Mára

Lázár Ervin: A páncéljainkról

Reggel, elindulván a világba utcai ruháival együtt mindenki magára ölti a páncéljait is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekkora öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétől megszabadulhatunk. Mert Schäffer Erzsébet írásaiból olyan erővel árad a bizalom, ami szabaddá teszi az embert. Bizalom nélkül igen nehéz élni. Majdhogynem nem is érdemes. Tudja: a szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet.
Lázár Ervin Schäffer Erzsébet Hajnali játékok c. művéről
forrás 

„Nem tudom, hogy van ez. Az ember össze-vissza él. Rohan, szalad, azt hiszi csinál valamit. Néha aztán megáll egy pillanatra. Szinte semmi nem történik ilyenkor; nézi a havat, megfőzi a főzeléket, megkeni a tízóraikat. És ez elég.”

 Írott kövek

Mára

„Az élet olyan, mint egy kert. A levelek elszáradnak és a virágok elhervadnak természetes módon. Csak ha ezeket eltávolítjuk, gyönyörködhetünk ismét új virágaink és leveleink szépségében. Ugyanígy el kell távolítanunk tudatunkból a rossz tapasztalatokat, a múlt árnyait. Élni annyi, mint emlékezni a felejtésre. Bocsásd meg, amit meg kell bocsátani. Felejtsd el, amit el kell felejteni. Öleld át az életet megújult erővel. Az élet minden pillanatát olyan friss tekintettel kellene fogadnunk, mint egy nemrégen nyílt virág.”

Máta Amritánandamaji   
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ta_Amrit%C3%A1nandamaji

" ... s csak madárszárny rebbenése

 marad bennem a szépségnek, rózsaszín, vajszín, világoskék villogás  az erős napfényben a dómon, s benn a sötét, a majdnem abszolut sötétség, és a találkozás a művel... a tökéletes szépség burkolatában a tökéletes szomorúság megfogalmazása az aggastyán Michelangelo befejezetlen Pietája.

Egy galamb szabadult be valamelyik kitárt ajtón át, most ott csapong, iszonyú magasban a fejem felett, lebeg, neki-nekiveri csepp fejét a lunettáknak. Nincs számára kifelé út, sosem találja meg.  A levegő súlyos a szépségtől, ám az ártatlan suhanás, a naiv lebegés itt fog meghalni, nekiütődve valaminek, kábultan,  éhen veszve, a menekülés pánikjában, sose szabadul. T. csak néz rám, potyog a könnyem.. Nem a madár. Nem csak a madár. Ez ez egész. Olyan borzasztó, hogy meg kell halnunk valamennyiünknek, Michelangelonak, madárnak, nekem, neki, a labdázóknak odakint."

 Szabó Madát idéztem a korábban  említett könyvből.

Alohának

Vajon hány ember szeretetét kell élveznünk ahhoz, hogy boldogok legyünk? Kettő? Öt? Tíz? Vagy elég egyetlenegy is? Az az egy, aki képes minket láthatóvá tenni. Aki feloldja bennünk a félelmet. Aki életünknek értelmet ad. Jan-Philipp Sendker  

Mikor keresgéltem, rátaláltam, te jutottál eszembe. Tán azért, mert szeretsz hozni te is gondolatokat. Fogadd szeretettel. 

Könyvek

 Könyvek melyeket mostanában olvastam. Könyvek, melyeket fényévnyi távolság választ el egymástól. Bár keletkezésük földrajzi helye nagyjából ugyanaz, de más a kor, más a probléma, az írók egyénisége, neme. Mégis mindkettő megfogott, tán a másságuk miatt.

Kezdem a keményebbel, a durvábbal, az erőszakosabbal. Charles Bukowski az amerikai irodalom fenegyereke. Élete, hozzáállása és írásai miatt is. Mélységekben merítkezik meg, nem szépíti a valóságot, keményen, lényegre törően ír, néha közönséges, s mégsem tudtam letenni  a könyveit. Szemlátomást nem az én világom, s mégis szép lassan olvasom az életművét. Ha valaki olvasni kezdené a könyvet, s fanyalogna: én szóltam.

 Női író, mai kor, mai probléma: Egy új élet reménye  Mai? Sokszor mondjuk, egy tragédia kell ahhoz, hogy az ember élete egy új, egy más vágányra álljon. Ilyen "egyszerű" lenne? Egy középiskolás fiú sorsán keresztül , vele együtt próbálunk újrakezdeni. Van aki újrakezd, van aki elmenekül. Jól teszi? Annyira éreztem, hogy az írója nő. Szerettem a könyvet, már a bölcs gondolataiért is. Nem tudom, megfigyeltétek-e vannak un. lapos könyvek. Olvasod, jól szórakozol, ennyi. Némelyik tele bölcsességgel, némelyikből nem győzök eleget jegyzetelni. (Ha fészes lennék, legyen miket feltennem...)

Jöjjön néhány mondata mutatóba, nem én írtam ki, most lusta voltam:

 https://moly.hu/konyvek/robyn-schneider-egy-uj-elet-remenye

"Igazság szerint a rossz kísérletet végeztem egész életemben, és noha Cassidy volt az első, aki rájött, nem ő adta azokat az elemeket, amelyek lehetővé tették, hogy más útra térjek. Talán kölcsönözött egy szikrát, vagy gondozta a lángot, de a tüzet én gyújtottam. Oscar Wilde egyszer azt mondta, hogy az élet a legritkább dolog a világon, mert a legtöbb ember csak létezik, és kész. Nem tudom, igaza van-e, de azt igen, hogy hosszú ideig léteztem, és most élni akarok."

 "Úgy járunk át egymás életén, akár a szellemek, sose létezett emberek kísértő emlékeit hagyva magunk után."

" Minden sorsban, a legszürkébbekben is van egy pillanat, amely rendkívülivé teszi az életet."

Ez utóbbit kamaszoknak ajánlanám, leginkább. Miért is olvastam el mégis? Megszoktam, hogy egész életemben gyermekirodalmat is olvastam, folyamatosan.  S az is lehet, még ebben a korban sem felesleges újrakezdeni.

Ez a gondolat (bejegyzés) mára még jár

"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsátó Hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ tied. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod.

Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj , mert a világ a Tied. "

Hamvas Béla: Láthatatlan történet 

Jár, mert reggel ezzel a gondolattal indítottam a napot. S gondoltam, mert bár az első két mondata elég ismert, nem olvashatjuk eleget. (A mai napon eleget kotortam kertek után, kicsit zsong is tőle a fejem. A kertektől már csak egy lépés a konyha, a receptek. Itt meg nyeltem eleget, amikor végigmentem receptek, ételek, fotók során. Ha már bejegyzések, kommentek is jönnek hozzájuk, s válaszok kommentekre. Csodálom azt, azokat az embereket akik szemmel látható piszkálódásra öleléssel tudnak válaszolni. Leborulok előttük.)

Mára

 

"Mert az élet egyszerre bonyolult és egyszerű, ezért vannak a sütemények." Fredrik Backman

S akkor már, mert karácsony lesz, s a könyveiben annyi szeretet van, a másság elfogadására is. Jól ír, jól közelít, s hisz az emberben! Ha kérdeznétek melyik legyen? Nem tudnék választani.

Azért az a köröcske csak takar valamit!

Füzetemből

"Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük."
Seneca
 

"A távozóban csapott zajáról ismerszik meg a boldogság."
 Katherina Pancol idézi

Nekem nagyon, nagyon.

Füzetemből

Néha egyszerűbb úgy élni, amikor az ember nem tudja, ki ő, legalább azt tudja, hol van.
Fredrik Backman

Kert, nyár, meleg és élelmes verebek, aztán jött az ESŐ

 Nagyobbak, mint a bokrocskák.

 Fűszerkert.

 A nád, ami kibontakozott.

 A kutya vacsorája...

  Az egyetlen rózsánk se maradjon ki.

A kedvenceim. Már nagyon vártam őket.

Közben tegnap nagy csattogással hirtelen lezúdult az ESŐ. A csattogás ma sem maradt el, később ismét esni kezdett. Látni a kerten, ahogy fellélegzett, kivirult, zöldbe borult.

S ez az időjárás kiváló lehetőség némi pótlólagos olvasgatásra. Hoztam néhány gondolatot innen és onnan.

Egy riportból: "Létezik az életében  valamilyen ars poetika, ami meghatározza a nagyobb döntéseket?

- Kettő is van, azt gondolom. Az egyik, hogy  a legbölcsebb dolog hallgatni,  meghallgatni az embereket, s csak  a legvégén szólni. Ez persze nem mindig sikerül.  A másik pedig, hogy olyasmiket elérni, amikre szerénynek lehet lenni. Persze a mai világ nem erről szó, hanem az önfényezésről, de ez távol áll tőlem. Valamire szerénynek lenni, az az én ars poeticam." Amit kivastagítottam, ez a gondolat fogott meg. Ritka manapság. dr. Rosta Andrea a Pázmány Péter katolikus egyetem docense nyilatkozott.

"Félni annyi, mint mulasztani. Amit félsz megtenni most, azt  elvesztetted örökre." Hamvas Béla

"A kert nem arra való, hogy mutogassák, a kert lelki kérdés. Arra való, hogy akár a gyermekkori meséidbe is újra bele tudd álmodni magad.  A te kis birodalmadban biztonságban érezd magad, nyugalom, szeretet legyen benne...A kertben filozófia van. Nem csak a japán kertben, minden kertben! Az ember újra közelebb kerül az életnek azokhoz a rétegeihez, amiket igazából csak gyerekként tudott megélni. " Geszti Péter mondja a Kertbarát Magazin (amúgy nagyon jó összeállítású) legújabb számában.  S milyen bensőséges az ódon kertje!

"Az idő olyan,

mint  a vonzerő. Az embernek sosincs annyi, mint amennyit gondol." Khaled Hosseini

Kicsit megkésve, de minden kedves blogolvasónak áldott és vidám ünnepet kívánok!

forrás