Oldalak

2017. június 25., vasárnap

Jósfavői emlékek


  
Kisház Vendégház,   ahol a szállásunk volt. Házigazdánk, Berecz Béla mindenféle túrákat, programokat szervez, érdemes vele a kapcsolatot akkor is felvenni, ha nem nála szálltok meg. Nagyon tudom ajánlani, mindkettőt.


Másnap reggel körsétát tettünk.

 A régiés az új, ahogy tovább él. Épületekben, homlokzaton.







 E gyönyörű háznak új gazdája lett, most újítják fel nyaralónak.Irigylem őket.

A Jósva patak, megáradva. Hogy e forgó vízikerekekről miért éppen a Mikszáth regényből készült film jut mindig az eszembe? Nem tudom. Azt hiszem a Különös házasság volt. A patakon küldték egymásnak a hajókat, a fiú és a lány. Ez maradt meg bennem.

S a szállásunk mögött mit nézhettünk meg? No mit?
"Festett famennyezete 1734-ből származik. Harangtornya késő barokk, a XVIII. század végén épült. Lenyűgöző festett kazettás mennyezete mellett figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is. Falazott szószéke 1792-ben készült. A templomot lőréses erődfal övezi." forrás



 


 

 















Egyet sajnálok, hogy nem fotóztam, s nem láttuk: a tájházat. Valahogy ami ott van az ember orra előtt, az ráér. Így elmaradt.

3 megjegyzés:

  1. Igencsak tartalmas, emlékekkel és szépségekkel teli utazásotok volt - nem is tudom eldönteni melyik tetszett a legjobban.És milyen jő, hogy közreadod - én már biztos soha nem jutok el ezekre a helyekre, így legalább egy kis részét látom. Köszönet érte.

    VálaszTörlés
  2. Szepek az emlekeid:) milyen jo is elovenni kesobb vagy veletlenul ratalalni.
    A templom mennyezete nagyon kulonleges.

    VálaszTörlés
  3. Jósvafő olyan emlék marad nekem, amilyen soha. A templom kimaradt (a temető nem), a tanösvények, a hucul ménes, a Postakocsi stb. Na és a barlangok. Az istálló bokáig érő sarában találtam első hatalmas kalcitomat, akkor pedig még nem is ásványoltam. Mikor először megláttam, nem mertem hozzányúlni, hátha meglát az őr, és hátha nem is engedi kivinni a sáros ásványt, mit tudom én, mitől féltem. Pedig az őrökkel beszélgettünk, sőt le is fotóztuk őket, aminek nagyon örültek. Turistaasszonyok Pestről... odáig voltak. Innen a Kurisztán tanösvényen mentünk végig, de nem bírtam másra gondolni, mint a dzsuvában fekvő sárga kalcitra, tenyérnyi volt. Lesz, ami lesz, visszafelé még egyszer bementünk az istállóba, és elemeltem. Persze a lovak azért el vannak ott is kerítve. A patak volt egyébként nekünk is egy mesebeli nagy élmény, rengeteg fotó is készült, például ahogy a jéghideg vízben ácsorgok a kis malom mellett. Csak négy napunk volt ott, a Tengerszem hotelben szálltunk meg (akciósan), ott kezdődik a Fürkész tanösvény. Este ahogy lemegy az ember, kicsit el a szállodától, már vaksötét van. Egyszerre csoda történt, a feketeségben zöld és sárga villogások, de tömérdek, szentjánosbogarak nyüzsögtek mindenfelé. Alig tudtunk elválni tőlük.

    VálaszTörlés