Oldalak

2015. szeptember 27., vasárnap

A kapus ház

Tulajdonképpen csak a kaput akartam fotózni...



 
 

 S ilyenkor eszembe jutnak a mindenféle átfestések, s egy régi, tavalyelőtt egy faluban fotózott rossz állapotú, de amúgy anno tökéletesen, azaz igényesen megépített falusi ház Somogyból (? nem emlékszem a falu nevére).






 Mert volt rá idő, igény, pénz tán most is lenne, csak most nem ez a lényeg. Vagy más a módi? Kár érte, szeretem ezeket a házakat.





 





 

"A dolgok peremén emlékek várakoztak"







2015. szeptember 18., péntek

Átutazóban: Majk


 









Majkra jöttünk, mentünk, továbbmentünk. A fotók inkább csak a hangulatot idézik, az új kiállításokat még nem nyitották meg, még nyitvatartási időben sem voltunk. Ami számomra újdonság volt a Mária út pihenőhelye, ennek megfelelően kialakított pihenő (és gondolom) misézőhellyel. S azt el kell ismerni, hogy ezek az EU-s pályázatok sok településnek, műemléknek, stb. nagy hasznára lettek...


2015. szeptember 17., csütörtök

Szerelem: kék bakszakáll



Nem győzök betelni vele, akárhányszor arra járok megsimogatom. Ilyen a növényszerelem.

2015. szeptember 14., hétfő

"Az álmok síkos gyöngyeit


 

szorítsd,
ki únod a valót:
hímezz belőlük fázó lelkedre
gyöngyös takarót. "
Babits Mihály



Péter Éva Erika: Őszi pókhálók

fogynak a csendek
a képek fakulnak
továbblépek

mégis ahogy az ősz
összerezzen bennem
szélbetakarózó didergéssel
nem találom a helyem
a nélküledben

továbblépek

más évek
pókhálóiba
gabalyodva
valahogy mégis
a te csendednek
lettem  a foglya

a jószagú melegek
nélküled ébresztenek
s úgy egyszercsak
este lesz
összerezzen bennem
valami hiány
de nem az ősz
és nem is a szél keres

hanem az a csend
a te csended
a végzetes

forrás


A verset Katalin ajánlotta, köszönöm neki!



2015. szeptember 13., vasárnap

Pókolatok





Hajnali erdő.
Léptem nyomán elszakad
minden pókháló. 








parányi cseppek
kifeszített pókhálón
harmat gyöngyei
Forrás







Pókháló lebben.
Lehet-e szőni szebben
oltárterítőt?  Sanzsan





Erdei fonál:
ezüstösen csillogó,
fényes pókháló.



Egy kert, ezernyi variáció. Az utolsó kettő a szomszédban fotózva. Imádom a reggeli napfényben áttetsző pókhálókat. Csak  a napfény mutatta meg némelyiket, ha már úgy álltam, eltűntek.