Oldalak

2015. május 19., kedd

Úton és utakon

Úton, mert utaztunk gyerekekhez, unokákhoz.





Úton és új utakon, mert készülök elköltözni. Módszeres ember vagyok, régi főnököm szokta mondogatni, olyan vagyok, mint egy buldog, megragadok valamit, addig járok utána míg alaposan ki- és fel nem derítem. Vannak színeim, amiket szeretnék festéskor megvalósítani, ezeket keresgélem, árnyalatokat, kapcsolódásokat, bútorfestési lehetőségeket stb. Sárga volt a szoba színe, ezt nem szeretném ismét, de világos árnyalat kell, valami új  és zöld nyílászárókat szeretnék. E kettőt kellene összehozni, s lehet, hogy a barna konyhabútor helyett, már a barna szín helyett egy kékesszürke árnyalatot.


Holnap kapjuk meg a lakást, a lehetőségeket, már a régi bútorok áthozatalát akkor tudjuk felmérni. Mi marad, mitől kell elköszönni, mi milyen formában vagy funkcióban lesz az új helyen. S van, ami még egy ideig nem lesz pl. ülőbútor, erre most nincs keret egy ideig.

Szervezni kell a ki- és átjelentkezéseket, számlalemondásokat és átállításokat, szóval van mivel tölteni az időt. S ha nagyon tele van a fejem, ott a kert egy kis locsolás, kapálgatás, stb.

S itt vannak az állatok, a dajkálandó macskák, Zsebi a dobálásaival. Mert a két mocsok elrontatott(?). Viszont oly jó, hogy velünk, körülöttünk vannak.

S néhány fotó, amit nem tudok kihagyni. Egy óvodai néptáncos bemutatóról. Nem élesek a fotók, de nekem oly kedvesek.





2015. május 14., csütörtök

Kert, eső után kertészsegédletekkel



 A kék oldalon borzaskaták nőttek ki a betonlapon csatlakozásánál. Elfelejtettem fotózni. Szépek, bokrosak, legfeljebb kis növésűek lettek.


 Az íriszek itt is nyílni kezdenek. A ház előtt idén a lilák nagyon szépek voltak, az éjszakai vihar szétverte őket. MIkor lesznek az új ültetések ilyen dúsak? Gondolom 3-5 év kell nekik, s türelem. Ami nem erényem.


 A lonc ágai közt a jövendő bokrok, növények ígéretei. Még nagyon ígéretek, alig is látszanak.


A tuják elkezdtek kiszáradni. Oka: nem tudom, a sarokban kettő kihalt, ezek is alig zöldek. A víz volt kevés? Betegek?


 A bokorcsemeték, árnyék nélkül. A kivágott barackfa adott egy időszakban, most nincs árnyék, csak amit a fűz ad. Kissé feljebb, középen. A friss hajtások a melegben meg is égtek a múltkor.

( Pi)Cirnyó

Zsebi

2015. május 12., kedd

Honnan ismerős a törpe?


Akinek fotóztam a filmből hozta az ötletet. Szenzációs. Aztán lemerült a pót elem is, a falu boltja 5 perce zárt be. Irány a szomszéd falu, ahol egy disznófej köszöntött minket a névtábla alatt. Böllérversenyre készültek hétvégén. Aztán lett elem, a templom nyitva volt, éppen szellőztették.

 S hol jártunk? Egyházasdengelegen. Ugye milyen izgalmas neve van? "Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. Ejtése, hangalakja: Dengelegy. A patakról kaphatta nevét a település, s azt megőrizte egy évezreden keresztül." forrás













Szerettem ezeket a templomokat, akkor is, ha a későbbi korokban némelyiket erősen átépítették. Már kiderülhetett, középkori templomok nyomába eredtünk Nógrád megyében. Kedveltem. Belefértek temetők, kálváriák is Fodorkának. Ha már ott jártunk. S egy-két helyen más emlékeket is meglátogathattunk volna, de ez a kirándulás most ezekről szólt.