Oldalak

2013. december 19., csütörtök

Ahogy a gyermekorvos

vigasztal(ta a menyemet), most ezt mondom én is, magamnak: legalább karácsonyra meggyógyulok. Tegnap délutánra behangolt, estére felment  a lázam, s makacsul tartja magát. Egyenlőre egyetlen tevékenységet látok magam előtt, feküdni, mert olyan gyenge vagyok. Mondhatni jól letepert a láz. A vírus? Vagy ketten együtt? Elkaptam  a lányoktól?

(Olvastalak benneteket, többeteket, elnézést, most nem szólok hozzá.)

Szép napot mindenkinek!

2013. december 18., szerda

Köd-fák-fotók






Nemes Nagy Ágnes: Fák
Tanulni kell a téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak,
mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.

Várakozók








A téli hajnal kivert az ágyból. Nagyon rosszul aludtam: némi torokfájás, némi nátha, némi rossz közérzet, napok óta egy újabb ágy. Tegnap délután érkeztem a négy nap után a tíz fok körüli, de inkább alatti épületbe. Kapkodhattam, fűteni, etetni, főként itatni az állatokat. Nos, az egyetlen macskaúr volt, aki éhenhalási gondjait megoldotta, önkiszolgálással. Úgy látom, házon belül rendkívül feltalálja magát....

S pár szót akkor magamról. Ez a várakozás nekem nem megy. Nem tudok írni szépeket, nincsenek csillogó dekorációim, valahogy én nem készülök az ünnepre. Valahogy ez nem megy nekem.  Ezért lett jó, ezért volt jó kisgyerekek közt lennem pár napot. Ők tényleg várakoznak a szó mindkét értelmében. Lélekben: a templomban, az óvodában, otthon. Lelkesedésük az én kemény lelkemet is magával ragadta. Jó volt látni a készülődésüket, a keresésüket, az örömüket. Ahogy a naptárból újabb figura került elő, ahogy újabb gyertya gyulladt meg. S a kicsi ünnep az óvodában. S azért az angyalok ajándékából némi előleget is kaptak, lévén, hogy ünnepkor már nem találkozunk.

Téli hangulatok: kint és bent


 A Mikulás szánja




 Az itt felejtett nyár, vagy inkább a visszahozott, vagy az üzleti nyár?



Melegítők

2013. december 11., szerda

Egy könyv, egy fotó, egy találkozó


 Pápes Éva - Királylányok, tündérek, boszorkányok



és két ölelés a szerzőnek, akihez két középiskolás lány odament a találkozó után,  s kérték, hogy megölelhessék,olyan szépen beszélt (A nőkről és a mesékről, s a kettőről együtt.)

Kell ennél több egy írónak?

Erről  a találkozóról írtam a megvolt bejegyzésemben. Csak  a lényeget felejtettem el, most ideírtam.... Erre szoktam mondani, az ilyen pillanatokért érdemes élni.