Kedvenc horgásztavunkhoz mentünk ki ma délután, hónapok óta először. Az idő búbánatos volt, napfény sehol. Mélységes, várakozó csend. Csend, amiben a madarak hangversenye azért áthallatszott, s valami távoli dongás. Feltehetően harkályok dolgoztak valahol. A tó körüli hatalmas fűzfák kivágva, sok a sérült fa. Gondolom, remélem a hátsó részt meghagyják az élővilág olyan képviselőinek, akik a halott növények világában érzik jól magukat, ott táplálkoznak.
A zengő madárhang gazdáját kerestem, s úgy véltem meg is találtam. A gépre áttett fotókon látom, becsapás volt, ez bizony nem madár.
S elköszönésképpen: ennyi virág nyílik csoportokban, mindenhol a tó körül. Azért van amiket pl. meténg nem fotóztam.
