Egy könyvről készültem írni

igazból már hetek óta készültem rá, mióta olvasni kezdtem. Becéduláztam, hogy idézzek, megfogalmaztam magamban, stb. Az igazság az, hogy nagyon magam alatt vagyok. Így más tollával ékeskedem, mivel szeretném másokkal, veletek is megosztani, mert szól a várandós kismamának, csemőjét nevelő szülőknek, s nem maradhatnak ki belőle az idősebbek sem. Az érintés élmény, szükséglet minden korban, s  a szerző oly csodálatosan vezet ezen végig minket.

S még egy megjegyzés: amikor kismamáinkhoz dúlát hívtunk még érdekességnek számított. Igaz otthonszülésről is szó volt, s ez nem egyöntetűen támogatott. Az ott megjelenő pár kismama lelkes híve volt, mások betévedtek, volt akit magukkal ragadtak az ott hallottak. Terveztük Büki Andrea meghívását, aztán egyéb érdektelenség miatt le kellett mondanom. Szívem szakadt meg, de öt-hat, netán tíz megjelenőért valakit Svédországból nem hívhattunk el. Mára tán változott a helyzet. 2-3 év telt el azóta. (Viszont a meghívásra már keret sincs.) S az ott olvasottakra ráerősit a fenti könyv szerzője. Azt hiszem ismét kezembe veszem, s elolvasom.

Cím nélkül

"... aztán  menő kis táskákat készített a Guadalupe-i Szűzanyát ábrázoló zsebekkel,amelyekből aztán  a mexikói folklórból és istennői ikonokráfiából táplálkozó, kristállyal beborított nyakláncok és övcsatok fejlődtek ki....

- Nem vagyok gyakorló katolikus, de imádom a a mitológiát - mondja. -Ezek az ikonok megnyugtatnak, nőiesek és ősiek. Szeretem azt hinni, hogy egy kis varázslatot is hordoznak."

Laura Fraser


   

Kiegészítésül még a könyv bemutatásához: Laura végül Mexikóban vesz magának egy picike lepukkant házat, amelyből egy kis házcsodát építttet.  A könyv vége felé még kétfelé él: San Franciscoban és San Miguel de Allendében. Bár ebből inkább csak ízelítőt kapunk a könyv végén. Kicsit hasonlít keresésében a könyv az Ízek, imák, szerelmekre, de ahogy más a személy, más a történet is.

Amiért a bejegyzést írtam a vastagon szedett mondatok. Szeretem a szentek szobrait, az utak keresztjeit (sok közülük már mező közepén van, s ahogy az ember következtet, s rákérdez, arra tényleg út haladt, valamikor régen), a temetőket. Képes vagyok értük gyalogolni is, akár évszakonként is, hogy fotózhassam őket. Nem vagyok gyakorló katolikus, de valamiért fognak, fontosak nekem, s az ezeket összegyűjtő albumok is napi olvasmányaim.  Mindenek ellenére.

Nem tudtam a bejegyzésnek címet adni, néha meg kell pihennem ily módon is.

Mikor megláttam ezt a könyvborítót

  a könyvet akkor is elolvastam volna, ha nem ismertem volna már a szerző írásait. Kezdetben matematikus volt, majd a műszaki tudományok doktora lett, ezt követte a pszichológia, majd a közgazdaság tudománya. Közben egy felkérés révén 5 perces esszéket kezdett írni, ahogy az édesapja meghatározta írásai műfaját. Így lett közíró. Írásain átsüt ezen tudományok ismerete, kapcsolódásai, de ami a legfontosabb a szemlélete, az EMBER. Ezért szeretem az írásait.

Ízelítőnek néhány  idézet ez utóbbi könyvéből a Citátum oldalról . Milyen jó, hogy nem nekem kell ezeket begépelnem, de nem pótolják a könyvet, a könyveit. Remélem, ha elolvassátok ti is megkedvelitek őt.

Azért a három legkedvesebbet idemásolom:

"Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk." 109. oldal

"Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát. Pont fordítva, azért megy valaki esetleg egy ilyen iskolába, mert amúgy is mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról."

63. oldal

"A tartalmas hallgatás a világ legkifejezőbb nyelve." 180. oldal  A számomra egyik legkedvesebb írásából!"

Hármat igértem, de jöjjön egy ráadás:

"A véletlen már csak ilyen: bizonyos szempontból egyre nagyobb hullámokat vet (...), miközben más szempontból a véletlen hullámai egyre inkább elcsitulnak."

199-200. oldal

S még mindig nem teljes a skála, olvassátok el!

Szerelmek, nők, könyvek

Két könyv került a kezembe, az egyiket Ágnes olvassa  (Liv Ullmann: Változások), 

s most újraolvasom. Bár az ürügyet e újraolvasáshoz a másik könyv (is) adta: Käbi Laretei: Hová tűnt az  a nagy szerelem?

   S ami  a két könyvben közös, mindkét hölgynek az ismert színésznőnek és a zongoraművésznőnek egy időben  társa volt Ingmar Bergman, a híres rendező. Annak idején az ő életrajzát is olvastam, emlékszem a nagy szerelmekre, a házasságaira,  s hogy a végén lenyugodott valaki mellett. Az utóbbi foglalkozására nem emlékszem. Miért nyugodott le? A hölgy szürke eminenciás volt, vagy csak a személyisége volt olyan, hogy tudta kezelni a rendező lelki bajait, vagy már ő került abba a korba, hogy felhagyott a csatározással? Jó szó e a csatározás? Az önemésztéssel, a féltékenységgel, a másik bekebelezésével? A másik tönkretételével mondjuk ki magyarul. A szenvedélyes nagy szerelmek így fordultak saját ellentétükbe, kalickává váltak, s hiába születtek gyermekek, már a hölgyek útja elfelé vezetett tőle. Ami mégis szép, a további kapcsolatok, a megmaradt barátságok.

S a két könyv ürügyén gondolkodhatunk szerelemről, házasságról, gyermekekről. Liv Ullmann könyve a mélyebb, gondolkodtatóbb. Ő életrajzot ír. Ahhoz képest, hogy valahol belekényszerült a könyv megírásába, mélységet nyit meg előttünk. A nő, az anya, a szerető, a feleség, s nem utolsó sorban a színésznő. 

S hoznék egy oldalt, ahol idézetek olvashatók a könyvből. (Most nem kell bemásolgatnom, hisz még a könyv végére sem értem.) S még két érdekesség: a könyv fordítója Csernus Mariann, a színésznő. Nagyon szép  a könyv nyelvezete! S nézem, a kiadás amit olvasok utánnyomás volt, annak idején már megjelent 75 000 példányban! Ma hány példányban adnak ki egy-egy KÖNYVET? Könyvre gondoltam, irodalomra, nem olvasmányokra.

Füzetemből

"Amit csak látunk, amihez nyúlunk, amit teszünk, minden elvetett vagy el nem vetett mag az életünk vagy sorsunk része... Csak az szabadulhat a papucsától, aki beismeri, hogy az övé. Akkor meg se kell szabadulni tőle, a papucs egyszerűen eltűnik.
Boldog csak az lehet, aki elfogadja saját papucsát, a saját létét, kinézetét, családját, képességeit és fogyatékosságait. Aki megtagadja  a papucsát, az megkeseredik, élete végéig csak keresgélni fog, és örökké úgy érzi majd, többre hivatott. Nemcsak  a tetteink, de mulasztásaink is örökre velünk maradnak."
Abraham Verghese

Ajánlom olvasásra!

Egy érdekes könyv gyerekeknek és gyermeteg lelkű felnőtteknek

Nevenincs és sosemvolt Hercegnők  címmel került kezembe egy gyermekkönyv. Bevallom először az illusztrációk fogtak meg (Rebecca Dautremer), aztán nézegetni kezdtem. Kicsit emlékeztetett a Királylány születik c. könyvre, amennyiben ott is neveket kaptak és tulajdonságokat jelenítenek meg, s egyben ajándékoznak a királylányok, s minden kislány polcán, s könyvei közt ott a helyük, másrészt Szegedi Katalin meseszép illusztrációin láthatjuk őket. A hasonlóság ennyi. Itt kitekert lexikonszerűen ismerkedhetünk a hercegnőkkel, láthatjuk, hogy mennyire emberiek erényekkel és hibákkal, s még ezer más dolog megtudható róluk. Nem is értettem  a kiadót, aki hat év fölött ajánlja, mert szerintem vannak olyan utalásai amelyek azért némi olvasottságot is feltételeznek, (mint
Orbán János Dénes: Búbocskája), bár a kislányoknak is örömet ad, ha más nem  a képek nézegetése, a velük való ismerkedés, de a könyv igazi ízét a szöveg mélységei adják. Nagyobbaknak, netán gyermeki lelkületű felnőtteknek. S, ha bele sem olvasunk, csak nézzük, nézegetjük és még mindig gyönyörködünk az illusztrációkban, már akkor is megérte kézbe venni, megvenni.

Robert Fulghum

Ágnes blogjában idézett tőle. Első könyve amit olvastam : Már az óvodában megtanultam, mindent amit tudni érdemes, majd követte a Már lángolt, amikor ráfeküdtem. Az első könyve évekkel, talán másfél évtizeddel előbb került a kezembe. Az életből vett szösszenetei, az a bölcsesség ahogy közeledett a  témához ragadott meg, no és  a humora. Többek közt a kedvenc történetem, amikor felveszi télen a hóesés hangját, s ezt ajándékozza el. Ebben azt hiszem minden benne van.

Jelentek meg később regényei is, én mégis és továbbra is ezekért a könyveiért zártam őt a szívembe.

Agatha Raisin

Ismerős valakinek Agatha Raisin? Véletlenül került a kezembe a könyv, magával ragadott, ahogy az előző bejegyzés szerzőjét is. Ő is falura költözik városból, itt próbál új életet  kezdeni, hogyne olvastam volna el! Aztán macskája lesz , újabb ok a vonzalomra, de mindez nem elég, ha nincs jól megírva, ha nem szerethető, ha nem lenne minden erőszakossága ellenére esendő. Aki a szeretetet, elismerést és szerelmet keresi, csak azt nem látja meg, ami és aki ott van az orra előtt. Viszont, ha meglátná minden kerek lenne, hova lenne a sorozat, amely állítólag 21 kötetes. Aki megszereti őt (mint én) alig várja az újabb könyv megjelenését, az újabb falusi bűntény nyomozását. Ki gondolná mennyi minden történhet egy kis angol faluban?! Eddig három könyvével töltöttem el remek perceket, á, inkább órákat.

Olvasok egy könyvet

Ismét találtam egy könyvet. A könyvtárban az új könyvek között szinte húzott magához, már többször megfigyeltem ezt könyveknél. Talán a borítója igért valamit a régi fotóval? Egy különleges világba viszi el az embert. Fantázia, időutazás és mögötte különleges kapcsolatok emberek közt. Még nem fejeztem be, mégis ajánlom. Harry Potterhez hasonlítják, vagy onnan indulnak az ajánlással, mert az népszerű? Érdekes, nekem eszembe sem jutott. Tán a misztikus világa, a helyszín miatt? A könyv közepén járok, biztos várnak még meglepetések. Izagalommal várom!

S ami érdekessé teszi, régesrégi érdekes fotók a szöveg teljes értékű társai, mintegy magyarázzák, életre keltik a történetet. Mindenesetre érdekes ötlet.

???????

Ez egy körbeküldős levél. Idaillesztettem, mert vannak benne jó gondolatok.

Regina Brett, a cleevlandi Plain Delaer 90 éves újságírója írta.

Öregedésem emlékezetessé tételére egyszer leírtam 45 tanulságot, melyet az életben felfedeztem. Ezt a cikkemet olvasták, mind közül a legtöbbet, így hát 90. születésnapom alkalmával itt van még egyszer:

1. Az élet nem igazságos, de ennek ellenére jó.
2. Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést.
3. Az élet túl rövid, hogy az idődet valaki gyűlöletére pazarold.
4. A munkád nem ápol majd ha megbetegedsz. Ezt a családod és a barátaid teszik majd, tartsd velük a kapcsolatot.!!!!!!!!!!!!
5. Minden hónapban fizesd be a bankkártyáid számláit.
6. Nem kell, hogy mindig minden vitát megnyerj, fogadd el, ha nem értetek egyet.
7. Sírj valakivel, jobb, mint ha egyedül teszed.
8. Haragudhatsz istenre, elviseli.

·  Az első fizetésedtől spórolj a nyugdíjra!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

·  Ha a csokiról van szó, hiábavaló az ellenállás.

·  Békélj meg a múltaddal, hogy a jelent ne ronthassa el.

·  Nyugodtan sírhatsz a gyerekeid előtt.

·  Ne hasonlítsd az életed másokéhoz, nem tudhatod, hogy az ő útjuk miről szól.

·  Ha egy kapcsolatnak titokban kell lennie, te ne legyél a kapcsolatban.

·  Bármi megváltozhat egy szempillantás alatt, de ne aggódj, isten nem pislog.

·  Vegyél mély lélegzetet, megnyugtatja az elmét.

·  Szabadulj meg mindentől, ami nem hasznos, szép vagy boldogító.   

·  Ami nem öl meg, valóban erősebbé tesz.

·  Sosem késő, hogy boldog gyermekkorod legyen, de a második már csak tőled függ és senki mástól.

·  Amikor azért kell küzdeni, amire igazán vágysz, soha ne add fel.

·  Gyújtsd meg a gyertyákat, használj a szebb ágyneműt, vedd fel a drága fehérneműd; ne tartogasd különleges alkalmakra, a ma különleges.

·  Készülj fej mindenre, majd sodródj az árral.

·  Légy különös most, ne várd meg az öregkort, hogy lilát hordj.

·  A legfontosabb nemi szerv az agy.

·  Csak te felelsz a saját boldogságodért.

·  Minden csapást az alapján ítélj meg, hogy öt év múlva számítani fog-e.

·  Mindig az életet válaszd.

·  Mindenkinek mindent bocsáss meg.

·  Hogy más mit gondol rólad, az nem tartozik rád.

·  Az idő majdnem mindent meggyógyít, adj neki egy kis időt.

·  Bármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni.

·  Nem kell magad túl komolyan venni, senki más sem teszi.

·  Higgy a csodákban.

·  Isten isten miatt szeret, nem azért aki vagy, vagy amit tettél.

·  Ne vizsgáld felül az életet, jelenj meg és hozd ki belőle amit lehet.

·  Az öregedés még mindig jobb, mint fiatalon meghalni.

·  A gyerekeidnek csak egy fiatalkora van.

·  Végül csak az számít, hogy szerettél.

·  Minden nap menj ki, ott történnek a csodák.

·  Ha mindenki egy nagy kupacba gyűjtené a problémáit és másokét is megnézhetnénk, jól beérnénk a sajátunkkal.

·  Az irigység időpazarlás, megvan mindened ami kell.

·  A legjobb még csak most jön.

·  Mindegy hogy érzed magad, kelj fel, öltözz fel és jelenj meg.

·  Engedj.

·  Az élet nem masnival jön, de mégis ajándék.

S, ha már elolvastátok ideírom mit olvasok, mit teszek le százszor és veszem fel, mert felháborító, kiborító, elgondolkodtató, egy nem: üdítő olvasmány! S lehet rajta gondolkodni, s lehetne sok mindenen, csak nézzünk körül magunk körül! Olvassátok el, s megértetek!

Temetők, sírkövek

Halottak napja környékén talán megengedett, hogy temető ill. sírkő fotókat mutassak be. Két éve Kapolcsra autózva mintegy "véletlenül" találtunk rá erre a temetőre Sümegen.  Ahogy bementünk, az ember érezte ritka kincsekre bukkant. (Szeretem a régi temetőket, sírköveket fotózni. Amikor nem műkő csodák, hanem személyre szóló sírkövek emlékeznek az eltávozottakra.) Múzeológus barátnőm feltárta nekem egyes megcsodált sírkövek  titkát, s egy könyvet is ajánlott:

S a mostani hétvégém újraolvasott könyve:

Ő Zala megye díszpolgára, fotográfus és filmrendező - volt. Méltatlanul mellőzik. Életművét kiállításokon láthatjuk, Ecce Homo című kétrészes könyve tekinti át. Pedig hitből, tartásból, művészetből, s ritka magyar kincsek felfedezéséből, megörökítéséből sokat tanulhatunk tőle. Könyveit sokszor veszem elő, máig elvarázsolnak, hitet és erőt adnak.

Az almák titkai

Egy könyv ment át a kezemen a munkahelyen. Ránéztem, s úgy éreztem el kell olvasnom. Igen ám, de előjegyzett könyv volt, egy olvasóra várt. Ránézek, éppen a barátnőm jegyeztette elő. Véletlen?

Aztán végre hozzám is eljutott, s belemerültem csodás  hangulatába, romantikájába, érzésekkel teli világába. Két nővér, külön sorsok, amelyek végül összefonódnak, egy csodálatos kert, különleges almafa, a családban öröklődő különleges képességek. Ha az ember szép és tiszta könyvre vágyik, s némi kikapcsolódásra ezt vegye a kezébe! Hogy végigkíséri a misztika? Szeretem az ilyen könyveket, engem nem zavart, ez adta a sóját! Örülök, hogy elolvastam.

Őszidő

Ha éjjel egy póklábú ismeretlen oson  lábujjhegyen a tarlón, zsákjában szelet cipelve, mindenki tudja mire számíthat hamarosan.
Faludi Ádám

Azt mondják, az ősz keserédes és melankolikus -megint eltelt egy év, itt a tél-, de szerintem inkább az újrakezdés évszaka. A változásoké. A lehetőségeké. A kilátásoké.
Janelle MCCulloch

S felteszem a kérdést, nekem/nekünk milyen lesz: a változásoké, a lehetőségeké vagy a kilátásoké, de milyen kilátásoké? Meglátjuk.. Nincsenek jó híreim, sajnos.

S ha már tőle (Janelle MCCulloch) idéztem ajánlanám is a könyvét. Ausztrál újságírónő Párizsról ír, Párizsban az élet címmel. Munka, magánélet és PÁRIZS, egyedi hangon és stílusban.