Oldalak

2016. szeptember 30., péntek

Akkor ez most kiknek a nyara?

A mályvarózsák ismét kihajtottak, s ismét virágzik az egyik. E másik bimbóban. A fűszerek közé került egy napvirágmag, abból is növény lett, tele van virággal.S az illatos cickafark is ismét virágzik. Akkor ez most kiknek a nyara?

S a kedvenc fényeim:
 






A rózsalonc  rám tukmálva került hozzám. Ahogy a kertészhez is, mintegy véletlenül a többi mellé. Nem ismerte, sokat tehát mondani sem tudott róla. Meséltem neki, hogy  neonszínű a levelének színe.Csodálkozott.


A vadszőlő és a szömörce kezdenek egymáshoz színesedni.


Ezek estiek, e lenti pedig reggeli fotó. Vagy csak a fény esett másként?


 
Ő pedig a Koszti. Idejárt, gondolom idekapott a bokor alá kitett maradékokra.  Elfogadja, megeszi amit kirakok, de elmenekül, ha szólok hozzá. Ill. ma már csak figyelte, hogy vigyek ki neki valamit, nem ment el. Gazdája van? Kié lehet? Nem tudom, de szerintem régóta mászkál erre. Milyen furcsa a folt az arcán. Ma pedig az egyik kertben láttam egy tigrist. Vörös és fekete csíkos kismacskát!

Készültem

a 45. érettségi találkozónkra. Lemondtam. Van helyzet, amikor az ember nem szívesen utazik, s megy emberek közé. Most előállt, maradok.

Milyen érdekes az élet, ismétli önmagát. A 25.-kel voltam így, aztán későbbi években többször elmentem, mert minden évben összegyűlnek a lányok, valahogy a kerekek nem jönnek össze nekem.

Azt hittem az epekő műtéttel jobb lesz az életem. Változott is, minőségileg jobb lett, de néha, tán nem figyelek oda bizony kitesz magáért. Ismét kőkemény diétán vagyok.

Vasárnap erdőt jártunk, s én az ész elmentem csupasz lábra sportcipőben. Nagyon feltörte a sarkam. Egy papucsos, szandálos nyár után az ember nem is gondol tovább helyzeteket.

Tegnap végre találkozhattunk sünékkel is: sünmama és pici gyermeke. A nyomaikat láttam, sejtettem ők járhatnak itt, a szomszédasszonyom mesélte ő hallja is a hangjaikat éjszakánként.

Én meg nem tudok aludni. Az oldalsávom most sem tért vissza. Fenébe.

Tegnap nagy szeméttelep járáson voltunk: kertből, padlásról még a házfelújítás maradékait szállítottuk el. Közben szekrényeket is selejteztem, be a ruhákat egy dobozba, még azt is befogadták. Így annak elhelyezése is megoldódott. Jobb is, hogy ilyen hirtelen vittük el, nem volt idő az átnézésére. Ha az ember valamit kitesz, menjen.

Jajgatom az esőt, de nézve az előrejelzést hétfőtől lehűlés jön. Jó lenne, ha hozna esőt is magával. Egész nyarat kihúztuk a hordókból, esővízzel. Most már ismét merjük  akutat. A friss ültetésű cserjéket öntözni kell, még gyakrabban. Néha a kertben is kap valamelyik bogyós, vagy gyümölcs, de nem annyit amennyi igénye lenne, látom rajtuk.


Itt pedig Miska nyugszik, tegnap volt a névnapja. Már nem emlegetem annyit, de még mindig az emberben van. Lassan három éve lesz, hogy nincs köztünk. A mécsesét úgy kellett kikapirgálnom a levelek közül.



2016. szeptember 29., csütörtök

Kérdés

Valamit kellett volna tennem, hogy ne tűnjön el a blog jobb oldaláról az olvasott blogok listája? Vagy ez csak nálam nincs meg?

2016. szeptember 28., szerda

Régi kedvenc




 Jó volt újra látni, hallgatni. S amiket mond, ahogy gondolkodik, s megjelenik új könyve is. Én kedveltem őt, vártam a műsorait.

2016. szeptember 27., kedd

Csalfa remény

Egész nap feszült vagyok, majd szétrobbanok. Elfelhősült, elcsendesült, s jött a remény, hátha... Hátha esik. Hetek óta nem volt felénk eső, a kertben gyakorlatilag semmit nem érdemes csinálni, olyan kőkemény a talaj. Kőkemény, szinte szó szerint.

Aztán ahogy jöttek,   mentek is el a felhők, odalett a remény.




 
Cirnyó egerészik. Ő még reménykedik.

Érettségi találkozóra készülnék, de nagyon sumákolom. Nagyon. Nem jó a közérzetem(se/is), az ember ilyenkor begubózik. Minden évben novemberben szokták tartani, most előrehozták, nem tudom miért. Jobb lett volna, s arra az én dolgaim is rendeződtek volna.

Nemrég jöttünk meg a barátnőmtől Zsebivel, ásták ki a sárgarépát. Belefonnyadt a talajba. Szép és kellemes a vénasszonyok nyara, csak hozhatna némi esőt is.

2016. szeptember 25., vasárnap

Egyszer

valaki egy blogbejegyzésben filmek lakásait elemezte. Ezen film lakásait is felvehetné, ha nem voltak köztük. Amúgy a téma is megér egy misét, ahogy mondani szokták. (Lehet, hogy már ajánlottam is, bűbájos, s francia.)




Valamiért nem tudom ideilleszteni.

2016. szeptember 24., szombat

Egy kedves fim,


ezt kerestem, amikor a Sarah kulcsára ráakadtam. (Más a műfaja, kétségtelen. ) Azt nézni kezdtem, aztán ott ragadtam. Ma kutyasétáltatás, s némi fizikai regenerálás közben jó volt megnézni ezt a filmet.