Oldalak

2016. október 15., szombat

... és halál

A temetős bejegyzéshez egy verssor hangulata lüktet bennem, de nem tudom pontosan idézni. Milyen érdekes a halál helye él, lásd az előbbi temetőt, s az élet helye, egy ház, ez esetben egy kastély haldoklik. Megmutatom, mert a szívem szakad meg érte.

  Ilyen volt valamikor:


 Aztán ilyen lett:


S ma így mutat, ebek harmincadján:

  
E kerítés egy elkezdett felújítás emléke,beton kerítésoszlopokkal. Nem hozzá illő, de próbálkoztak valamit. Már ez is a múlté. 

 
 A háború után sokáig nevelőotthon volt, SZÜV nyaraló tán, állítólag katonai raktár is. (Valaki mesélte tegnap.)  Aztán welnesses próbálkozás is volt, ezzel véget ért a sorsa. 

Nézzétek csak a részleteket, milyen szépek. Amúgy is kedvencem a szecesszió.


 


 


 
 
Tényleg ebek harmincadján: kitört ablakok, beszakadt tető, kilazult és kihullott cserepek. Elvadult kert, százéves fákkal.  Többet, jobbat érdemelne.

2 megjegyzés:

  1. "....Most tél van és csend és hó és halál..."
    (Vörösmarty Mihály: Előszó - ha rég olvasta valaki, hát talán érdemes most újra !!!)
    Tönkrement egy darabka múlt ? Sebaj ! Van helyett sok új stadion !

    VálaszTörlés
  2. Sajnos, képzeld a faluban nem volt, meg is jegyeztem. Már az ő mértékükben nem.

    VálaszTörlés