Oldalak

2019. március 9., szombat

Kora márciusi szomorú délután. Vagy mégsem?


 Kedvenc horgásztavunkhoz mentünk ki ma délután, hónapok óta először. Az idő búbánatos volt, napfény sehol. Mélységes,  várakozó csend. Csend, amiben a madarak hangversenye azért áthallatszott, s valami távoli dongás. Feltehetően harkályok dolgoztak valahol. A tó körüli hatalmas fűzfák kivágva, sok a sérült fa. Gondolom, remélem a hátsó részt meghagyják az élővilág olyan képviselőinek, akik a halott növények világában érzik jól magukat, ott táplálkoznak.


  
 

 A zengő madárhang gazdáját kerestem, s úgy véltem meg is találtam. A gépre áttett fotókon látom, becsapás volt, ez bizony nem madár.

  

 Ezt a fotót, bár nem éles mégis idetettem, a kacsa miatt. Micsoda gyönyörű vörös "viselete" van!


S elköszönésképpen: ennyi virág nyílik csoportokban, mindenhol a tó körül. Azért van amiket pl. meténg nem fotóztam.


3 megjegyzés:

  1. jaj de szép
    imádom ezeket a picike virágokat
    és a kacsád!
    hát csoda egy nap

    VálaszTörlés
  2. Érezni a megfogalmazásaidon hogy sokat olvasol. Ehhez gratula!
    A madarak egyre többen vannak, egyre több hang hallatszik és én ezt imádom.

    VálaszTörlés
  3. Kedvenc évszakom. Látom a kinagyított képen, hogy már nemcsak a talajszinten mutatkozik meg a tavasz, a bokrokon is lassan bomlanak a rügyek.
    Nagyon tetszik az a madárnak látszó tárgy. Amíg nem olvastam a szöveget, csak a képeket néztem, én is bedőltem neki :)
















    VálaszTörlés