Egy érdekes , s asszonyokról(bábákról)

 Sosem tudom, hogy megnézi-e valaki? Nagyon kedveltem a házat, az ötletességét, egyediségét. Azok az ablakok!!!!

 Az instáról hoztam a linket, nézzétek meg, feltétlenül. 

Úgy terveztem,

hogy ma sokáig alszom, s végre kipihenem magam. Ma nem kellett sehova menni, ügyintézni, m a nem jöttek a kapuépítők. Öt óráig sikerült aludnom. Végül is nem négykor ébredtem, s keltem, mert nem tudok visszaaludni.

Elkészült a kerítés, jó nap ráment, már sötéttel mentek el. Közben kiderült, hogy még egy oszlop rohadt ki, aztán a végén a kiskapu oszlopa sem stabil...  Mindegy, a nagykapu és a kerítése rendben van, csak festeni kell. Végtelen szimpatikus pár csinálta, s becsületesek, s az volt, lett!!! amit megbeszéltünk.

Közben délelőtt megérkezett a barátnőm, növényekért. (Én pedig már kora reggel felvettem a "hullapózt". Rám is kérdezett a boltos, amikor elmentem: Nem vagy jól? huh, mondom ez ennyire látszik? Látszott. Ennyit erről. Azért a napot végighúztam, s szerettem volna jól kialudni magam. Szerettem volna.) Szóval a felesleggel megpakoltam őket, végre nem kidobom. A kapu melletti bokor pedig vödörben várja a visszaültetést. Az egyik, a másik az ismételt kihajtás lehetőségét kapta.

Az első nagy beruházás pipálva. Folyt. köv. Már a beruházásoké. (Sajnos.)

Dödörgések

Megjelent két személy nevével jelezhető magazin, ami vidéki házak, kúriák, parasztházak építésével/lakberendezésével foglalkozik, főleg. Vannak néha kastélyok, borászatok, ők időnként az említett két személy munkássága ürügyén, reklámjaként. Néha nem tudom eldönteni e két személy szponzorálja a velük foglalkozó írásokat vagy őket tartják példaképnek, követhetőnek, követendőnek? Egyikükkel gondom se lenne, bár tudom személye megosztó, de a másikukkal igen. A múltkori lapszámban volt egy ház a termékeivel az én szememben már a giccs határát súrolta. No, itt nem értettem az értékteremtést!? Persze, ez ízlés dolga, lehet, nekem nem tetszik, de mások számára maga a csoda.

E mostani lapszám bemutatott házai többnyire tetszenek, más lapszámokban néha annyira, de annyira távol állnak tőlem... Van felújított parasztház, egy festőművész házaspáré, no az szívemnek nagyon kedves, az egész  szám legkedvesebbje. Igényesen, ízléssel, de leginkább lélekkel alakították, építették újjá, rendezték be. Minden fotón ez érződik. S ahogy nyilatkoznak!

A másik kedvencem nem is parasztház, új építésű faház. Ez nyerte el másodikként a tetszésemet. A berendezésben nem minden, de ez megint ízlés dolga. Mert láthatunk blogokon is magazin hangulatú, zsúfolt, túlzsúfolt lakásokat,  házakat, kerteket, s vannak amik inkább melegségükkel, lélekteliségükkel, nem annyira kicsináltságukkal fogják meg az embert. Valószínű ezek is átgondoltak, megkomponáltak, csak annyira  nem zavaró, nem sterilek, nem érződik ez rajtuk. Ahogy Templom Kata kertjéről írta egy kommentelője, ha az ember mögé néz  a látványnak, van növényismerete, elgondolkodik, akkor tudja már micsoda hatalmas munka, mekkora szellemi teljesítmény is van a látvány mögött.

S szokás szerint nem élesítettem a bejegyzést, erre ma találtam aSokszínű Vidéken a következőt:

 https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2019/03/03/valyoghaz-gaspar-janos-egeszseg-valyogfal-mester/

Tudom, a vályogházak, parasztházak az én szívügyeim, de érdemes megnézni a mester korábbi munkáit is. Én csak csodálni tudom.

Ma ismét megnéztem egy filmet: A szabadság útjai

Letaglózott, levegőt nem kaptam utána.  Mondjuk parádés a szereposztás is. Van a városban egy pszichofilmklub, "problémás" filmeket vetítenek, ez is köztük volt. Aztán egy pszichiáterrel beszélgetnek róluk. Kérték, hogy finomabb filmeket hozzon, no de ezekről lehet van mit beszélgetni volt a válasz. Igaza volt.

Elmerülve

Délutáni sétámon a kertben döbbenten láttam, hogy a metszetlen rózsákon bújnak a levélrügyek. Akkor sürgősen metszeni kellene? Viszont a másik döbbenetem az orgonák levélrügyei kicsik, máskor ilyenkor már majd kicsattantak.

Nekiültem tervezni a talajtakarást. Ugyebár növényismeret kellene hozzá, ez az alap. Gondolom majd összeáll, most kutatok növényeket, mi lenne jó a mi körülményeinkhez. Templom Kata blogja  a Bibliám. Nekem sokat segít növényekben, szemléletben. Persze az ő kertje más, de az alap, a gondolkodás, közelítés nagyon hasznos. Számomra.

Tegnap szembejött velem a film, anno, mikor bemutatták láttam. Érdekes így évek távlatából visszanézni, a Ilona asszony hozzáállását, szemléletét, szellemi frisseségét figyelni.

 https://www.youtube.com/watch?v=cVYwazGnD6E

 S nem utolsó sorban a fiáét: https://www.youtube.com/watch?v=EdCk6fQqUl4

Nem politizálok, legfeljebb dolgok nagyon tudnak zavarni, s ha nagyon manipulálni próbálnak. Ezért tetszett a múltkori beszélgetés, amelynek Kepes A. is egyik résztvevője volt. Ahogy kifejtette a gondolatait, szinte helyettem szólt. Itt pedig férfi riportalanya hozzáállása fogott meg.

Innen-onnan

Olvasom a könyvet

s velem együtt olvassa, vagy inkább hallgatja felolvasásomat az uram.  (Ebben a hajnal óta szakadó esőben...) S folyamatosan, közösen állapítjuk meg, miközben jót szórakozunk: semmi új nincs a nap alatt,  legfeljebb más. "Mentés másként." (Most az emberi részét említem a könyvnek, mert élhetünk az 1800-as-as évek végén, az új század elején, vagy akár napjainkban ugyanazokra a megnyilvánulásokra ismerünk rá.) Amúgy a könyv történelmi, háttéranyaga érdekes, alapos, izgalmas világba vezet be. Amiről olvashattunk, tanulhattunk már, de így a magánélet felől közelítve, dokumentumokkal alátámasztva azért egészen más.
(Az egyik szerzővel riport.)

Hallgatom a rádiót. Felolvasás, az ötvenes éveket illusztrálják: dolgozó paraszt... Ha nincs kormegjelölés, akkor is egyértelmű a "dolgozó" jelző miatt. Legfeljebb a dolgozó paraszt akkor inkább már tsz tag volt. A kor elvárásai miatt akkor úgy jobban hangzott.

Nézem filmen a megható történetet, ahol a leszbikus párból a szülőanya hal meg, s a nagyszülők elveszik a párjáért betegségében harcoló, a kislányt fogantatása óta kísérő, majd nevelő másik anyától a gyermeket.

 
S ma a rádió családi műsorában a meleg párok gyermekvállalásáról (is) esik szó. Milyen családmodellt állítanak a gyerekek elé? Vállaljanak, vállalhatnak-e így gyereket? Aztán átfut rajtam, s mi van a házastárs nélkül szült, s az elvált szülők gyermekeivel? Ott milyen a családmodell? A műsor is felveti, hamarosan.

S ugyanezen műsor korábbi adása, ahol a pár szépen vált el, ma is barátok, találkozáskor puszival köszöntik egymást. A kislány mégis csikorgatja a fogát álmában. A gyerek ezt a nagy harmóniát mégis másként éli meg.