Hőségben

A sásliliomok, liliomok pompájukban vannak. Többfelé a kertben. Szeretem őket. Igaz, hogy ez a pompa a tavalyihoz képest kis méretű virágokat jelent, de legalább nyílnak, szépek. Örömöt nyújtanak.

 

A kokárdavirágok ott vannak mindenütt. Nem is tudom, hogy kedvesebbek, ha nyílnak, vagy már csak a maradék"gömböcskéikkel"?

A klematiszt tavaly tövig vissza kellett vágnom, a szürke rothadás miatt. Idén ezt a formáját hozza. Kicsik a virágai, de a tavalyi állapothoz képest egészséges.

 

A cserjés hortenzia anya, s egy gyermeke, a kert egy eldugott csigainváziós részén. A dögök nyár elején támadták is rendesen. Ahhoz képest kitett magáért. Legfeljebb egy hozzá méltó hely kellene neki.

Itt a ház előtt is tavaly nagyobbak, dúsabbak voltak. Most ennek a látványnak örülünk.

 

Szerencsevirágnak mondják. Naponta csodálom, ahogy vitorlát bont estefelé, s nappal behúzza ezeket a vitorlákat.

 

Némi visszavágások után az uram ledarálta a nyesedéket. Próbálom a még nem talajtakarós részeken teríteni. Kérdés az, hogy csigáink mit szólnak majd hozzá? Aztán a "régi" égetőre is kerül ez és az a kertből. Ezeket csomagolni kellene, s elszállítani. Érdekes ez az égetés kímélő világ.
 

 

A barna kerítésre, melyet az uram épít a volt kapuból már került lonc, rózsa, de kiderült oly kevés a fény, minden törölve lett. Még keressük a megfelelő takaró növényt, már a mögötte lévő részt takarót.

Itt már konszolidálódott a helyzet. Némileg...