálával tartozom neki, hogy összeszedte magát, hogy él, fejlődik.

A nagy macskaland,

 avagy elveszett, meglett. Ma két állattal mentünk az álltorvoshoz. A helyszínen nem voltam a helyet magaslatán, úgyhogy az uram vitte be Zsebit szívultrahangra, Cirnyót csak betettem az asztalra, aztán húztam ki a friss levegőre, úgy szédültem. Az állatorvos melegen ajánlotta a sügősségi felkeresését, nehogy az esés miatt baj legyen

Hazatérve, miután Cirnyó nemcsak a sinektől, kötéstől, de férfiasságától is megszabadult, megkértem kolléganőmet, hogy vigyázzon rá, míg ébredezik, s mi bementünk a sürgősségire. Jól rám ijesztett a doki. 

Látva, hogy az én jelenlétem elhúzódik férjet hazaküldtem , felváltani az őrzőt is, majd estére értem jött. Hazaérve nem találtuk a macskát. Felforgattuk érte a házat, nem volt sehol. Uram esküdött, hogy biztos, hogy nem osont ki az ajtón észrevétlen, de macska, főleg ő, ügyes és ravasz. Hívogattuk kint is, nem került elő. Aztán Öregasszonykát etetni kezdtem a konyhában, s láss csodát a konyhai kályha gyújtóstartójából előmászott Cirnyó úrfi. Hogy oda hogy fért be az nagy kérdes, s pont ott emiatt nem is kerestük, de minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen igen. Lényeg, megkerült, evett, s a szokásos helyén a fotelemben alszik most.

Nekem csináltak koponya CT-t, nem találtak semmit. Mondjuk az EKG-m nem volt fényes, a pulzusom zakatolt, de a helyzet miatt is, meg szokása is, ezért volt, s lesz még kivizsgálásom is. Más kérdés, hogy a 24 órás EKG semmit nem mutatott ki. Nem is értettem miért nem? 

Szóval még pihenek, iszom a folyadékot, s ha legközelebb elesek megyek be azonnal, nagyon meghagyták nekem. S ami érdekes megfigyelés volt, tele van a kórház fiatallal. Mintha minden dolgozó 30 év alatt lenne, egy-két kivételtől eltekintve. Elgondolkodtató.

Alma mesevilág

 A szomszédé, s a mienké. Ez van.

Pedig mindennap megnéztem érik-e? Még van a fán 5 társa. Idén ennyi maradt nekünk a fagy után.

Mára

Vas István: Rapszódia egy őszi kertben

Csapzottan tarka lett az a fényteli kerted, Későn süt fel a nap, hamar homálylik, Elfagytak, feketednek Napraforgóid, dáliáid, Még nyílnak, őszien égnek – már nem sokáig – Napszomjas, késő helianthusok: Az elmúlásból is itt körül az világít, Ami nekünk meg nem adatott.

Piroslik már a kis meggyfád – milyen lesz, Ha jön a nagy esőzés hirtelen? Szebbek a rőt levelek, ha kerengnek Nedves szelekben is tündérien. Már várja a nemes, növényi sejtelem Novemberi esők verését: Itt győzni fog minden enyészeten A szépség.

Magunkra gondolok – a szívre, a gyomorra, Nem a haláltól félek, féltelek. De miért kell nekünk magunktól undorodva Megérni – ha megérjük – a telet? Szépségben boldogult virágok, levelek – S ha holdba, csillagokba ér az ember, Csúnyán közelítő telében mire mehet Ezzel a földi förtelemmel?

Elfagyott rózsák, dáliák: a kertünk Új és új szépség akkor is, ha pusztul. Meglátjuk most, hogy mit szereztünk Bőrön, beleken, szerveken túl? Ez még az ősz, ha jól, ha rosszul, Most vívj, most védd magad, Míg végső hódításra el nem indul A sejtjeinkbe zárt tudat.

Hát lett-e tízezer éveken át Szépség, ami nem a miénk? Vagy tud-e ilyet a lomb, a virág: Eltenni télire a fényt? Nincs miért adnunk a szerényt: Még csúf estünkben is több szépségünk marad, Mint amit valaha pompáztak elénk Virágok, madarak.

Mi más értelme van az időben a szépet Halmozni, ha nem ez, Hogy mikor nyomorultul vergődik az élet, Akkor is szép lehess? Nem tréfából teremtett tartós és nemes Szépséget annyi mesterünk és ősünk: Azért, hogy te is vele védekezz, Míg alantas elmúlással vesződünk.

Mit tud a virág, mit tud a tenyészet? Rettentő szép rakéták, robbanva repüljetek! Mindig nekünk teremtik a földöntúli szépet Az emberi évezredek, És mindig te leszel, és mindig én leszek, Holdban, Marson, ki tudja, hol, Míg meg nem leljük azt a képletet, Nem nyughatom s nem nyughatol.

És új energiává lesz a múló idő

S új csillagmáglyát gyújt meg érted,

S vígasztalóvá lesz a rémítő,

S mindent meglátsz, mindent megértek,

És érthetetlen szenvedésed

Hétszer boldog szépségre válik:

Mosolyodban kinyílnak a régen semmivé lett

Napraforgóid, dáliáid.

 

Tudom,

 hogy megmutathattam volna magam az ügyeleten. Mentségemre szóljon semmi tünetem nem volt, s megbotlottam úgy estem  el. Az uram látta. Az előre esések azok

 miaszténiások , mentek így tönkre, szétszakadva nadrágjaim az eltelt évek során.

Remélem már nem jön elő semmi, azért pihenek még pár napig. Nem tudom mi ez a sorozat nálunk, már gondoltam arra is valamit kiváltunk vele. Valami mást, nagyobbat, durvábbat. Ki tudja? Most már tudom, máskor érdemes elmenni megmutatni magunkat a sűrgősségin. 

Köszönöm  nektek az aggódást  velem érzést.

Vigasztalás

 Az előbb elvágódtam a kertben, azaz hátra, s a fejemre estem. Jó nagyot csattant, amire emlékszem. Aztán bejöttem pihenni. Cirnyó úrfi egyből belemászott az ölembe simogatásért. Uram vigasztal: ha a macska az öledbe mászik, megmaradsz. Nem szeretik a halni készülőket.