Tegnap

este bekattant, hogy apám két éve nincs már közöttünk. Nosza, gondoltam, akkor utazzunk el most a temetőbe.

Nagyon hiányzik, nem is gondoltam volna akkor, hogy mennyire. Anyámat közel húsz évvel élte túl. Kezdetben ette, amit evett, aztán mikor érezte tovább marad e világon még főzögetni is megtanult. Azért a gyakorító szó, mert ez nem mindig volt szabályos, az ő receptjei, elképzelései szerint történt.

Tavasztól-őszig a nyaralójában tevékenykedett, 92 éves koráig aktívan. Bölcsen, tele szeretettel. Ilyen öregkort kívánnék magamnak.

 

 

Búcsúzás.

Micsoda gesztus!

Szeretem Schäffer Erzsébet írásait. Líraiságát, emberségét. Ahogy leszáll az emberek közé. Nem lehajol. A mostani Nők Lapjában színésznővel és fiával beszélget. Nem aláírja írását, hanem Hálás szeretettel, SE. Ezzel elmond mindent, amit gondol riportalanyairól, a beszélgetésről.

Egyébként mostanában többször megveszem a lapot. Korábban néha nagyon gyenge számai voltak, mostanában jobb a szerkesztés. Esetleg jobban odafigyelnek? S még egy cikk:  elhagyott gyerekekről, otthagyottakról, örökbe adhatókról. A gyermekotthonbeliekről. (Ha olvasol, közben sokszor eszembe jutottál Katici!) "Különleges szükségletű gyermekek". Micsoda megfogalmazás, ők a három év alattiak. S vannak még más, érdekes írások is.

Miután

megnéztem az előrejelzést, s csak 2-7 mm csapadékot jelzett, tehát nekiálltunk a  hétvégén beásni a trágyát. Mi van most? Esik az eső. S azt hiszem esik is, értsd :  nem csak szemerkél. Azért a gyümölcsfák, bogyósok még hátravannak...

Viszont: most oly jól esik bekuckózni. Olvasgatni a Nők Lapja Enteriőrt, megjelent az új szám.

Olvasgatni. Diót törni. Mécsesek, füstölő, kályhameleg. Nagy kedvencem  e lapszámban egy nagyon modern ház, egy művészé, s a végén egy kövekből épült, természetes. A két véglet. Akadt még más is, de ezeket nagyon szerettem. S van benne némi szecesszió is, már aki kedveli ezt a stílust felvonultató városokat, épületelemeket. Más is. Hirtelen ezek jutottak eszembe. Nekem a címlapos ház nem jön be, nagyon nem, el sem olvastam, zavart a nagy zsúfoltság, színkavalkád, stb. Ez én vagyok.

Szél hozta magok

 Szárnyas kecskerágó. Féltem nem marad meg a kertben, szemmel láthatóan magára talált.

 Hólyagvessző.

 Fekete szeder.

 Csicsókavirág, s az a termés miféle? Nem tudom. Az  csak lett a kertkapunál. Meg nem nőtt, vagy már módja nem volt rá? Amúgy a csicsókát is a szél hozta.

 Itt már napvirággal együtt, ami véletlenül most nyílik a fűszerkertben. Nem is merem leírni, őt is a szél hozta.  Mintegy búcsúzóul.

Amúgy betegre trágyáztuk magunkat. Aztán majd a tél a felásott rögökkel teszi a dolgát, s remélem jövőre termés is lesz a kertben. A gyümölcsfák, bogyósok a jövő hétre maradnak.  Ránk is fér a pihenés. Hirtelenjében sok volt/lett ez a munka. Nem szoktuk...

Eszméletlen színek, imádom!

forrás

Megnyugtatásul

ideírom, hogy az este útjára bocsájtván a bejegyzésem kimentem, a konyhába. S mit találtam a macskatálban? Egy egeret. Sorsa megpecsételtetett...

5 éve lakunk a házban, nem emlékszem egérre az épületben.  Változik a világ. Úgy látszik, kiűzettek a faházból, hát keresik a helyüket. Ő is mezei egér volt, amúgy.

Süteményt kellene sütnöm. Az adagolással vagyok meglőve. Amit a recept egy kefirnek ír, az 2 dl lenne. Lenne, de helyette a pohárban 1.75 dl van. A fél kg túró az 45 dkg. Már csomagolásilag, vagy keresünk egy helyet, ahol kimérve kapunk ennyit? S akkor fogja magát a szakácsnő, s receptet hozzáidomítja az új adagoláshoz vagy nem.

Bezárt  a falu mezőgazdasági boltja. Már korábban mondta a tulajdonos, hogy kihaltak/kihalnak az öregek, akik gazdálkodtak. A fiatalok már nem nagyon foglalkoznak vele. Sajnálom, ezért-azért beugrott az ember.

 Mondja a szomszédasszony, miért most ássuk be a trágyát a földbe? Megnéztük az előrejelzést, ha lesz is eső belátható időn belül 1-5 mm-t ígér. Most, legalábbis ahova tennénk némileg átázott. Némileg, de a semminél több.

  

Kérhetek valakitől fotófelismerést? Milyen bokor ez?

Hortenziaként került ide. Nem az. Kecskerágóra gondoltam. Az? Itt van vagy három éve, egyetlen virág nem volt rajta. Vajon miért? Tudtok tanácsot adni? Köszönöm.

Őszi fények, emlék? Fagyot igértek éjszakára

  

Óriás csicsóka, lentebb szerintem a földi kutya 

folyamatosan rágja  szét a termését. Pedig idén gazdag lett, gondoltam télre meglesz a pogácsának való.

 

Kert alatt készült fotók, nem a miénk.

Szerencsétlen kaméliát elfelejtettem behozni, későn tudtam meg mire számíthatunk. Most izgulhatok. A tavaszi fagyást sem heverte ki. Tavaly ilyenkor már bimbóban volt.

Egér még nincs... Viszont az ölemben itt terpeszkedik, s zörög az úrfi.