Megjelent két személy nevével jelezhető magazin, ami vidéki házak, kúriák, parasztházak építésével/lakberendezésével foglalkozik, főleg. Vannak néha kastélyok, borászatok, ők időnként az említett két személy munkássága ürügyén, reklámjaként. Néha nem tudom eldönteni e két személy szponzorálja a velük foglalkozó írásokat vagy őket tartják példaképnek, követhetőnek, követendőnek? Egyikükkel gondom se lenne, bár tudom személye megosztó, de a másikukkal igen. A múltkori lapszámban volt egy ház a termékeivel az én szememben már a giccs határát súrolta. No, itt nem értettem az értékteremtést!? Persze, ez ízlés dolga, lehet, nekem nem tetszik, de mások számára maga a csoda.
E mostani lapszám bemutatott házai többnyire tetszenek, más lapszámokban néha annyira, de annyira távol állnak tőlem... Van felújított parasztház, egy festőművész házaspáré, no az szívemnek nagyon kedves, az egész szám legkedvesebbje. Igényesen, ízléssel, de leginkább lélekkel alakították, építették újjá, rendezték be. Minden fotón ez érződik. S ahogy nyilatkoznak!
A másik kedvencem nem is parasztház, új építésű faház. Ez nyerte el másodikként a tetszésemet. A berendezésben nem minden, de ez megint ízlés dolga. Mert láthatunk blogokon is magazin hangulatú, zsúfolt, túlzsúfolt lakásokat, házakat, kerteket, s vannak amik inkább melegségükkel, lélekteliségükkel, nem annyira kicsináltságukkal fogják meg az embert. Valószínű ezek is átgondoltak, megkomponáltak, csak annyira nem zavaró, nem sterilek, nem érződik ez rajtuk. Ahogy Templom Kata kertjéről írta egy kommentelője, ha az ember mögé néz a látványnak, van növényismerete, elgondolkodik, akkor tudja már micsoda hatalmas munka, mekkora szellemi teljesítmény is van a látvány mögött.
S szokás szerint nem élesítettem a bejegyzést, erre ma találtam aSokszínű Vidéken a következőt:
https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2019/03/03/valyoghaz-gaspar-janos-egeszseg-valyogfal-mester/
Tudom, a vályogházak, parasztházak az én szívügyeim, de érdemes megnézni a mester korábbi munkáit is. Én csak csodálni tudom.
Ma ismét megnéztem egy filmet: A szabadság útjai
Letaglózott, levegőt nem kaptam utána. Mondjuk parádés a szereposztás is. Van a városban egy pszichofilmklub, "problémás" filmeket vetítenek, ez is köztük volt. Aztán egy pszichiáterrel beszélgetnek róluk. Kérték, hogy finomabb filmeket hozzon, no de ezekről lehet van mit beszélgetni volt a válasz. Igaza volt.
E mostani lapszám bemutatott házai többnyire tetszenek, más lapszámokban néha annyira, de annyira távol állnak tőlem... Van felújított parasztház, egy festőművész házaspáré, no az szívemnek nagyon kedves, az egész szám legkedvesebbje. Igényesen, ízléssel, de leginkább lélekkel alakították, építették újjá, rendezték be. Minden fotón ez érződik. S ahogy nyilatkoznak!
A másik kedvencem nem is parasztház, új építésű faház. Ez nyerte el másodikként a tetszésemet. A berendezésben nem minden, de ez megint ízlés dolga. Mert láthatunk blogokon is magazin hangulatú, zsúfolt, túlzsúfolt lakásokat, házakat, kerteket, s vannak amik inkább melegségükkel, lélekteliségükkel, nem annyira kicsináltságukkal fogják meg az embert. Valószínű ezek is átgondoltak, megkomponáltak, csak annyira nem zavaró, nem sterilek, nem érződik ez rajtuk. Ahogy Templom Kata kertjéről írta egy kommentelője, ha az ember mögé néz a látványnak, van növényismerete, elgondolkodik, akkor tudja már micsoda hatalmas munka, mekkora szellemi teljesítmény is van a látvány mögött.
S szokás szerint nem élesítettem a bejegyzést, erre ma találtam aSokszínű Vidéken a következőt:
https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2019/03/03/valyoghaz-gaspar-janos-egeszseg-valyogfal-mester/
Tudom, a vályogházak, parasztházak az én szívügyeim, de érdemes megnézni a mester korábbi munkáit is. Én csak csodálni tudom.
Ma ismét megnéztem egy filmet: A szabadság útjai
Letaglózott, levegőt nem kaptam utána. Mondjuk parádés a szereposztás is. Van a városban egy pszichofilmklub, "problémás" filmeket vetítenek, ez is köztük volt. Aztán egy pszichiáterrel beszélgetnek róluk. Kérték, hogy finomabb filmeket hozzon, no de ezekről lehet van mit beszélgetni volt a válasz. Igaza volt.
Sokféle építészeti stílus van és én is azt szeretem amiben lélek van, otthonos. Tényleg ízlés dolga.
VálaszTörlésÉrdekes a pszichofilmklúb. Jó átbeszélni a látottakat, főleg ha felkavaró.
Azok a filmek felkavarók, találtam egy listát, egyszer majd felteszem. Tudod, érdekes volt egy kivételével láttam is már őket. Ez volt a múltkor ajánlott Phonix Bar, engem az is megfogott, nem ismertem.
TörlésSzeretem ezt a filmet. Leonardo és Kate egymásnak vannak teremtve rettenetesen jók együtt minden filmben. Az életben is nagy barátok, Kate harmadik esküvőjén ő kísérte az oltárhoz. Keresztapja egyébként Tobey Maguire lányának. Sajnos sokáig szépfiúként tartották számon, pedig már gyerekkorában is nagyon nagyot alakított pl. a Gilbert Gapeben. A Véres gyémánt forgatása során megismert egy mozambiki kislányt és a mai napig támogatja pénzzel. Imádom ezt a palit, annyira emberi, földön járó és nagy környezetvédő. Egyébként ez a film Golden Globeot kapott, fantasztikus, elgondolkodtató film.
VálaszTörlésTudod én Leonardot nagyon sokáig nem szerettem tán a Titanicos film miatt, nyálasnak tartottam. Egyszer aztán láttam, ráadásul korai filmjét, s akkor megváltozott a véleményem. Fantasztikus párost alkottak. S milyen jó egy ilyen barátság, meg gondolom köreikben ritka is.
TörlésIgen, igen sokan ezért nem kedvelték. Pedig szerintem abban is jó volt. És előtte már volt egy jelölése is, már akkor láttak benne valamit. Végre azóta megkapta az Oscart. Jaj órákig eltudnék beszélgetni filmekről, díjakról. :)
TörlésMost már tudom, hogy a témában kihez fordulhatok. Köszönöm.
VálaszTörlés