Ma a fenti erdőben, tegnap a kedvenc tavunk mellett, tegnapelőtt a szokásos erdőnkben, de egy teljesen új, erdei útvonalon sétáltunk, tértünk járatlan útra, s csúsztunk le majdnem gatyaféken.
Nem tudom ez az én vagy a mi kifáradásunk, de reggelente alig tudok életet verni magamba. Pihennem kellett a napokban, erőt gyűjteni. Nekem az erdő minden: csend, béke, nyugalom. Most feltöltődtünk vele: a fákkal, a fényekkel, a színekkel, a látvánnyal, a zúgó szél hangjával. Tegnap egy horgászversenybe is belefutottunk, de hiába reménykedtem halászlében, csak babgulyásuk volt. Pedig annyira szeretem, s nehéz kifogni igazi, kifogástalan halászlét.
Az ősz színei pazarok, hiába is szépítjük..lenyügöznek, ámulatba ejetnek, szóhoz sem lehet jutni a szépségüktől,és ha kicsit felocsudunk,kopogtat a tél, hisz az ősz után a tél a soros...
VálaszTörlésS milyen lesz? Hosszú, meleg ősz mit hoz magával?
TörlésOlyan szép minden, akármerre néz az ember! annyira szeretem <3 ezeket a csendes, arany színű napokat :)
VálaszTörlésGyűjtőhelyek, télre, legyen mire emlékezni.
TörlésKedvet kaptam egy jó kiadós erdei sétára a látottak alapján, meg egy kis gomba reményében.
VálaszTörlésEz a fáradtság nálunk is jelentkezik, egymást biztatjuk reggelenként a férjemmel.
Menjeyek, ki kell használni e csodás napokat
TörlésÉN is "gyűjtögetek" van még pár napunk - aztán már csak a szép ősz emléke marad - a meleg szobában...
VálaszTörlésÉn minden ősszel azon csodálkozom, s nem tudok betelni vele, hogy milyen varázslat az, ami az "egyen-zöldet" ilyen fantasztikus szín-kavalkáddá tudja változtatni. Hát nem csoda ?
Ma délután megint erdőztünk, meseszép volt, az a sok meleg szín.
Törlés