Oldalak

2019. március 9., szombat

Kora márciusi szomorú délután. Vagy mégsem?


 Kedvenc horgásztavunkhoz mentünk ki ma délután, hónapok óta először. Az idő búbánatos volt, napfény sehol. Mélységes,  várakozó csend. Csend, amiben a madarak hangversenye azért áthallatszott, s valami távoli dongás. Feltehetően harkályok dolgoztak valahol. A tó körüli hatalmas fűzfák kivágva, sok a sérült fa. Gondolom, remélem a hátsó részt meghagyják az élővilág olyan képviselőinek, akik a halott növények világában érzik jól magukat, ott táplálkoznak.


  
 

 A zengő madárhang gazdáját kerestem, s úgy véltem meg is találtam. A gépre áttett fotókon látom, becsapás volt, ez bizony nem madár.

  

 Ezt a fotót, bár nem éles mégis idetettem, a kacsa miatt. Micsoda gyönyörű vörös "viselete" van!


S elköszönésképpen: ennyi virág nyílik csoportokban, mindenhol a tó körül. Azért van amiket pl. meténg nem fotóztam.


2019. március 8., péntek

Szívemből való

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/03/08/kuria-oriszentpeter-bodi-eszter/#

s érdemes megnézni a Facebook oldal fotóit is. Nagyon, nagyon bejön nekem.

2019. március 6., szerda

Leborulok a természet előtt


Zsebi a kerítése elé költözött tavaly, jól ledöngölte a földet. Ennek fellazítása elmaradt, a krókuszok megoldották. Először azt láttuk, hogy megemelkedett a föld, aztán a szürke fotó szerint ki is bújtak a felemelt föld alól az új növények. Elgondolkodtam, egy kicsi gyenge növénynek a kemény föld megemelése mekkora erőkifejtést igényelhetett? Megoldotta. Mára már bimbóba borultak a krókuszok ott, ha nem nyílnak éppen?

Még szombaton jártunk Soholláron, kétféle hóvirág, s nyílnak kedvenceim a tüdőfüvek is. Csak úgy lilultak foltjaik a zöldben.





S pár napos kerti körkép:






 
 S századszor is, de nagyon szeretem őket, s a melegtől, napfénytől felemelkedtek, s tobzódni kezdtek a hunyorok. Szinte új bokrok nőttek, hihetetlen a természet mit produkál!Pár meleg nap alatt.




 S ami kint, az bent is, szoba alkony fényben.


 Csütörtökön megjött rendelésem is, semmi gond nem volt vele, tegnap az utolsókat is elültettem-Most már csak nagyra kell nőniük.

Amúgy a tegnapi, piaci virágkalandom. Listával járok, s eltértem a listáról. Megszívtam. Csinos  szellőrózsát vettem, de az árus sokat nem tudott róla mondani ezért hazafelé beléptem az anyakertészetébe. Ott megtudtam, hogy terülő, tehát takarhatom a talajt vele. Olyan csodaszép az egész növény, beleszerettem. Itthon azért mégiscsak utána néztem. A CityGreene oldalán volt ismertető, írtam nekik rákérdeztem a virágja húzódik be nyílás után vagy az egész növény? Mert akkor bizony nem terül nekem, tehát nem takar egész időszakban, amit szerettem volna elérni. Világ csodája (s köszönet érte itt is) rögtön válaszoltak, s behúzódik az egész növény, tehát csak virágzás alatt növekedik. B...s, így jártam. Úgyhogy addig élvezhetem a szépségét.

 Tanulságok:
Ne térj le a listádról.

Ha letérsz, nézz alaposan utána mit is vásároltál, ha ismeretlen a növény.

Ha csalódtál, mert többre számítottál sose bánd, élvezd addig a szépségét amíg erre módod van. Így is megéri!



2019. március 5., kedd

Piros az ég alja, s

elindult a fantáziám: Tűzmadár
 
 
 Átsejlés

 Ég az erdő


Vulkánkitörés

A kedvencem a legelső, volt egy orosz kiadású mesekönyv a Tűzmadár címmel, s azon volt egy címadó madár. Nekem rögtön az jutott róla eszembe.

2019. március 4., hétfő

Folytatás kerteléssel, széllel


A mai nap a meleg csodájával fogadott. Meg is lepődtem, volt még 7 db. növényem, napok óta húztam, halasztottam az ültetést, mert füvet kellett feltörni, felásni. Jól tudtam, éreztem, ki is ütött amikor elkészültem, rá is nyomta a bélyegét a mai napomra. S gondolom a szél, ami du. majd kifújt a kertből, amikor mentem a szerszámokat elpakolni, s a délutáni olvasás is ájult alvásba ment át. Pedig két naponta kertelek, s tornázom is folyamatosan. Azért kilókkal könnyebben , bár a nőies formám odalett, de én mégis sokkal jobban érzem magam soványabban. Sokkal jobban.

S még pár fotó tegnapról adják vissza a tegnapi erdei boldogság hangulatát. Az egyik erdőrész vízmosta, traktor vagy teherautó kijárta útja. Nagy kitermelések, újra ültetések folynak, ha feltenném a kezdeti fotókat látható lenne mennyi erdőrész tűnt el az út két oldalán, s mennyi van ismét kijelölve vágásra. Sír a lelkem, de öregek a fák, látni ahogy a szelek megtépázzák, kitépik, letörik őket. Menniük kell, csak a látvány, a látvány. Ez szívfájdító, akárhogy is.

 Szőlőpincék a másik dombtetején.


 

  S íme az erdő: tele tavalyi gesztenyével, nézzétek még a "gyerekei" is bennük vannak, s közben bújnak elő köztük a kankalinok. Ez egy vaddisznók járta terület, Zsebi nem is volt vele kibékülve. Nagyon érezte a friss szagukat, állandóan húzott kifele.



  

 
 
 


 
 

2019. március 3., vasárnap

Erdőt jártunk,

fél délután, dombnak fel, völgynek le, csodás idő volt, madárcsicsergés, napfény, viszont virág , szártalan kankalin csak az utolsó erdőben. Most alig tudom már tartani magam, lépek is, csak pár fotót azért mutatnék.


 






 Öngyilkos méhek, avagy csak inni akartak.


 Erdei ívóhely, akkora a szárazság.



 Itt már a szőlőhegyek is kezdődtek.