Oldalak

2016. október 4., kedd

Szösszenetek

7-10 napos, s napokig tartó kőkemény diétázás után úgy döntöttem tegnap, hogy lesz ami lesz enni kezdek. Már úgy vágytam normális ételekre. Úgy érzem nincs rosszullét.Talán túljutottam a krízisen. Eztán odafigyelek jobban. Már minden rossz felmerült bennem.

 Tegnap estefelé véletlenül kinéztem az ablakon, aztán vittem a fényképezőgépet.




 Ez a látvány a fák mögül sejlett elő:

" S ahogy fent, úgy lent (is)."


Hrabalt olvasok, ismét. Tükrök árulása. Úgy láttam ismét kiadják a könyveit. Egy-egy sor olvastán visszacsendülnek kedvenc cseh filmszatíráimból a mondatai. Pár éve tartottam utoljára cseh filmnapokat. 

Úgy nézem mára rendesen eleredt az eső, a tegnapi után még mindig kemény volt a föld, nem lehetett ásni(feltörni) átültetéshez. 

Viszont jártam egy iskolában, egy könyvtári órát hallgattam meg, réges régi kolléganőmet. Ő nagyon ügyes volt, a gyerekek vele együtt gondolkodtak, játszottak, Viszont amit a falu könyvtárosa mesélt elszomorított. Nincs a tanmenetben oda való látogatás, rengeteg a lexikális ismeret, hogy ezt betömjék a gyerekekbe nehezen halasztanak el órát, főleg, ha nem előírt. Ebből következően nem  járnak el hozzá, nem olvasnak, ha szünet van inkább számítógépeznek. No, itt valakiknek viszont van felelőssége. Hiába lesz kisportolt az ország, ha szellemileg... S micsoda előnyben vannak velük szemben azok a városi gyerekek, akik rendszeresen eljárhatnak a könyvek közé. Őket is nehéz megfogni, de ha még lehetőséget sem kapnak. (Csak megszólalt bennem a szakember egy év után. Hát persze, a véremben van, volt. Érzem még mindig.)


6 megjegyzés:

  1. Na végre. Egy megjegyzésem már elszállt valahová. Az volt, hogy sokáig mindennap benéztem, mindig csak az a videó volt legfelül, egy kislányról. Amit én nem tudok innen megnézni... na, a lényeg, hogy most viszont végignéztem az azóta beírtakat és szép képeket láttam és jókat olvastam. Köszi!

    VálaszTörlés
  2. Nem csodálom, hogy már nyúlsz is a fotomasináért, gyönyörű a kilátásod, és szép fényeket ajándékoz az ősz. Tegnap a reggeli kávénál Feri engem is megforgatott, hogy ne maradjak le az első napsugarakról, amik a telekvégi füzeket öltöztetik aranyba, míg minden más árnyékban lapul.

    VálaszTörlés
  3. Kinek mi adatott meg..én egy gyengébb képért is rohanok a gépért..Amit nyújt abban a pillanatban a természet azt fotózom..
    Ezek a fotók szépségesek,szemet gyönyörködtetők...
    Csak fotózzál....

    VálaszTörlés
  4. Nem akarlak szomorítani, de sajnos van egy olyan érzésem, hogy a magunkfajta könyves emberek, egy idő után tetszik, nem tetszik - ki fognak menni a divatból. Lesz talán pár megszállott könyvmoly, lesznek, akik a munkájukhoz, kutatásukhoz szükséges anyagot még nem tudják teljes egészében a gépről letölteni - de az igazi "olvasó" - aki örömöt lel az olvasásban - sajnos úgy gondolom, kihalófélben levő állatfajta. És még csak neheztelni sem lehet majd rá, hiszen egyszerűen nem fér bele az idejébe a könyvtárba-járás. Arról már nem is beszélve, hogy a könyvtárak(még a nagyok se) rendelkeznek annyi adattal, mint az Internet. Ki se kell lépned a lakásból, eléd hoz mindent...Hihetetlenül nagy konkurencia ez a könyvtáraknak. Fáj a szívem értük, de tényleg úgy gondolom, a jövő más úton halad - nem papíron...

    VálaszTörlés
  5. Fodorka, itt szépirodalomról lett volna szó. Tudom azt is viszi a számítógép, de láttam azt is, ha úgy áll hozzá egy tanítónő, akkor megszeretteti velük az olvasást. Ez is elúszik,sajnos.

    VálaszTörlés
  6. Melinda, Vera köszönöm a biztatást. Az eredmény magáért beszélt. Örülök Isabel, hogy sikerült olvasnod.

    VálaszTörlés