Egy elrejtett gyöngyszem a Galyaságon: Tornakápolna

 Szellőrózsák

Zsákfalu, kevesen élnek itt, a régi házakat üdülőnek használják. Ezekből fotóztam néhányat, s persze régieket is.

 "A tornai népi építészet hagyományos elemei a kontyos tető, fatornác, nagyon sok házon érintetlenül megmaradt, nagyon kevés az ötvenes-hatvanas években épült ház. A régi porták megvásárlói az épületeket eredeti formában állítják helyre, most készül a község rendezési terve, aminek fő feladata a hagyományos, élhető galyasági, tornai falukép megőrzése azáltal, hogy csak olyan formában engedi felújítani, megépíteni a lakásokat, hogy azok megfeleljenek ennek az elképzelésnek."

 

 Nem középkori, a festett bútorzata miatt hívta fel  figyelmemet a templomra egy kolléganőm.

 "A leégett, fából készült kápolna helyett 1801-ben egy csodálatos fakazettás mennyezetű református templomot építettek az itt lakók. A Dózsa Gy. u. 24. sz. alatt lévő református templomot a 18. sz. végén késő barokk stílusban építették. 1801-1802 között tatarozták. Ekkor készült famennyezete, a karzatok, a szószék és egyéb ízes népi festésű asztalosmunkái. A régi templom festett deszkáit is felhasználták a felújításkor. Kazettás mennyezete növényi ornamentikával díszített, egységenként ismétlődik benne a stilizált liliom. Tornyát 1806-ban építették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1977-ben műemlék jellegűvé nyilvánította a templomot." forrás

 

 

 

 A templomtörténeti tablók egy részlete:

 Ezt pedig ráadásnak.
 

A falu 350 méter magasan fekszik, jó kilátás nyílik innen a Galyaságra. Ezzel a fotóval búcsúztunk. (Csak olvaslak benneteket, nem írok most, kifeküdtem.)